Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban
Alba Regia 37 (2008) a püspöki palota csarnokában, ahonnan a Szent Imre-ereklyét a Székesegyházba kísérte. Itt a püspöki szent misén találkozott az őrkanonok által kísért Szent István-ereklyével, illetve az esperesplébános által kísért Szent Gellértereklyével. Az ereklyéket a Szent Imre-oltárra helyezték.271 Ekkor a püspök az ifjúsághoz beszédet intézett.272 Este a várost kivilágították. „Ekkor már álltak a városháztéren a megafonok és négy irányból is hallható volt a budapesti stúdió rádió programja.”273 Június elsején kora reggeltől érkeztek a zarándokok. Az egyházmegye területéről érkező zarándokok mellett legnagyobb számú csoportot a Szociális Misszió Társulat tagjai képviselték. A hírlapok szerint 1800 zarándok érkezett a „kék nővérek”, azaz a Társulat szervezésében,274 élén Farkas Edittel. A protokollvendégek sorában az országos ünnepség minősítéshez képest a kormány részvétele igen mérsékelt volt: a kormányt képviselő Széchenyi Viktor főispán mellett egy államtitkár és egy főtanácsos jelent meg.275 A vendégek egy része különböző irányokból különvonatokon érkezett, az állomás előtt diadalkapu fogadta őket. A zarándokok zászlóik alatt vonultak be a városba a helyi vezetők kalauzolásával.276 A megyéből jövők inkább kocsikon érkeztek, ők tehát a sorompóknál jelentkeztek bebocsátásért, a rendezők természetesen őket is várták.277 „Az érkező tömeg tarka képet nyújtott. Nagyon jól festett például a móri csoport élén a szívgárdisták huszárruhás csoportja és a magyarruhás lányok. Nagyon délceg csapat a tárnoki és érdi leventék fegyelmezett százada. Az érdiek és móriak zenekara teljesen kifogástalanul játszik.”278 Június 1-jén negyed tízkor indult el a papság a püspöki palotából a székesegyházba, s az előző napon a Szent Imreoltárra helyezett ereklyéket a főoltárhoz hozták. Innen körmenetté szerveződve a jelenlevő püspökök, a papság „a hatóságok képviseletével és a megyei notabilitásokkal az ereklyéket a püspökkútnál elhelyezett oltárhoz kísérik”.279 Az ünnepségek helyszíne a Városház tér, az akkori elnevezések szerint a Károly király tér és a Bazilika tér: „A városháza, a püspökség, a Szent Ferenc-rendiek zárdája és a Felmayer-féle ház által határolt térségen.”280 A tábori oltárt a püspökkút előtt álKtották fel.281 (13. kép) Megjegyzendő, hogy 1937-ig a tér ékessége Bory Jenő püspökkútja volt, mely a mai Országalma-szobor helyén állt (ezután a Vasútállomás előtt állt, ma pedig a Piac térvárfal felőli oldalán találjuk). A városháza terén előkészített ünnepséget a katonazenekar indulójára megérkező díszszázad nyitotta meg. Harangzúgás közben érkezett meg a körmenet a székesegyházból az ereklyékkel: Szent Imre, Szent Gellért ereklyéje mellett a Szent István-ereklyét hat zöld atillába öltözött tiszt hozta.282 (12. kép) A mise alatt a „püspökök, püspöksüveges apátok, prépostok és prelátusok az oltár alatt elhelyezett imazsámolynál térdeltek, a papság pedig az oltár jobb oldali lábánál foglalt helyet.”283 A jeggyel meghívott vendégek és a káptalan tagjai számára a Zichy-palota előtt székeket állítottak fel. A gyülekezés és a csendes mise alatt a Ciszterci Gimnázium fehérzubbonyos fúvószenekara magyar egyházi énekeket játszott.284 (11. kép) Az ünnepi szent misét Zichy Gyula kalocsai érsek celebrálta fényes papi segédlettel. Evangélium után Glattfelder Gyula Csanádi püspök mondott szentbeszédet „Szent Imréről, a tiszta életről, a szent családi életről, mint a magyar jobb jövő zálogáról.”285 (13. kép) A szentbeszédet kihangosították (a hangosítást a Philips rádiócég végezte),286 így a téren összegyülekezett tömeg jól hallhatta. Sőt az egész ország hallhatta, hiszen az ünnepi misét a Magyar Rádió közvetítette,287 illetve a Filmhíradó felvételeket készített, amelyet itthon és külföldön is bemutattak, híradóként és jubüeumi filmként is.288 Érdekességként említik a korabeli újságok tudósítói, hogy ekkor közvetített első alkalommal Székesfehérvárról élő adást a Magyar Rádió.289 Az ünnepség hangulatáról és a helyszínről a következő beszámolót olvashatták: 271 A papság szerepe a Szent Imre-körmeneten. SHVOY LAJOS püspök rendelkezése a papság felé. (SzfVPL, No 5406) 272 A Ciszterci rend székesfehérvári Szent István Reálgimnáziumának CXVI1. értesítője az 1929—30. iskolai évrőli. m. (179.j.) 8. 273 Székesfehérvári Napló III. (1930. június 3.) 274 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. május 28.) 275 Székesfehérvári Friss Újság XXXII. (1930. június 3.) 276 Uo. 277 Székesfehérvári Napló III. (1930. június 3.) 278 Uo. 279 A papság szerepe... i. m. (271. j.) 280 Székesfehérvári Napló III. (1930. június 1.) 281 A papság szerepe... i. m. (271. j.) 282 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. június 3.) 283 Székesfehérvári Napló III. (1930. június 3.) 284 Egyházközségi Tudósító II. 4. sz. (1930. április. 26.) 285 Egyházközségi Tudósító II. 7. sz. (1930. szeptember. 4.) 286 Székesfehérvári Friss Újság XXXII. (1930. június 3.) 287 Egyházközségi Tudósító II. 7. sz. (1930. szeptember. 4.) 288 Székesfehérvári Napló III. (1930. április 16.) 289 Székesfehérvári Napló III. (1930. május 25.) 26
