Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban
Alba Regia 37 (2008) van város, mely méltóképpen ünnepelheti Szent Imrét és az ő szent atyját, úgy az elsősorban Méltóságod székhelye. Beszéltem a főispánnal, az alispánnal és a polgármesterrel, akik készségesen kilátásba helyezték a hatóságok támogatását.” Huszár Károly javasolja a június 1-jei időpontot, amikor az iskolai ifjúság még együtt van.20 Az 1930-ban keletkezett országos programok már tartalmazzák a június 1-ei Országos Szent Imre ünnepséget Székesfehérváron, s azt is, hogy ugyanezen a napon a Szociális Misszió Társulat vezeti zarándokait Székesfehérvárra.21 A város polgármestere így írta le ezt a helyzetet 1930 februárjában: „Magyarország lázasan készül a Szent Imre ünnepségekre. Bár az ország anyagi helyzete kevésbé alkalmas világraszóló ünnepségek megtartására és az ezzel kapcsolatos horribilis költségek elviselésére - mégis reményünk van arra, hogy az ünnepségekkel kapcsolatban a világ minden részéről sokan keresik fel országunkat, s így az idegenforgalom révén gazdasági életünk fel fog lendülni. Ha van város az országban, amelynek jussa van Szent Imre herceget ünnepelni, - az első sorban Székesfehérvár.. .”22 Hamar kialakult az a hármasság, amely az ünneplésre végig jellemző lett: a megemlékezések alsó szintje az egyházközség (ezen vegyen részt mindenki), következő szintje az országos fehérvári ünnepség, ahová nagy tömegeket várnak, a központi budapesti országos ünnepségekre pedig a lehető legtöbb hívő menjen el, s ide jelentős külföldi érdeklődő tömeget, zarándokokat és egyházi főméltóságokat vártak.23 Ezt a hármasságot tükrözi Shvoy püspök plébánosokhoz írott 1042. számú rendelkezése, melyben első helyen a székesfehérvári zarándoklatot, második helyen a budapesti ünnepségeket ajánlja a híveknek. Ez utóbbit azzal, hogy a Székesfehérvárról szervezett különvonathoz is csadakozhatnak. Harmadik helyen viszont a helyi iskolai és templomi ünnep bensőséges előkészítését kötelezővé teszi, s arról jelentést vár.24 Shvoy püspök 666. számú rendelkezésében25 hivatkozik arra, hogy XI. Pius pápa a Szent Imre jubileumi évet 1930. május első vasárnapjától 1931 májusáig hirdette meg, ezért aztán az hivatalosan 1930. május 18-ától 1931. május 3-áig tart.26 Az 1930 elején készült nyomtatott második körlevél tanúskodik arról, hogy a szervezés előrehaladtával a részletkérdéseket is rendezik: a nagy rendezvényekre különvonatok indulnak, a vasúti és a hajóutazáshoz május 25. és augusztus 31. között 50%-os kedvezményt biztosítanak. Végül a kedvezmények igénybevételére „Szentimrés” utazási igazolványt, úgynevezett tesserát bocsátottak ki, amelyre 100 kilométeres körzetben egypengős, azon túl pedig kétpengős jegyet lehetett váltani.27 Kérik viszont, hogy az ünnepségeken a hívek templomi és egyesületi zászlóikkal, táblák alatt, népviseletben vonuljanak fel, ha van zenekaruk, akkor tanulják meg az egyházmegyékbe kiküldött alkalmi szerzeményeket, énekeket és Szent Imre-dalokat.28 Felhívják a figyelmet a Szent Korona és a Szent Jobb előtti hódolatra. Kérik a plébánosokat, hogy a Szent Imre jelvényt és a képeslapokat terjesszék híveik között, az iskolai és közösségi rendezvényekhez pedig kiadványaikat ajánlják.29 A posta a jubileum alkalmából emlékpostabélyeget bocsátott ki, melyek a szent év bezárásáig maradtak forgalomban. A sorozat az Árpád-házi szenteket ábrázolta, közöttük Szent Imrét, illetve azt a jelenetet, ahogyan Szent Gellért a gyermek herceget tanítja. A sorozat 1930. május 15-én került forgalomba.30 1. 2. A külföldi várakozás 1930 kora tavaszán érkezett a főbizottság azon levele, amely nem csupán a Szent Imre-ünnepségek szervezésének felgyorsulásáról számolt be, hanem kifejezetten azért íródott, hogy a magyar ünnep jelentős külföldi visszhangjáról szóljon.31 A végleges program elkészülésekor a főbizottság gróf Hunyady Ferenc országgyűlési képviselő személyében olyan 20 A rendező főbizottság levele a püspöknek, 1929. november 5. (SzfvPL, No 5406) 21 A Szent Imre Jubilaris Er Országos Programja. A Rendező Főbizottság körlevele. Apostol Nyomda. (Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye. 75. 140.1. 22 ZAVAROS Aladár polgármester a kisgyűlésnek. 1930. február 6. (Székesfehérvár, Székesfehérvár Megyei Jogú Város LevéltáraSzékesfehérvár Város Polgármesteri Hivatalának iratai (1906-1946). A továbbiakban SzVL. IV-B. 1406.) 23 Székesfehérvári egyházmegye Szent Imrejubileumi bizottságának jegyzőkönyve-. 1930. február 18. (SzfvPL, No 5406) 24 A megyés püspök 1042. számú pásztorlevele, 1930. április 5. ( SzVL. IV-B. 1406.) 25 Literae Encyclicae et officiosae ordinariatus Almae Diocesis Alba-Regalensis Anno 1930. (SzfvPL) 26 Balogh-Gergely 1993,203. 27 A Szent Imre Év Női Nagybizottságának felhívása, 1930. július 15. (SzfvPL, No 5406) 28 A főbizottság második körlevele a Szent Imre év helyi bizottságaihoz. 1930 február-március. (SzfvPL, No 5406) 29 Uo. 30 Fejérmegyei Napló, XXXVII. (1930. május 21.) 31 A főbizottság második körlevele a Szent Imre év helyi bizottságaihoz. 1930 február—március. (SzfvPL, No 5406). 9
