Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban
Alba Regia 37 (2008) segítőt is soraiban tudhatott, aki a külföldi rendezőbizottság elnökének feladatát látta el.32 Külföldről is zarándokok serege készülődött a magyar ünnepre. Lengyelországból Varsóból, Poznan-ból és Krakkóból indulnak zarándokok, Ausztriából a bécsi hercegérsek vezetésével ezer tiroli férfi érkezik népviseletben, zenekarokkal, Belgiumból ezer, Hollandiából hatszáz helyet foglaltak le. Francia és angol katolikus intézmények és egyetemek jelentették be küldöttségeiket. A pápa legátusát az olasz katolikus társadalom vezérkara kíséri. Az Egyesült Államokból eddig kétezer-ötszáz zarándok jelentkezett, akik számára tizenhét hajójáraton foglaltak helyet. A világsajtó is fokozott várakozással, és érdeklődéssel tekintett az események elé. A beszámoló megjegyzi, hogy 1930 első hónapjaiban „ezernyolcszáz cikk jelent meg az idegen nyelvű lapokban és folyóiratokban a magyar katolicizmusról, Szent Imréről és ünnepségeinkről.”33 Annak a ténynek a jelentőségét, hogy „a jubileum révén szokatlan arányokban foglalkozik velünk a világsajtó”, csak kiemeli az, hogy jelentős, nagy példányszámú lapok (Germania, Kölnische l/olkstçeitung, Maasboda, Ka Croix, lx Figaro, A. B. C., Popolo d’Italia, Dailj Mail, New York Herald, Chicago Tribune) „kimerítő, rokonszerves közleményeket írnak rólunk”.34 A sajtóvisszhanghoz tartozik, hogy a magyar rendezőség is foglalkozott azzal, hogy megfelelő tudósításokkal, írásokkal elégítse ki a külföldi sajtó érdeklődését. A főbizottság száztagú bizottságot szervezett a sajtószolgálat ellátására, a külföldi sajtó tudósítására készülő sajtótermékek és felhívások szerkesztését Tury Bélára bízta.35 Huszár Károly, a főbizottság elnöke 1930. március 3-án Shvoy Lajos püspököt is fölkérte a külföldi sajtó tájékoztatására. „Most a húsvéti idő közeledtével szokadan arányokban érkeznek hozzánk a külföldi sajtóorgánumok részéről oly kívánságok, hogy tartalmas cikkeket küldjünk nekik Szent Imréről, az Árpád-házi szentekről, a magyar katolicizmusról. Nem egy lap szerkesztősége azzal biztat, hogy ha megfelelő anyagot bocsátunk rendelkezésére, külön Szent Imre-számot fog kiadni. A legnagyobb külföldi lapok és folyóiratok pedig tudtunkra adták, hogy a legszívesebben azokat a közleményeket hoznák, amelyeket a magyar katolikus szellemi világ legjobb nevei jegyeznének. Engedje meg Méltóságod, hogy ezeknek előrebocsátása után mély tisztelettel kérhessük egy ily külföldi közlésre szánt cikk szíves megírására.”36 A cikk hamar megszülethetett, hiszen 1930. május 8-án kelt levelében Huszár köszönetét mond Shvoy püspöknek a székesfehérvári ünnepről szóló cikkéért és a fényképekért. Mindezeket a Szent Imre-év külföldi propagandájában felhasználta.37 Igen jellemző a világsajtó egyes cikkeinek reflexiója. Lord Rothermere írt a Dailj Mail hasábjain a magyar sorskérdések kapcsán a mi Szent Imre-jubileumunkról. „A magyar ifjúság védőszentjének, Szent Imrének tiszteletére rendezendő történelmi ünnepségek az egész világból, így Angliából is sok látogatót fognak Magyarországba vonzani.”38 A „Trianon-szindróma” az utódállamok sajtóját viszont olykor furcsa kijelentésekre ragadtatta. A cseh nemzeti szocialista képviselők javaslata szerint a magyarok ünnepe veszélyezteti Közép-Európa békéjét, hiszen a „Cseh-szlovák Köztársaság magyar lakossága között államellenes cselekedetekre uszítanak a Szent Imre-év alkalmából”,39 eszerint tehát meg kellene tiltani a Magyarországra való utazást. 1. 3. A% év jelentősége, célja Huszár Károly a Szent Imre-év aktualitását az egyik központi kiadványban40 a következőképpen fogalmazta meg: „A kor, amelyben az Árpád-házi szentek és Szent Imre is élt, Európa-szerte a krisztusi szellemben való megújhodásnak ideje volt.”41 Felhívta a figyelmet arra az egyébként az év folyamán sűrűn emlegetett tényre, hogy „Szent István és családja volt a legelső magyar katholikus család az országban”.42 Az év jelentősége tehát szerinte elsősorban az ifjúság szempontjából fogalmazható meg: „A Szent Imre jubileumi év alkalmat akar adni a magyar ifjúságnak arra, hogy egy ihletett pillanatban szent elhatározással beálljanak ugyanabba a históriai munkába, amelyet István király és Imre herceg elkezdtek. Hegyeinket elvehették, bányáinkat kifoszthatják, erdeinket letarolhatják, pénzünk ronggyá értéktelenedhetik, a városok elnéptelenedhetnek, a falvak elpusztulhatnak, de az istenhívő magyar lelket nem lehet megölni bennünk, ha a 32 A Szerit Imre jubiláns Er Országos Programja. A Rendező Főbizottság körlevele. Apostol Nyomda. (Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye. 75.140.1. 33 A főbizottság második körlevele i. m. (31. j.) 34 Uo. 35 A jubiláns év főbizottságának 1929. évi jelentése az előzetes programról és a tervekről. (SzfvPL, No 5406) 36 HUSZÁR KÁROLY elnök fölkérése SHVOY LAJOShoz, 1930. március 3. Püspöki és Székeskáptalani Levéltár. Szent Imre év. 37 Huszár Károly köszönőlevele Shvoy LAjoshoz, 1930. május 8. (SzfvPL, No 5406) 38 Székesfehérvári Napló III. (1930. június 8.) Idézi: Szigma: Néhány sj a centenáriumokról. 39 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. január 19.) 40 Emlékkönyv 1930, 3-9. 41 Uo. 3. 42 Uo. 4. 10
