Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Művészettörténet - Gärtner Petra: Grimm-mesék és illusztrációk a 19. századból
Alba Regia 36 (2007) 3. Könyvkiadók és tevékenységük Lényeges információkat adhatnak az illusztrációkról a mesekönyvek kiadói és nyomdái. Nyomdáink eg}' része a nyomtatási munkálatokon kívül könyv- és folyóirat-kiadással úgyszintén foglalkozott (sőt, Heckenast Gusztáv 1839 és 1848 között kölcsönkönyvtárat is fenntartott), a könyvkereskedők azonban csak az értékesítésre koncentráltak, ezen kívül ők adtak megbízást az illusztrációk és képmellékletek elkészítésére.23 A grafikákat sok esetben nem szignálta sem a rajz készítője, sem az ez alapján dolgozó metsző, litográfus, ám a szerzőkre rátalálhatunk az adott könyv nyomdája, vagy kiadója köré csoportosuló alkotók — ügyes kezű nyomdászok vagy művészek — között. Ehhez természetesen ismernünk kell, hogy kiket foglalkoztattak szívesen rajzolóként, metszőként, litográfusként. Az egyes kiadványok névtelenségbe burkolózó alkotója egy' másik kötet név szerint ismert illusztrátora lehet. Még ha nem is akadunk ez alapján a készítők nyomára, mindenképpen tanulságos, hogy az adott ny'omda milyen típusú művekre helyezte kiadói politikájában a hangsúlyt, milyen grafikai technikákat alkalmazott szívesen és kiket foglalkoztatott egyéb kiadványai illusztrálásához. Vizsgált mesekönyveink kiadói névsora roppant impozáns. A nyomdák között találjuk Heckenast Gusztáv vállalkozását,24 s ennek kései utódát, a Franklin Társulatot,25 az Athenaeum Részvénytársaságot,26 Bartalits Imrének, Bucsánszky Alajosnak,27 Rózsa Kálmánnak és nejének nyomdáját, Herz Jánosnak magyar királyi udvari könyvnyomdá-23 Gerszi 1960, 44. 24 A 19. századi Magyarország első nagy formátumú könyvkereskedője Wigand Ottó volt, aki pesü működéséhez 1827-ben vásárolt jogot. Cégét 1833-tól sógora, Heckenast Gusztáv vezette tovább, aki közel négy évtizedes kiadói ténykedése során több mint kilencszáz magyar és közel száz idegen nyelvű művet hozott forgalomba. 1841-ben társult a tekintélyes nyomdászcsaládból származó Länderer Lajos vállalkozásához, s ezáltal Pest legnagyobb és a szépirodalom terén vezető nyomdászüzemévé váltak. A Länderer és Heckenast Nyomda néven továbbműködő cég nyomtatta ki 1848. március idusán - cenzúrázatlanul - a Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. 1854-től indították meg a népszerű képes hetilap, a Vasárnapi Újság terjesztését. E lapnál dolgozott fametszőként Riedl Károly tanítványa, Huszka Lajos, akit 1863-ban már a debreceni Telegdi kiadó alkalmazott. Az 1858-tól, Jókai szerkesztésében megjelenő élclap, az Üstökös illusztrációit azonban még ő metszette, de e lapnak készített magyaros zsánerképeket Jankó János is. Szívesen dolgoztatott Heckenast a hatvanas évek közepén jelentős sikereket elért, bécsi tanultságú fametszővel, Pollák Zsigmonddal. Länderer Lajos 1854-ben bekövetkezett halálával a cég irányításának minden gondja Heckenast Gusztávra maradt, aki 1873- ban nyomdáját és kiadóvállalatát az akkor alakult Franklin Társulatnak adta el. POGÁNY 1978, 296.; NOVÁK 1928 (XI) V. 118., 119.; RNL 1995, XVIII 676.; KÓKAY 1997,105., 106. 25 A társulat nevéhez számos közkedvelt könyvsorozat megjelentetése fűződik. 