Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)

Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban

Alba Regia 37 (2008)

A Szent Imre-ereklyékkel kapcsolatosan fontos megjegyzése a szerzőnek, hogy a templomban az 1855 körüli időktől a Szent Imre-ünnepre, november 5-ére elkérték a püspöki ereklye-kincstárból Szent Imre ereklyéjét, s azt a hívek hódolatára kitették.247 Bölcskey utal arra, hogy a templom restaurálására már 1926-ban indított a rend quardiánja gyűjtést „még pedig a képen, hogy utcáról-utcára megszervezte a havonkint 40, majd 80 fillért fizetőket.”248 így érthető, hogy a könyvecske végén utcák és munkahelyek szerint sorolják fel az állandó adakozókat: számuk tekintélyes, névsoruk 17 oldalt tölt meg. Rajtuk kívül nagyobb egyszeri összeggel harminchármán járultak hozzá a költségekhez József királyi hercegtől a Tóvárosi Dalkörig.249

Az átalakítási munkálatokat 1929 májusában kezdték, ezekről Bölcskey részletesen beszámol. Szól a restaurálásban részt vett személyekről (Lohr, Vass, Lehner, Varga), leltárt készít a templom régi, megszépült és új elemeiről. Részletesen beszámol a boltozat oldalain megjelenő hat falfestményről, melyek Szent Imre életéből vett jeleneteket dolgoznak fel. A festmények kapcsán alkalom adódik arra, hogy Szent Imre életét és legendáját felelevenítse a szerző. Megjegyzi: „A mellékajtó ablakától kezdve a hajón keresztül a boltozaton és a szentélyben is minden Szent Imrére emlékeztet. így most már igazán Szent Imre-templom lett, mert itt minden Szent Imre mennyei dicsőségét hirdeti és tűnteti fel.”250 A templom építkezéséről, a kibontakozó műről nagy cikket közölt a Vejérmegyei Napló 1930 húsvétján,251 illetve a beszentelés után.252 Bölcskey és a sajtó véleménye érdekes, még ha nem is érthetünk feltédenül egyet velük ma az újjáépítés megítélésében.

A templom újjászentelésére május 29-én délelőtt került sor Shvoy püspök szolgálatával. A papság a templom újraszentelésére délelőtt 9 órakor a Ferences templom sekrestyéjében gyülekezett, az előírt öltözet: karing és mozetta. Körmenettel, fehér mhás lányok kíséretében a püspökségre vonult, majd onnan a püspökkel tért vissza a templom főbejáratához.253 A falak külső és belső megszentelése után a szentmise következett. Szentbeszédet a szombathelyi helyettes ferences tartományfőnök mondott. Délután a Katolikus Kör udvarán társas-ebéden találkoztak a hívek,254 az étkeket a Pulay vendéglő főzte.255 Este 6 órakor körmenet indult a templomtól a Korona, Kossuth utcán a Megyeháza terére, majd a Simor és a Szőgyény-Marich utcán vissza a templomhoz. A körmenetet Pater Vinkovich Vilmos rendfőnök vezette,256 a baldachin alatt az Oltáriszentséggel Pater Oslay Oszvald tartományfőnök haladt.257 Az ünnepségek a következő két napon folytatódtak, amellyel „Szent Ferenc székesfehérvári fiainak 700 éves jubileumának ünnepségei bezárulnak és bemegyünk a nyolcadik századba, hogy ezután is azok legyünk, akik eddig voltunk: a nép igaz barátai.”258 A június elsejei ünnepség programja, meghívottainak köre az év áprilisában akkuit ki. A püspök 1930. április 10-ei meghívó levelére több elfogadó, s jóval kevesebb elutasító válasz érkezett. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás bérma-körútja miatt mentette ki magát, a váci püspök pedig ezért, mert ugyanazon a napon Serédi bíboros érkezik a Dunakeszi MÁV műhelytelepre, s ott kell őt fogadnia. A szombathelyi püspök sem tudott jönni, mert ugyanakkor avatták a Kőszegi Missziósok Kollégiumát, és akkor volt ott is a Szent Imre-ünnepség. Több egyházi főméltóság saját rendezvényei miatt kénytelen tehát lemondani a részvételt.

Az ünnepség két főszereplője pozitív választ adott. Zichy Gyula kalocsai érsek a szentmise bemutatását örömmel vállalta. „Hálásan köszönöm, hogy Méltóságod erről engem értesíteni és az ünnep napján a szentistváni bazilika egyik szegleténél állítandó oltáron végzendő csendes szentmise elmondására meghívni méltóztatott. A szíves meghívást készséges örömmel elfogadom s ha a jó Isten kegyelme megengedi, a szent misét a megjelölendő időben Méltóságod szándéka szerint bemutatom.”259 Glattfelder Gyula Csanádi püspök ugyanígy örömmel vállalta a szentbeszéd megtartását.260 Dr. Mészáros János budapesti érseki általános helytartó levelében utal arra, hogy a budapesti hívek részvétele is kívánatos lenne: „Részemről a legmelegebben óhajtom, hogy ez a nyilvános hódoló ünnepség úgy a hívek tömeges részvételére, mint lelki eredményekre nézve kivételes sikerrel járjon. Az ünnepségen személyesen óhajtok részt venni, hogy Budapest katolikus lakosságának Szent Imre városa iránti őszinte rokonszenvét kifejezésre juttassam.” 261

Elfoglaltsága miatt mondta le Bethlen István kormányfő (a főispán képviseli a kormányt és személyét), valamint

247 Uo. 1930.10.

248 Uo. 13.

249 Uo. 29-47.

250 Uo. 28.

251 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. április 20.)

252 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. június 1.)

253 A papság szerepe a Szent Imre-körmeneten. SHVOY püspök rendelkezése a papság felé. (SzfvPL, No 5406)

254 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. május 27.)

255 Székesfehérvári Friss Újság XXXII. (1930. május 31.)

256 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. május 31.)

257 Székesfehérvári Friss Újság XXXII. (1930. május 31.)

258 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. május 28.)

259 ZICHY Gyula kalocsai érsek levele. A megyés püspök országos ünnepséggel kapcsolatos levelezése. (SzfvPL, No 5406)

260 GLATTFELDER Gyula Csanádi püspök levele. A megyés püspök országos ünnepséggel kapcsolatos levelezése. (SzfvPL, No 5406)

261 MÉSZÁROS JÁNOS, érseki helynök levele. A megyés püspök országos ünnepséggel kapcsolatos levelezése. (SzfvPL, No 5406)

24