Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban
Alba Regia 37 (2008) hérvári embernek a zarándoklat a kedvezményes vasúti igazolvánnyal és olcsó szállással együtt mindössze 4 pengő 80 fillérbe került.308 A fehérvári zarándokok a Jurányi utcában kialakított tömegszálláson szállhattak meg.309 A budapesti ünnepségek előtti legjelentősebb hír a fehérváriak számára a Szent Imre-ereklye visszakerülése volt. A Székesfehérvári Friss Újság beszámolója szerint a jubileumi év kutatásának eredménye volt az, hogy Székesfehérvárról az ereklyék Nagy Lajos korában kerültek Aachenbe. Gróf Széchenyi György az egyházközségek egyházmegyei központi tanácsának ülésén kérte Shvoy püspököt, hogy vegye fel a kapcsolatot Aachen püspökével.310 Shvoy püspök július 17-én fordult a kölni bíboros érsekhez. Az ő közbenjárására Straeter, fölszentelt aacheni püspök és prépost készségesnek mutatkozott arra, hogy az ottani ereklye egy részét átadja a székesfehérvári püspöki palota ereklyegyűjteménye számára. A bíboros levele szerint az átadásra a budapesti ünnepségeken kerül sor.311 Az aacheni püspök Budapestre való érkezése után az ereklyét a Budapest-kelenföldi plébániatemplomban helyezték el: az ereklye előtt Hegyeshalomtól hívek ezrei hódoltak, a Déli pályaudvaron Bitter Illés fogadta, majd felvirágozott autón vitték a templomba.312 A hívek nagy tömege köszöntötte Aloisio Sincero bíboros, pápai legátust a székesfehérvári vasútállomáson augusztus 16-án délelőtt. A beharangozó újságcikkek nosztalgiával írják: „Mikor utoljára járt itt pápai legátus, akkor Székesfehérvár még a királyok városa volt.”313 A legátust augusztus 15-én búcsúztatta XI. Pius pápa Rómában, a pápai küldöttségnek Orsenigo Cesarini, Luttor Ferenc prelátusok,314 illetve Giuseppe Roncalli, címzetes püspök (a későbbi XXIII. János pápa) is tagjai voltak.315 A vasútállomás átépítése közben is igyekeztek az épületet feldíszíteni. A pápa személyes követének fogadására reggel gyülekezett a nép a vasútállomás előtt. A fogadására felsorakozott vármegyei küldöttséget dr. Havranek József alispán vezette,316 a városét Simon Sándor helyettes polgármester, az egyházét természetesen Shvoy püspök. A legátus a pápai és a magyar nemzeti színekkel dúsan felvirágozott trieszti gyorssal érkezett. A püspök latin nyelvű beszéddel köszöntötte, amelyre Sincero bíboros olaszul és magyarul válaszolt.317 A Friss Újság híre szerint a legátus Károlyi József, Székesfehérvár képviselőjének budapesti Szentkirályi utcai palotájában szállt meg.318 Budapesten a bíborost és kíséretét dr. Vass József miniszterelnök-helyettes fogadta.319 A fővárosi ünnepségekről való hazautazása közben Fehérváron búcsúztatták augusztus 24-én este (9. kép).320 A követet lampionos cserkészek gyűrűjében búcsúztatta a megyés püspök, a határig a Szent Imre-ünnepségek rendező főbizottságának tagjai kísérték.321 Székesfehérvár vezetői testületileg kaptak meghívást augusztus 17-ére a Szent Imre-szobor budapesti felavatására.322 A hírlapok érdeklődését július közepétől már a Zavaros-ügy hullámai foglalták le. Ezzel magyarázható, hogy kissé későn kezdtek hozzá a nagy országos fővárosi zarándoklat előkészítéséhez, a fehérvári hívők toborzásához. Augusztus második hetében viszont már Eyen felhívások jelentek meg: „Mozduljon meg Székesfehérvár katolikus népe!”323 Majd színes, vonzó tudósításokat közöltek a várható eseményekről, a magas vendégekről. Leírják, hogy „fényárban fog úszni a Duna mindkét partja”, a pápa követe harsonaszó mellett vonul a pesti Bazilikába, a Dunához tartó menetben „díszes csoportokban viszik a vármegyék, egyesületek és a külföldi csoportok zászlóit”. „A dunai körmenetet a folyamőrség három őmaszádja nyitja meg”, a harmadik hajón, a Zsófia luxushajón utazik a pápai legátus által kísért Oltáriszentség, a negyediken, a Deák Ferenc nevűn pedig a legrangosabb világi vezetők. A parton hangszórók a Mátyás-templomból sugároznak orgonazenét, az ünnepség végén a Gellérthegyen tűzijáték lesz.324 Augusztus 19-én külön zarándokvonattal szállították az egyházmegyében őrzött Szent István- és Szent Gellértereklyéket a budapesti körmenetre. Az ereklyéket a székesfehérvári négy plébániáról összesereglett zarándokok a Székesegyházból kísérték ki a pálya-308 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 12.) 309 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 19.) 310 Székesfehérvári Friss Újság XXXII. (1930. augusztus 10.) 311 Székesfehérvári Napló III. (1930. augusztus 6.,) 312 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 20.) 313 Székesfehérvári Napló III. (1930. augusztus 15.) 3,4 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 15.) 315 Balogh-Gergely 1993, 204. 316 DR. HAVRANEK levele DR. KlAUTZ György püspöki helynöknek, 1930. augusztus 16. (SzfvPL, No 5406) 317 Székesfehérvári Friss Újság XXXII. (1930. augusztus 17.) 318 Székesfehérvári Friss Újság XXXII. (1930. augusztus 15.); Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 8.) 319 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 15.) 320 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930 augusztus 24.) 321 Székesfehérvári Friss Újság XXXII. (1930. augusztus 26.) 322 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930 július 25.) 323 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 12.) 324 Székesfehérvári Napló III. (1930. augusztus 12.) Ide vonatkozóan ld. még: KOVÁCS ÁKOS: gáték a Tüsgel. Fejezetek a magyarországi tűzijátékok és díszkivilágítások XV-XX. századi történetéből. Budapest, 2001, 79-81. T 28