1894-ben a Méhner könyvkiadóüzlet összes kiadványát megvette, s ezzel Vörösmarty, Tompa müveinek, valamint nagyszámú népies kiadvány és naptár kiadói jogának birtokába jutott. A Franklin számos iskolakönyvet, hetilapot (Vasárnapi Újság) és folyóiratot (Budapesti Szemle) nyomtatott. Népszerű sorozata volt többek között az Olcsó Könyvtáréi a Magyar Remekírók Gyűjteménye. RNL 1994, VIII 125.; NOVÁK 1929 (XII) VI. 6. 26 Emich Gusztáv 1841-ben szerzett könyvkereskedői jogot Pesten, majd nem sokkal később Budán is üzletet nyitott. Kiadói tevékenysége során túlnyomó többségben magyar nyelvű műveket adott ki, főleg szépirodalmat. Elsőként jelentette meg Petőfi összes költeményét (1846). Nevéhez fűződik — csak néhányat kiemelve — a tekintélyes Pesti Napló, a Pesti Hírnök, a Budapesti Hírlap, a Koszorú, az Új Magyar Múyeum és a Magyar Posta kiadása. Emich Gusztáv 1842-től vált a pesti Nemyeti Könyvkereskedés tulajdonosává. 1848-ban alapított nyomdájában a kormány megbízására is dolgozott. Fametszetekkel illusztrált Bécsi Képes Krónikájának kiadásával a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert (1867). Emich üzlete 1868-ban Athenaeum néven részvénytársasággá alakult, melynek első igazgatósági tagjai között helyet kapott Deutsch Mór, Kandó Kálmán és az irodalom olyan prominens képviselői, mint Kemény Zsigmond és Jókai Mór. A részvénytársaság folytatta az Emich által megkezdett utat: kortárs magyar írók és tudományos ismeretterjesztő munkák megjelentetését, ezenkívül továbbra is itt nyomtatták ki a kormány hivatalos orgánumait. E helyütt készült Jókai szerkesztésében A Hon, 1882-től a Nemyet, a Budapesti Közlöny, a UövárosiUapok, 1892-től a Magyar Újságéi a Jankó János karikatúráival ékes Borsszem Jankó. Az 1874-ben kiadott Petőfi-kötetet a kor legnevesebb művészei illusztrálták. Itt jelent meg Madách Imre Ay ember tragédiája Zichy Mihály rajzaival és a Képes Magyar Irodalomtörténet. Jókai műveit és Kossuth emigrációban született írásait szintén az Athenaeum nyomtatta ki. Ahogy' a többi nagy kiadóvállalat, a részvénytársaság is rátért a gyűjteményes kiadványok részüzlet útján való terjesztésére. Ilyen nagy' szabású vállalkozásuk volt a Szilágyi Sándor szerkesztette, tíz kötetes A magyar nemzet története. VÉGH 1976, 63.; NOVÁK 1929 (XII) VI. 4.; LENCSŐ 1974, 7.; KÓKAY 1997,113., 115. 27 Pozsonyból Pestre tette át a székhelyét 1847-ben Bucsánszky Alajos. A tönkrement Trattner—Károlyá vállalat megvásárlása után (1867) olcsó és nagy’ példányszámú kalendárium és ponyva kiadásába kezdett. Tevékenysége olyan sikert aratott, hogy képes naptárai a hatvanas évek végén elérték a kétszázötven-, háromszázezres példányt, amely ekkor az összes kalendáriumtermés kétharmadát jelentette. 1857-től adta ki Tatár Péterponyvasorozatát, melyekhez szerzője, Medve Imre készített képeket - nevének feltüntetése nélkül. A grafikák az Auróra Almanach illusztrációinak hatását tükrözik. Név szerint ismerjük a Bucsánszky-nyomda egy' metszőjét, Mihalovicsot, aki a rajzokat fadúcokra vitte át. Bucsánszky Alajos 1878-ban megvált a ny'omda aktív vezetésétől és lányának, valamint vejének Rózsa Kálmánnak adta át a stafétabotot. KÓKAY 1997, 113.; POGÁNY 1978,296., 298., 340. 10
