Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban
Alba Regia 37 (2008) udvarra, előzetesen elhatározott szándékuk szerint „a nehéz idők és szomorú napok ellenére is Székesfehérvár és az egyházmegye népe a nagy királyhoz illő kíséretet fog adni.”325 A zarándokokat Streit Ferenc őrkanonok vezette. A Szent István-ereklyét az emerikánások vitték.326 A belvárosi, felsővárosi és vízivárosi hívek a székesegyház elől indultak a Hadiárva Intézet zenekara zenéjének hangjaira, míg a búrtelepiek a menethez az Árpád utcából csadakoztak.327 A MÁV vezérigazgatójának intézkedése folytán a különvonat 13 órakor indult Székesfehérvárról, minden állomáson egy percig állt, azért, hogy az ereklyék köszöntésére kivonult hívek hódolhassanak, illetve a zarándokok felszállhassanak. A mozdonyt kettős kereszttel, zászlókkal és virágokkal díszítették.328 Az ereklyék elhelyezésére külön termes kocsit csatoltak a vonathoz. Székesfehérváron hat-hétszáz zarándokra számítottak, azonban a jó előkészítés után körülbelül ezer személy helyezkedett el. Az állomásokon körülbelül kétszáz zarándok szállt fel.329 A zarándokok fél négyre érkeztek Budapestre.330 Akiknek nem volt Pesten szállásuk, azok éjjel hazautazhattak, majd másnap hajnalban ismét felmehettek.331 A MÁV vezérigazgatója a püspök kérésére az utazáshoz az 50%-os utazási kedvezményt biztosította, de óvott attól, hogy a vonatra hétszáznál több személy szálljon fel, s aggodalmaskodott a késés miatt is, ha a vonat egy percnél többet állna az állomásokon.332 Shvoy püspök Kelenföldön szállt fel a vonatra, amely a Duna—Száva—Adria-vasút budapesti pályaudvarára érkezett, s itt már az egyházmegye minden területéről érkezett zarándokok fogadták. Itt várakoztak a városi és megyei előkelőségek is. így a menet már körülbelül ötezer főre szaporodott.333 A menet, élén a Hadiárva Intézet zenekarával334 a lipótvárosi bazilikába kísérte az ereklyéket, s Szent Kereszt Oltáron helyezte el azokat. Itt várakozott már az aacheni püspök is a Szent Imre-ereklyével.335 Külön ünnepség keretében vette át Székesfehérvár Aachen püspök-prépostjától „Szent Imre testi ereklyéjének egy részét, mit Nagy Lajos királyunk vitt ki oda az általa emelt magyar kápolnába”.336 Az aacheni püspök német nyelven mondta az átadó beszédet, Shvoy püspök magyar és német nyelven köszönte meg. „Szent Imre ujja — mondta — legyen útmutatónk nekünk fejérmegyeieknek a katholikus életben és annak apostoli megvallásában.”337 Az egyházmegyei zarándokok részt vettek augusztus 19-én este a Dunán megrendezett Krisztus Király körmenetben, amikor is „a hívek ezreinek égő gyertyái mind-megannyi Jézusért égő magyar szív megható képét tárta elénk.”338 A dunai Eucharisztikus ünnepségen is közösségként vett részt az egyházmegye népe. A Duna-part Lánchíd és Margit híd közötti budai alsó szakaszán jelölték ki a helyüket.339 A sötétség beálltával a legfontosabb fővárosi épületeket kivilágították, a parlamenten lámpákból kialakított kettős kereszt gyulladt, a Dunát reflektorok pásztázták.340 Az ünnepség kezdetét kürtszó és a Bazilika Szent Imre-harangjának szava jelezte. Eközben „szállott ki autójából Sincero Alajos bíboros, a pápa legátusa kíséretével. Amint a pápai legátus megindult a Bazilika bejárata felé, a palotaőrség melléje sorakozott... a bevonulásnál a Bazilika ének és zenekara Demény Dezső Ecce sacerdos-it adta elő.”341 A templommá varázsolt Dunán erős fény- és hanghatásokkal vonult végig a tizennyolc hajóból álló körmenet.342 (7. kép) „Éles reflektorfényben, hófehér, ember nagyságú Szent Imre szobor áll a hajó orrán, fölötte a baldachin alatt a pápa legátusa emeli magasra az Oltáriszentséget és fordítja a két part felé. Térdre hull a tömeg, az áhítat és a látvány nagyszerűsége elragadja a lelket. Nincs másutt ilyen Duna, ilyen Duna-part, Krisztus Királynak ilyen istenadta, káprázatos diadalútja” — lelkesedett az egykori tudósító.343 A hajók a Margitszigetet megkerülve érkeztek vissza a Lánchídhoz.344 A fények kioltása után kilenc órakor következett a tűzijáték, melyet sárga-fehér csillagok fellövése vezetett be. A 325 Székesfehérvári Napló ÜL (1930. augusztus 9.) 326 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 20.) 327 Uo. 328 Székesfehérvári Napló III. (1930. augusztus 22.) 329 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 20.) 330 SHVOY Lajos püspök levele a MÁV vezérigazgatójának, 1930. augusztus 8. (SzfvPL, No 5406) 331 Egyházközségi Tudósító II. 4. sz. (1930. április. 27.) 332 A MÁV vezérigazgatója a püspökhöz 1930. augusztus 13. (SzfvPL, No 5406) 333 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 22.) 334 Székesfehérvári Napló III. (1930. augusztus 22.) 335 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 22.) 336 SZENTTVÁNYl 1930, i. m. (171. j.) 337 A Székesfehérvári Egyházmegye részvétele a budapesti Szent István és Szent Imre ünnepségeken. Egyházközségi Tudósító II. 7. sz. (1930. szeptember. 5.) 338 Uo. 339 Székesfehérvári Napló III. (1930. augusztus 17.) 340 Székesfehérvári Napló III. (1930. augusztus 22.) 341 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 22.) 342 Székesfehérvári Napló III. (1930. augusztus 22.) 3« Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 22.) 344 Székesfehérvári Napló, III. (1930. augusztus 22.) 29
