Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)

Tanulmányok - Művészettörténet - Gärtner Petra: Grimm-mesék és illusztrációk a 19. századból

Alba Regia 36 (2007)

ját. Feltűnik közöttük Eggenberger28, Krausz S. és Társa, Beer E. és Társa29, Lobi Dávid30, Engel és Mandello31, Bálint Lajos, Lauffer Vilmos32 és a Légrádv Testvérek neve.33

4. A mesekönwek megjelenése

A mese eredendően korántsem gyermekeknek szánt történet — a felnőtt fantázia játékos terméke felnőttek számára. Akkor ébresztett nagyobb figyelmet és vált a tudományos érdeklődés középpontjává, amikor a szépirodalom már felfedezte magának ezt a műfajt.34 Nagy érdeme volt ebben Charles Perrault-nak és Madame D’Aulnoy-nak, akik francia tündérmeséikkel divatot teremtettek a társadalmi elit körében.35

A gyermekmese megszületése a felvilágosodásban gyökerező, Európa-szerte meginduló pedagógiai reformmozgalmaknak azt a felismerését tükrözi, hogy a gyermekkor önálló életkor, s mint ilyen, saját szintjének megfelelő szellemi táplálékra tart igényt.36 Az első lépést ennek megvalósulása felé a „felnőttek irodalmának” átdolgozása jelentette. Mai értelemben vett gyermekkönyvekről a 18. század derekától kezdve beszélhetünk.3" Ami könyv korábban a gyerekeknek készült, az jobbára iskolai tankönyv volt. Az első, valóban gyermekeknek szánt munkát az angol John Newbery (1713— 1767) publikáltad Little Pretty Pocket-Book címen 1744-ben, Londonban. Ettől a dátumtól számítja a gyermekirodalom kibontakozását a nemzetközi szakirodalom.38

Magyarországon azonban nem ez a mű adta a lökést a gyermekliteratúra megszületéséhez, hanem egy tudós francia pap, Francois de Salignae de la Mothe Fénelon műve, a Les Aventures de Telemaque (1699). Fénelon, aki XIV. Lajos unokáinak nevelője volt, munkáját a francia trónörökösnek szánta, ügyesen beleszőve sorai közé az uralkodó kötelességeit. A könyv hamarosan a francia iskolások kedvelt olvasmánya lett. Magyar fordítását Telemachos kalandjai címen Haller László gróf tolmácsolásában ismerhette meg a közönség (Kassa, 1755).39

Az 1800-as évek elején még erős konkurenciát jelentettek a magyar könyvpiacon az idegen nyelvű kiadványok. Az egvik legsikeresebb gyerekkönyv-szerző a német nyelven író Jacob Glatz volt.40 Magyarországon az első színvonalas, magyarul íródott (nem fordításként, átdolgozásként vagy utánzatként megjelent) gyermekkönyv Bezerédy Amália nevéhez fűződik. Kislányának szánt műve, a F lóri könyve először 1836-ban jelent meg Pesten Heckenast Gusztáv kiadásában.41

28 Az Eggenberger-féle könyvkereskedést még 1768-ban alapította Weingand )ános György Pesten. Halála után Eggen berger József, később Ferdinand fia tulajdonába került a vállalkozás. 1863-ban Ferdinand unokaöccse, Hoffmann Alfréd vette meg a céget, s két év múlva egyesítette vállalatát Molnár Jánoséval. Könyvkereskedésük 1898-ban beolvadt az Athenaeumba, melynek igazgatásában Hoffmann Alfréd is részt vett. RNL 1994, VI. 167. Anyagunkból a Kis mesekönyv belső címoldalán megjelenő felirat {„kintijei ag Eggenberger-féle könyvkereskedés (Hoffmann és Molnár)’) ezt az összefonódást jelzi, míg a túloldalon szereplő megnevezés („1890, Athenaeum r. társ. Könyvnyomdája’) a nyomtatás helyér és dátumát adja meg.

A Beer és Társa részvénytársaság nyomdája 1891-ben jött létre, később nevüket Kosmos Műintézet Kő- és Könyvnyomdái Részvénytársaságra cserélték fel. A Kosmos litografálásra és folyóiratok kiadására szakosodott. NOVÁK 1929 (XII) VI. 14.

311 1876-ban nyitotta meg terézv árosi nyomdáját I .obi Dávid. NovAk 1929 (XII) VI. 12.

31 Mandello Ignác 1846-ban alapított kőnyomdát, amely 1852-től, Engel Mór társulása után Engel és Mandello cégjelzéssel működött. A hatvanas évektől Pest egyik legjelentősebb kőnyomdája lett. Elsősorban hetilapok nyomtatására álltak rá. Gers/I 1960, 38.; NovAk 1928, (XI) V. 116.

12 A lipcsei születésű Lauffer Vilmos hírnevét elsősorban ifjúsági kiadványaival alapozta meg, de tevékenysége kora irodalmának szinte minden ágára kiterjedt. Legjelentősebb kiadásai a hat kötetes Magyarország története Szalay Lászlótól, valamint Thaly Kálmán, Fáy András munkái és gróf Forray Iván Uiatyas Albuma. Kiadványai 1896-ban a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság tulajdonába kerültek. RNL 1995, XII. 538.

33 Légrádv Károly testvérével, Tivadarral 1858-ban alapította meg Pesten litográfiáját. A hatvanas években tevékenységük könyvnyomtatással bővült, később könyvkötészettel, hírlap- és könyvkiadással egészítették ki vállalkozásukat. Légrády Károly indította el újra a Pesti Hírlapot (1878), melyben gyakran szerepeltek Jókai Mór és Mikszáth Kálmán írásai. Grimm Rudolf, Pesky Ede, Giehsz Alfonz, Elischer Lajos és a korszak legkiemelkedőbb magyar litográfusai, Barabás, Marastoni és Szemlét leggyakrabban itt sokszorosíttatták litográfiájukat. RNL 1995, XII. 595.; VEGH 1976 67.; GERSZI 1960, 73.

34 E folyamat legjelentősebb állomásait a könyvkiadások jelzik:

Giovan Francesco Straparola: Ee piacevoH notti (Velence, 1550-1553), Giambattista Basile: Pentamerone (Nápoly, 1634-1636), Charles Perrault: Histories ou Contes du I empspassé (Párizs, 1697), Madame D’Aulnov: Le.r contes des fées (Párizs, 1697-1698). VOIGT 1998, 221.

35 NAGY 2003.

36 A gyermekirodalomnak mára komoly nemzetközi szakirodalma van. Nálunk Drescher Pál (DRESCHER 1934) és Szemák István (SzemAk 1924.) kitűnő munkái indítják e sort. Újabban többek között Boldizsár Ildikó (BOLDIZSÁR 2004.), Fehér Katalin (FEHÉR 2005.) és Komáromi Gabriella (KOMÁROMI 1998.) foglalkoznak írásaikban e témával, de számos tanulmány jelent meg a Könyv és Nevelés című periodikában is ezzel kapcsolatosan. Ezek a munkák a gyermekirodaimat pedagógiai szempontból közelítik meg és a könyvekben előforduló illusztrációkról és készítőikről alig, vagy egyáltalán nem tesznek említést. (Kivétel ez alól Drescher Pál, aki művének könyvészeti részében, ahol csak lehetséges volt, feltűntette az illusztrátorok nevét.)

37 Drescher 1934,14.

38 Fehér 2005, 354.

w SzemAk 1924,28.

■*" Drescher 1934,40.

■» SzemAk 1924,30.

11