Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)

Tanulmányok - Művészettörténet - Gärtner Petra: Grimm-mesék és illusztrációk a 19. századból

Alba Regia 36 (2007)

Ha illusztrált gyermekkönyvekről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk a gyerekeknek szánt képes újságokról sem, amelyekbe ugyancsak bekerülhettek meseillusztrációk.42 Sőt, gyermekmesék illusztrációival képeslapokon is találkozhatunk, amelyek — különösen német nyelvterületen — a századfordulótól kezdve roppant népszerűek voltak.43

5. Tudományos érdeklődés a mesék iránt

jóllehet a legrégebbi mesenyomok ókori eredetűek,44 és már ezek is egy viszonylag fejlett mesei hagyományozásra vallanak, s később is sorra bukkannak fel olyan alkotások, amelyekben mesék nyomai, vagy teljes mesék szerepelnek - a mesegyűjtemények virágkora az újkor lesz.45

Magyarországon a mesék tudatos gyűjtésének kezdete a 18. század utolsó negyedére tehető. A Magfar Hírmondó 1782-ben angol, német, francia példákon felbuzdulva arra szólította fel olvasóit, hogy fogjanak hozzá a hazai népköltészeti alkotások összegyűjtéséhez. Ezt a felhívást több is követte, s így lassan megindult a népköltészet gyűjtésének hazai mozgalma, amely kezdetektől összefüggésben állt a nemzeti nyelv elismertetéséért folyó küzdelemmel, s végső soron a nemzeti önállóságért való harc szellemi előkészítőjévé vált.46 Ez a gyűjtőtevékenység a Grimm fivérek Kinderund Hausmdrchenjének megjelenésével új lendületet kapott.

6. A Grimm-mesék kiadása

A romantikában — különösen a németeknél — rendkívül fontos szerepet kapott a népköltészet, s ezen belül is a mese. A tudományos és a költői gondolkodás egyaránt saját felségterületének tekintette ezt az irodalmi műfajt. Nem véletlen tehát, hogy Jacob (1785-1863) és Wilhelm Grimm (1786-1859) érdeklődése igen korán, a marburgi egyetemi éveik alatt a népmesék felé fordult.47 Egy ottani kiváló professzor, Friedrich Carl von Savigny bíztatására kezdtek el 1806-tól népköltészeti alkotások gyűjtésével foglalkozni. Erre az időszakra tehető, hogy barátságot kötöttek a heidelbergi romantikus kör két poétájával, Achim von Árminnal és Savigny sógorával, Clemens Brentanoval. Kettejük híres német népdalgyűjteményében, a Des Knaben Wunderhomban (1806) már jó néhány gyűjtése szerepelt a Grimm testvéreknek. A segítségnyújtás kölcsönös volt: Armin is küldött gyűjtéseiből a fivéreknek, Brentano pedig a mesék stílusát illetően adott tanácsokat.48 A festő Philipp Otto Runge ugyancsak jegyzett fel népmeséket (pl. az öreg halászról és a nagyravágyó feleségéről szóló mesét), amelyek később bekerültek a testvérpár kötetébe.49 * Grimmék a több éves gyűjtőmunka eredményét végül 1812-ben, Berlinben adták közre Kinder- und Hausmärchen címmel. Három évet kellett várni a folytatás megjelenésére. Ebben Clemens Brentano hatására a textus már jóval gyerekorientáltabb és költőibb megfogalmazású.30

42 A számos folyóirat közül a nagyobbakhoz szólt a kissé tudóskodó, tanáros modorú Gyermekbarát (1861-től). A Szabó Richárd szerkesztette ifjúsági folyóiratnak fametszetes címlapképét Jankó János rajzolta. 1889-ben jelent meg az első száma Ay Én Újságom képes gyermeklapnak. Az alapító szerkesztők a gyermekkönyv kiadás területén úttörő munkát végző Benedek Elek és Pósa Lajos voltak. A címet keretező grafika Vágó és Morelli G. szignóval van jelölt e. Ebbe a lapba készített illusztrációkat Mühlbeck Károly is, aki később, már a XX. század elején sorra kapta a felkérést gyermekkönyvek illusztrálására. Rendszeresen közreműködött a Borsszem \ankó című élclap és a Magyar lainyok ifjúsági lap grafikai munkálataiban is. Drescher 1934,47.; Balogh 2003,185., 189.

43 Jancsi és Juliskáról a német C. von Seyd 1898-ban jelentetett meg fekete-fehér fényképes lapokat. A sorozat érdekességét az adta, hogy a testvérpár szerepét a felvételeken a mesét megzenésítő E. Humperdinck ifjú rokonai „játszották.” Három sorozat is készült, valamennyi C. Daiber fotográfus révén. Bár már nem tartozik vizsgált korszakunkba, említést érdemel, hogy a 20. század elején Otto Kübel (1868-1951) Grimm-mesékhez készített festményeiről képeslapsorozatot adott ki a stuttgarti Farbenphotographische Gesellschaft. BALÁZS 2005, 114., 164. (A Grimmmeseképeslapok töretlen sikerét jelzi, hogy a mai napig készülnek eladásra, pl. a www.kunstdruck-bartels.de weboldalon meg is rendelhetőek.) A szakirodalomban Magyarországon megjelent 19. századi mese-képeslapokra mindezidáig nem találtam említést, de könnyen elképzelhető, hogy - akár német hatásra - nálunk is készültek hasonlóak.

44 A Kr. e. 2000-1700 közötti időkre datálható egyiptomi eredetű mese, A hajótörött története a legrégebbi mesefeljegyzés. VoiGT 1998, 227.

45 Lásd a 34. lábjegyzetben.

46 ORTUTAY 1981, 75.

47 A magyar folklór történetében a Grimm testvérek — különösen Jacob munkássága — rendkívül nagy jelentőségű. A korszak legjelentősebb kutatóinak (pl. Erdélyi János, Kriza János, Ipolyi Arnold) tevékenysége egyértelműen a két Grimm életútjának beható ismeretét tükrözi. Ahogy Ortutay Gyula fogalmazott: magyar népmese felfedezésének - gyűjtésének és értelmezésének - kezdete elválaszthatatlan a Grimm testvérek nevétől. Nincs az az

összefoglalás vagy részlettanulmány a magyar mesekutatás kezdeteiről, amely ne ezzel kezdené. ’’ORTUTAY 1981, 262., 268. Jacob Grimm tekintélyének nagyságát jelzi, hogy' a Magyar Tudományos Akadémia külföldi tagjai közé is beválasztották. Riedl Szende emlékbeszédében a következő szavakkal méltatta őt: „A evvel búcsút veszek Grimm Jakabtól, ayon megnyugtató öntudattal, bog' magyar hazám önmagát is tisztelte meg akkor, midőn Grimm Jakabot az Akadémia külföldi tagjává megválasztotta. S azért szabad reménylenem, bog1 ezen férfiú neve ma nem utoljára hangzott el ezen szent falak között, hanem tisztelettelfog megemlittetni még sokáig s még azon időben is, amelyben az éppen általunk, elfoglalt helyeken már más nemzedékek fiai fognak ülni .r amely időben már hire-hamva sem lesz a világon annak sem, aki életének kevés fénypontjai közé fogja számítani ezen pillanatot is, amelyben oly szerencsés volt, hogy Grimm Jakabról ily díszes körben

rtekeyhetett. ” RlEDL 1873, IX. 3. sz. 12.

14 GRIMM 1989, 659. (Adamik L. — Márton L. utószava)

45 RÖLLEKE 1993, VII/4-5,1279.

511 RÖLLEKE 1993, VII/4-5, 1283.

12