Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Művészettörténet - Gärtner Petra: Grimm-mesék és illusztrációk a 19. századból
Alba Regia 36 (2007) Az 1819-es második kiadásban a mesék száma százhetvenre bővült (az elsőben összesen százötvenhat szerepelt). Wilhelm 1825-ben angol mintára egy ötven meséből álló, kifejezetten gyermekekhez szóló válogatást adott közre. Ez az ún. Kleine Ausgabe olyan sikert aratott, hogy még Grimmék életében tíz kiadást megért (1825-1858). Míg a „kis kiadások” a gyermekeknek készültek és a polgári réteget célozták meg, mint vásárló- és olvasóközönség, a „nagy kiadások” (Große Ausgabe) inkább tudományos érdeklődésre tartottak számot, s csak ritkán illusztrálták. Ez utóbbiak a Grimm testvérek élete során összesen hétszer jelentek meg, s bennük — a folyamatos gyűjtőmunkát igazolva — a mesék száma állandóan növekedett.51 A hetedik „nagy kiadásban” (1857) szerepelt a legtöbb szöveg: kétszázegy mese és tíz gyermeklegenda. Mivel az egyik mese a variánsával kétszer szerepel (A három lusta, Tizenkét lusta szolga), így a legteljesebb kötetben összességében kettőszáz Grimm testvérek által kiadott meséről beszélhetünk.52 A fivérek gyűjteményének anyaga a felnőttek számára előadott szájhagyományt öleli fel. A meseszövegeket azonban a gyerekszobák világához idomították és már a könyveimben — Kinder- und Hausmärchen - megnevezték azt az olvasóközönséget, akiknek a művüket elsősorban szánták. A meséknek egyrészt csiszoltak a stílusán, másrészt sok szöveget a brutalitásuk, szexualitásra vonatkozó tartalmuk miatt megnyirbáltak, vág}7 átírtak.53 így a Csipkerózsika mese végéről kihagyták a kegyetlen, emberevő óriásnőről szóló részt, s a történet ilyenformán a herceg és a hősnő boldog házasságával ér véget. Jancsi és Juliskát az 1840-es nagy kiadásban már nem az édes szüleik űzik el otthonról, hanem a gyermekek mostohaanyja. Grimmék ezáltal a morális, családi értékeket próbálták hangsúlyozni.54 Válogattak a megjelenésre kerülő szövegek között is. Az első kiadásban még szereplő Csizmás Kandúr meséjét, amely azt sugallja, hogy a rossztett kifizetődő, egyszerűen kihagyták az antológiából.55 * A mesék adatközlőinek körét rokonok és közeli barátok alkották, akik eg}7 része francia hugenotta eredetű volt és jól ismerte Perrault meséit. A Grimm-mesekönyvek révén elterjedt Csipkerózsika, Hüvelyk Matyi, Piroska, Hamupipőke és Csizmás kandúr történet már Charles Perrault könyvében szerepelt.36 Azért fontos hangsúlyozni, hogy a mesék eg}7 részét már korábban is publikálták és tudjuk, hogy ezek némelyike már akkor illusztrálva volt, mert eszerint a mesei képanyag „gyökereit” az első Grimm-kiadásnál régebbi mesekönyvekben kell keresnünk. A Grimm-kötetek vitathatatlan érdeme, hogy felébresztette a tudományos érdeklődést a magyar népmesék iránt: megindult a tudományos igényű népmeseközlés és a róluk való értekezés. A nyomtatásban megjelent gyűjteményeink sorát a Mährchen der Magyaren (Wien, 1822) nyitja meg, amely bevallottan a Kinder- und Hausmärchen hatására született. A németül publikáló gyűjtők mellett hamarosan megkezdődött a magyar nyelvű közreadás. A Grimm-mesék megjelenésének hatása ugyanakkor két irányú volt: a tudományos figyelem felkeltése mellett óriási lendületet adott a populáris, gyermekszobákban keresendő mesekiadványok tömeges megjelentetéséhez is. A Kinder- und Hausmärchen szinte rögtön az első kiadását követően megkezdte európai diadalútját: 1816-ban lefordították dánra, 1820-ban hollandra, 1823-ban angol nyelvre.57 A kutatásaim során előkerült legelső, magyar nyelvre lefordított Grimm-mese 1847-ből származik. E kiadvány, amelyben Grimm-meséken kívül más történetek is előfordulnak, az első németországi kiadás (1812) után harmincöt évvel, Karády Ignác tolmácsolásában és Heckenast Gusztáv nyomtatásában jelent meg Pesten.58 * Az első magyar Grimm-mesekötet 1861-ből származik. Ötven meséjével a könyv a németországi Kleine Ausgabék kiadói hagyományát követi. Nagy István fordításában az Engel és Mandello publikálta. A teljes Grimm-meseanyagot — kétszáz meseszöveggel — csak 1989-ben (!) adták ki Adamik Lajos és Márton László fordításában.39 7. Az illusztrációkról A képalkotást hosszú időn keresztül elsősorban a művek tanító, szöveget megvilágító jellege indokolta (gondoljunk csak egyes bibliai jelenetek ábrázolására, amelyek valójában képes igehirdetésekként is felfoghatóak) — miként Nagy Szent Gergely fogalmazott, „pictura est laicorum scriptura. ” A képek jogosultságának elvét I. Gergely pápa abban az értelemben hirdette, amely aztán az egész középkorban érvényesült. Eszerint a művészi ábrázolás segédeszköz, amely ugyan alkalmas arra, hogy az írástudatlanok okulására szolgáljon, mégis alacsonyabb rendűnek tekintendő, mint maga 7| A testvérek életében megjelenő Größt Ausgabék sorrendben a következők: 1. kiadás: 1812/15 — 156 mese; 2. kiadás: 1819 — 170 mese; 3. kiadás: 1837 — 177 mese; 4. kiadás: 1840 - 187 mese; 5. kiadás: 1843 — 203 mese; 6. kiadás: 1850 — 210 mese; 7. kiadás: 1857 — 211 mese. RÖLLEKE 1993, VII/4-5, 1284. 52 RÖLLEKE 1993, VII./4-5,1285. 1 Az e korban szokásos fordítói gyakorlat szerint eleve átírták, rövidítették, vagy saját gondolataikkal megtoldották az eredeti szövegeket. » Lyons 2000,363. 55 GRIMM 1977, 632. 55 IMHOI 1992,75. 5' RÖLLEKE 1993, VII/4-5, 1286. 7 Az OSZK raktárában őrzött könyvet a kezembe kerülő, Grimm-mesék kiadását tárgyaló művek egyike sem említi. Ortutay a már idézett tanulmányában Nagy István kötetét tartja 1861-ből az első magyarországi Kinder- und Hausmdrcben fordításnak. ORTUTAY 1981, 274. t GRIMM 1989. (A fordítás alapjául szolgáló mű: Brüder Grimm: Kinder- und Hausmiirchen. I-II. Deutscher Taschenbuch Verlag, 1984.) 13
