Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban
Alba Regia 37 (2008) József főherceg is (ő Nagykanizsán hősi szobrot leplez le).262 Az egyházmegye területéről meghívott arisztokraták és nagybirtokosok rendre megjelentek az ünnepségen. A lelkészek szervezték a hívek zarándoklatszerű részvételét. Közülük többen kitértek a nehézségekre is. A tatabányai bányalelkész azt írta, hogy a nagy szegénység miatt nem tudnak jönni, mert pang a kőszén- és a cementüzlet, az üzemek alig termelnek, eladadan készletek vannak. „Bármennyire is örülök a nagyszerű székesfehérvári kezdeményezésnek és bármennyire is szeretnék kedves bányászaim ezreivel rajta részt venni, a mostoha gazdasági viszonyok miatt nem tehetem meg.” A móri lelkész is attól fél, hogy a pénztelenség miatt nem megy annyi hívő az ünnepségekre, amennyi mehetne. „Ezért arra kérek engedélyt Méltóságodtól, kegyeskedjék megengedni, hogy mi a móri híveket a székesfehérvári országos ünnepélyre processionaliter vezethessük. így, ebben az esetben van reményünk, hogy Mórról impozáns tömeggel vonulhatunk fel. Sejtve, hogy a többi csoport a Méltóságodtól elrendelt jelző tábla alatt gyülekeznek és menetelnek, természetesen mi is ily jelző tábla alatt csatlakoznánk a többiekhez. Mi innét reggel Vá 4 ó. kor indulnánk, d. e. '/2 9 órakor Székesfehérvárott lennénk, d. u. V2 4 ó-kor pedig hazafelé indulnánk.” A zsámbéki plébános a nyelv kérdését vetette fel. Zarándokok „előreláthatólag szép számmal fognak jelentkezni a németajkú községekből és ezek között sok lesz olyan, különösen az öregebbek közt, aki gyengén ért és beszél magyarul. Jó lenne talán ezeknek a lelki épüléséről is egy szónok által gondoskodni. Elhiheti nekem, aki ismerem a svábokat és viszont magam hála Istennek nem vagyok még ezidőszerint pángermánizmussal meggyanúsítva, hogy a németajkúak mellőzése egyházi téren keserű gyümölcsöket hoz és csak a katholicizmus látja kárát.” A plébános felvetésére valóban külön is kezdtek foglalkozni a németajkú hívekkel: a főbizottság a püspök útján, sőt aláírásával levelet intézett a német ajkú plébániákhoz május 24-én, amelyben Makkosmáriára vagy Máriaremetére induló zarándoklatot terveznek számukra.263 Már az ünnepség napján érkezett az Apponyi, Ernszt, Czettler, Huszár és Kelen aláírással küldött távirat, amelyben üdvözlik a „katholikus népszövetség Jászberényben tartott országos közgyűlésének résztvevői” a Szent Imre sírjánál megjelent katolikus testvéreket.264 Az ünnepség rendjének fenntartásáról a rendőrkapitány úgy gondoskodott, hogy a belvároson átmenő forgalmat megtiltotta, az ünnepség helyszínét lezáratta, az ide érkező vendégeket a Városháza terére meghatározott útvonalakon vezettette fel, a fehérváriakat a Bazilika téren helyezte el. Az ünnepség helyszínén hét szektort alakítottak ki, amelyek résztvevői a körmenetben a szektor száma szerint egymás után következtek. A jeggyel rendelkező díszvendégek a Nádor utcán közelítették meg a helyüket.265 A meghívott vendégeket arra kérték, hogy az ünnepségen díszmagyarban jelenjenek meg, a helyieket pedig arra, hogy az ünnepségek és a körmenet útvonalain a házakat lobogózzák fel, az ablakokat pedig gyertyával, szőnyeggel és virággal díszítsék.266 Az útvonaltól függetlenül is mindenki tűzze ki házára a nemzetiszínű zászlót, „mert ez az ünnep nemcsak a katolikus, hanem a magyar nemzet ünnepe is.”267 A polgármester hívta fel a figyelmet arra, hogy az ünnepség helyszínén 17-18 ezer embert kívánnak elhelyezni, ezért több mentőállomás lesz szolgálatban (a városháza kapuja alatt, a Felmayer-háznál, a Szent Imre-templom sekrestyéjében, a Szent Imre utca elején és a Fejérmegyei Takarékpénztár bejáratánál). A rendezőket fehér karszalaggal látják el. Az elővigyázatosságra persze szükség is volt. Nem volt ugyan annyi vendég, mint amennyire a tervezéskor még számítottak: csak mintegy hét-nyolcezer idegen érkezett a városba, így a helyiekkel együtt körülbelül tizennyolcezren lehettek. A polgármester számítása bizonyult tehát helyesnek. Az előző éjszakai eső után napos, nagyon meleg nap virradt az ünneplőkre, így nagyon sokan lettek rosszul. A Kárnik főorvos vezette mentőállomások mindegyikének akadt bőven munkája: összesen százhuszonhat esetben kellett embereket ellátni, a mentőautót négyszer vették igénybe.268 A nagy idegenforgalomra való tekintettel az ünnepség előtt és után az üzletek kinyithattak, azonban nem érték el a remélt forgalmat: „a kereskedők pedig ásítoztak. Forgalmuk még akkora sem volt, mint hétköznapokon. Szegények. Rajtuk még a liliomos herceg sem segített.”269 A rendőrökkel és a rendezőkkel mindenki elégedett lehetett. „Díszsisakos rendőrök tartják fenn a kívánatos rendet. Lepossa rendőrfelügyelő fehér lován délcegen ülve, Viniczay főszámvevő ide-oda futkosva osztja a parancsot.”270 Munkájuknak köszönhetően minden a legkiválóbban sikerült. Az ünnepség 1930. május 31-én kezdődött. A Szent Imre-ünnep előestéjén este negyed hétkor gyülekezett a papság 262 A megyés püspök országos ünnepséggel kapcsolatos levelezése. (SzfvPL, No 5406) 263 Az országos főbizottság levele a püspöknek, 1930. május 24. (SzfvPL, No 5406) 264 A megyés püspök országos ünnepséggel kapcsolatos levelezése. (SzfvPL, No 5406) 265 Fejérmegyei Napló XXXV1I.(1930. május 29, május 31.) 266 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. május 29.) 267 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. június 1.) 268 Székesfehérvári Napló III. (1930. június 3.) 269 Székesfehérvári Friss Újság, XXXII. (1930. június 3.) 270 Uo. 25
