Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Régészet - Tóth Endre: In paradisum deducant te angeli… (A székesfehérvári szarkofágról)
Alba Regia 36 (2007) A liliom jelképes értelme szóba sem jöhetne a szarkofágon, ha a virág már 11—12. században bizonyíthatóan nem lenne a szüzesség kifejezője. A Köln-braunweileri apátságból származik az a Szűz-csillagképet ábrázoló dombormű, amelynek nőalakja liliomot tart a kezében, legkésőbben 1141 elé keltezhető;236 a liliom szimbolikus értelemmel all. században is előfordulhat. Mivel azonban a prépostsági templomban Szabó Zoltán azonosította Imre herceg sírját,237 a szarkofág halottjának a trónörökös nem tekinthető. A templom déli oszlopai között kialakított tiszteleti helyre sem készülhetett a jelenleg ismert szarkofág, mert abban az esetben mindkét rövid oldalát díszíteni kellett volna. Ugyanis a két pillér között a rendelkezésre álló helyen arányosan elosztva kellett volna állnia.238 Továbbá a szüzesség jelképes megfogalmazása is inkább lenne várható a szentté avatáskor vagy azután készült műtárgyon. A szarkofágon pedig dicsfény nélkül ábrázolták az elhunyt lelkét. Bármennyire is csábító lenne a szarkofág liliomait Imrével kapcsolatban értelmezni, ez csak akkor tehetnénk meg, hogyha a szarkofág — más módon bizonyítva — kétségtelenül Imre nyughelye lett volna. Ennek hiányában más megoldást kell keresnünk. Amíg az Ottó-kori és a román kori kőfaragásban a liliomok önálló ábrázolásának nem találtam nyomát, az uralkodói reprezentáció két tárgya, két felségjelvény esetében gyakoriak. Az egyik a korona, a másik a jogar. A 11—12. században a liliomokkal díszített korona az ábrázolások mellett ismereteim szerint csak az esseni Madonna esetében fordul elő239 (10. század vége) és később válik általánossá.240 A királyi jogaron már all. században gyakran használt ékítmény. Noha a birodalmi jogarokat gyakran másmilyen végződéssel látták el,241 és liliomot eleinte ritkán alkalmaztak,242 a hazai pecséteken az uralkodók a kezdetektől, amikortól ábrázolták, egységesen liliomos jogart tartanak a kezükben, és az idéző billogokon is ezzel a tárggyal a kezükben ülnek a trónon.243 Nem foglalkozva most a liliomos jogar hazai használatának történetével, csupán az ábrázolásokra koncentrálva, megállapítható: érmeképeken ritkán látjuk, mert az Árpád-korban kevés olyan érem van, ahol az uralkodót mellképben ábrázolták. Salamon a kezében keresztes jogart tart.244 A trónoló III. Béla liliomos jogart tart a kezében. III. vagy' IV. Béla brakteátáján is liliomos jogart tart az uralkodó.245 II. András gyakran fog liliomos jogart246 és IV. Béla dénárjain már önállóan, kifejlett formában fordul elő247 (8. kép). Az érméknél nagyobb méret miatt a pecséteken jobban megfigyelhetőek a liliomos jogarok, amelyek Péter248 és talán Salamon249 ólombulláitól kezdve folyamatosan nyomon követhetőek. Ott látjuk I. András idéző billogján,250 alighanem I. László pecsétjén, hacsak a rajzoló nem látott többet az elmosódott ábrázoláson,251 II. Béla, II. Géza, III. István, Imre pecsétjein.252 II. Andrástól kezdve az uralkodók általánosan liliomos jogart használnak a pecséteken (8. kép). Tehát az Árpád-házi királyok pecsétjein a (virtuális?) jogar253 all. század második felétől liliomos végű. Ezért a szarkofág díszítésében idegen motívum megjelenését lehet magyarázni azzal, hogy az eltemetett személy uralkodó volt. Noha I. István uralkodása alatt a liliomos jogar sem tényleges, sem virtuális használata nem igazolható,254 * utóda, Péter kezében már liliomos jogart tart. Ezért a liliomnak, mint a királyi jelvénynek a használata a keltezéséhez nem jelent korhatározó érvet. 2. Temetés szarkofágban A székesfehérvári szarkofág három oldalát díszesre faragták, a negyedik díszítetlen maradt. Ezért a szarkofág a középkorban sem volt elásva a földbe, és szűk, falazott sírgödörbe sem tették, hanem látható helyen kellett, hogy álljon.253 A koporsó szabadon, legalább is olyan helyen állt, ahol a faragványok láthatók voltak, és úgy volt elhelyezve, 236 Ornamenta ecclesiae II., 375-376. 232 SZABÓ 1996. 238 Lásd Szabó Zoltán rekonstrukcióit: SZABÓ 1996, SZABÓ 2007. Más lehetőségről lentebb. 239 Ornamenta ecclesiae I, 60. 240 Lásd a margitszigeti koronát: VATTAI E., A margitszigeti korona, BudRég 18, 1957. Stilizált liliom díszíti II. Konrád és felesége, Gizella, valamint III. Henrik halotti koronáit. 241 SCHULZE-DÖRLAMM 1995, 60 oldalon az 1. táblázat. 242 II. Ottó, (SCHRAMM-MÜTHERICH 1983, nr. 88., 100,) II. Henrik (Uo. 114-116), II. Konrád (uo. 132-133), V. Henrik (uo. 180-181), III. Lothar pecsétjén (Uo. 193) már látjuk. Rheinfeldeni Rudolf is liliomos jogart tart a kezében a merseburgi sírlapján. 243 Közbevetőleg meg kell jegyezni, hogy a magyar királyi jogar reális ábrázolása csak II. Mátyás alatt jelenik meg az uralkodó koronázási tallérján. 244 HUSZÁR 1979, 14. 245 HUSZÁR 1979, 191. 246 HUSZÁR 1979,271,277 stb. 247 HUSZÁR 1979,35, 306). 248 DHA I. Tab. I. a. 249 DHA Tab. I. c. bizonytalan, hogy a jogar keresztes, vagy liliomos végű. 250 DHA Tab. II. a-b, KUBINYI A., Folia Arch. 35, 1984, 143, 3, ábra. 231 DHA Tab. IV. a-b. 252 Sigilla Regum 2001, Nr. 2, 5, 6, 7, 9,10. 253 Nem lehetetlen, hog)' a 12. századtól kezdve az uralkodók csak a koronázáskor és igen ünnepélyes alkalmakkor tartották a kezükben a gömbös végű jogart. Egyébként liliomos jogart használtak. 254 I. István a koronázási paláston lándzsát tart a kezében. 233 BOGYAY1972,12. 126 " 1
