Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Közlemények - Nádorfi Gabriella: Előzetes jelentés a szabadbattyáni késő római kori épület feltárásáról
Alba Regia 36 (2007) Szélessége 34 cm (keleti) és 40 cm (nyugati), alja nem maradt meg, valószínűleg azonos lehetett az észak-déli irányú fűtőcsatorna aljával. A fütőcsatornát habarccsal leöntött, nagy kövekkel töltötték fel. Az apszisos terem vagy épület belső szélessége 5 m, mérhető hossza 6,5 m, többi része a IV. századi padló alatt van. A délnyugati oldalon, a nyugati homlokzatból kiugró laconicum helyezkedik el. A hypocaustum padlója maradt meg, rajta a habarccsal beágyazott bazalt oszlopok egy részével. Két medencéjének egy, összenyitott terű, kör alakú hypocaustuma volt, melynek DNy-i oldalához (a két hypocaustum találkozásánál), csatlakozott a téglalap alakú praefurnium. Az erősen átégett agyagpadló két oldalán, a padlót kísérő fal mellett ólomcső helyek kerültek elő. A nagyobbik hypocaustumhoz a déli oldalon egy durván félkör alakú praefurnium csatlakozott. A két izzasztó hypocaustuma azonos átmérőjű, az oszlopok töredékei, illetve helyei maradtak meg. Az oszlopokat itt is durva habarcsba ágyazták. Az északon fekvő hypocaustumba egy táblás játék, a Ludus Laturculurum táblája volt bekarcolva. A laconicumnál fordul el derékszögben észak felé a kettős támpillérekkel tagolt fal, megy a déli homlokzati front déli oldalának vonalában, kelet felé elfordulva csadakozik a nyugati traktus falához. A déli traktus termeinek déli fala és a kerítőfal közt csak az épületnél korábbi falmaradványok és kemencék kerültek elő, a bejárat folyosójának kiszedett falain kívül. Az itt fekvő nyitott téren egy nagy méretű, durván 12x7,5-9 m átmérőjű, fokozatosan mélyülő (közepén 2 m mély) sittes gödröt találtunk. A gödörben tisztán, azaz föld nélkül, erősen égett tegula-, ajtó- és ablakkeret-, ablaküveg-, falfestmény-töredékek voltak. A freskók és a keret töredékek alapján a gödör leletei épületünkkel egykorúak. Valószínűleg tűnik, hogy az északi traktus apszisos terméhez köthetők. Ez a terem valamikor, feltehetően a fűtőcsatorna meghibásodásakor (ekkor kerülhetett sor az eredetileg 160 cm széles fűtőcsatorna keskenyebbre való vételére), a terem leégett. A megmaradt terrazzo padló alatt egy másik terrazzo padló feküdt, melynek kibontott része igen erősen átégett volt. A termet az égés után felújíthatták, az égett törmeléket egy gödörbe áshatták el. A sittes gödör délnyugati oldalának aljáról nagy mennyiségű földfestéket (okker, terrakotta, vörös) emeltünk ki. A sittes gödör déli és keleti oldalán vékony terrazzo réteggel fedett agyagpadló került elő, melynek szélein sem fal maradvány, sem kiszedett fal nem mutatkozott. Peristylium A peristylium északi részén, a csarnokba vezető ajtótól nyugatra 7 m hosszan, 30-50 cm magasságban megmaradt a lábazati freskó. A vörös rácskeretbe helyezett, sárga és vörös szirmú virágok motívuma nyújtott és fekvő változatban váltja egymást, köztük vörös, széles csík, széleit egy-egy fekete színű keret kíséri. Az ajtótól keletre 2 m hosszan, 15-30 cm magasságban megmaradt lábazati freskó díszítése kerek, vörös színű körökből kinövő V-alakú, egymással összekapcsolódó motívum. A nem egységes lábazati festmény felett a felmenő fal, a padlón előkerült töredékek alapján másmás jellegű lehetett. Az ajtótól keletre nagyrészt szintén részben geometrikus díszítésű, illetve mitológiai lényhez tartozó töredékek kerültek elő. A csarnok ajtajától nyugatra fekvő töredékek alapján az összeállított, kiszerkesztésre került falfestmény díszítését egymásba kapcsolódó színes tömör kazetták alkották. A mennyezetet díszítő freskó is részben összeállításra illetve a kiszerkesztésre került: egymásba fonódó zöld-vörös kazettákban stilizált virágok. Ezen a szakaszon, az előkerült nagy mennyiségű falfestmény alapján a 35 m hosszú falszakasz 1,5-2 m magasságig helyreállítható, rekonstruálható. A keleti peristyliumban az épületszárny kelet-nyugati irányú folyosójánál kb. 1,5 m hosszan, 40 cm magasságban megmaradt lábazati freskót vörös sávokkal osztott, fehér alapon szétszórtan elhelyezett sárga virágszirmokkal díszítették. A lábazati freskó csatlakozik a folyosó még megmaradt 5-10 cm magasan álló, azonos díszítésű freskójához. A keleti peristylium déli szakaszán is nagy mennyiségben kerültek elő geometrikus díszítésű falfestmény töredékek. Ezek összeállítására még ezután kerül sor, mennyiségük és felületben való kiemelésük lehetőséget adnak a hiteles rekonstrukció elkészítésére. A nyugati traktus északi oldalán előkerült mennyezeti falfestményt egymásba kapcsolódó, zöld-vörös medaillonok, növényi motívumok díszítették. A déli oldalon megmaradt járószinten is nagy? menynyiségben kerültek elő falfestmények (11. kép). A peristylium déli részén kiemelt igen apró töredékek is geometrikus és növényi motívumokkal díszítettek.30 A peristylium padlója valószínűleg kő- vagy márványlapokkal lehetett fedve. A megmaradt lábazati falfestmények — a feltehetően a járólapok részben megmaradt, vékony terrazo réteggel fedett agyagpadlóra lehettek helyezve — alsó része, és a megmaradt járószint között 3-4 mm volt. A peristylium oszlopsorát a keleti traktus kiszedett fala mellett, az udvar felőli oldalon előkerült teltleveles oszlopfő és atticai jellegű oszloplábazat alapján ismerjük (12. kép).31 Az épület a IV. század első felében, a Constantinus-dinasztia (306-361) alatt épülhetett és a IV. század közepére érhette el végleges formáját. Feltehetően egy? kisebb épületből, vagy épületekből alakíthatták ki, melyek egy részét felhasználták, átalakították, illetve elbontották. Az északi traktusban a kiszedett falak metszetében (mivel a jól megmaradt terrazzo padlók nem kerültek elbontásra), a beásásoknál, sérüléseknél néhol a IV. századi járószint alatt több járószint volt megfigyelhető. Például az L-alakú terem alatt három agyagpadló, a csarnok keleti oldalán fekvő helyiségnél terrazzo padló. Az apszisos terem alsó, égett terrazzo padlója azonban felújításhoz köthető. Az északi traktus keleti 30 A falfestmények kiemelésében illetve restaurálásának irányításában dr. Bóna Istvánnak tartozom köszönettel. 31 Gelencsér Ákos 2006-ban a szabadbattyáni építészeti elemekből írta szakdolgozatát, az építészeti tagozatokkal továbbra is ő foglalkozik. 176
