Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Régészet - Tóth Endre: In paradisum deducant te angeli… (A székesfehérvári szarkofágról)
Alba Regia 36 (2007) belmérete kelet—nyugati irányban 270 cm, észak-déli irányban pedig 210 cm. A szarkofágláda mérete 230x111 cm. A hosszúságához azonban hozzá kell számítani a kiülő perem legalább 10-10 cm-ét: így a hossza 250 cm. Ha a keleti oldala a kripta falához támaszkodik, akkor a nyugati oldalon akkor is csak 20 cm szabad hely maradt. A szarkofág ugyan belefér az üregbe, de nincs értelme a nyugati oldal figurális díszítésének. Semmi nem támogatja, hogy? a szarkofágot a kriptaüregbe helyezték volna el. Amennyiben bizonyítani lehetne, hogy a kriptaüreget 1038-ban ásták és falazták ki, akkor biztosan nem nyugodott I. István a szarkofágban. Ha bizonyítani lehetne, hogy az üreg későbbi, akkor érvet kapunk amellett, hogy? közvedenül a halála után Istvánt egy föld feletti koporsóba temették. Fettich Nándor, Tóth Sándor és Marosi Ernő szóba jöhető megoldást tárgyalt akkor, amikor arra következtetettek, hogy a szarkofág nem a temetésre, hanem a szenttéavatásra készült,321 322 tehát ereklyekoporsó lenne. Mivel a halottakat a földbe temetik, a szenteknél azonban a bemutatás a hívőknek, az állandó, látható jelenlét valamilyen formája a templomban fontos volt, ennyiben jogosan merült fel, hogy? a szarkofág Sgent István számára készült.323 Felhasználható-e a szarkofág faragványainak tematikája — ha nem is az elhunyt kilétének, de — annak a meghatározására, hogy? egy? halott vagy egy szentté avatott számára készítették-e? Amint láttuk, a betegek szentségének szertartása és liturgikus szövegei, a haldoklók körül mondott imákban jelen vannak az angy?alok, és a liturgikus szövegekkel jól egyeznek a síremlékek különféle típusain a 12. századtól ábrázolt angyalok. Ezért a székesfehérvári szarkofágnak a szentté avatásra készítéséhez érvet nem szolgáltatnak. Amint láttuk, az angyalok és a mennyei Jeruzsálem jelzése a szarkofágon követi a haldoklókért mondott imádságokat, amelyek az eltemetett halálával és nem a szentté avatásával kapcsolatosak. A haldoklókért mondott ima mintegy megelőlegezi az örök boldogságba, a menyei Jeruzsálembe jutást. Nemcsak a szentéletűek, hanem minden haldokló esetében. Ezért a szarkofág ábrázolásaiból nem szükségszerű a sír szentté avatott lakójára gondolni. Isten trónját és a mennyei Jeruzsálemet, a Paradicsomot őrző kerubok és szeráfok, az angyalok karai és rendjei mintegy? megelőlegezik a halott számára a menny?ei boldogságot. Jelzik azt az állapotot, ahová a halott lelke jut, ha arra méltó, igaz ember. A halotti és temetési imák ennek elnyeréséről szólnak. A döntés Isten kezében van, aki látja a jót és a rosszat, és ennek alapján ítél. A székesfehérvári koporsón nincs semmi olyasmi, amiből arra kellene következtetni, hogy a szarkofágot szenttéavatás után faragták volna. Ami látható rajta, az egy előkelő egyházi vagy világi személy számára készült szarkofággal jól összeegyeztethető. Mivel a szenttéavatásnak része az elevatio majd translatio, aligha valószínű, hogy? a korban szokásosnál nagyobb kőkoporsó a szenttéavatás után készült, mert a koporsóból kiemelt maradványokat egy könnyebben kezelhető, a szertartások alkalmával használható fa alapú és nemesfémmel burkolt tokba tették. Kérdés, hogy az ibér félszigeten és Franciaországban a kriptákban vagy a templomokban fellehető, és a Meroving-kori hagyományból fakadó szokásnak324 lehet-e hatása a hazai ereklyekultuszra? Azaz a szenté avatás után szükséges volt-e egy (többszemélyes), hatalmas méretű, súlyos kőládát faragni ahely?ett, hogy könnyebben kezelhető ereklyeládát készítettek volna a maradványok számára, amely a liturgikus feladatoknak jobban megfelelt? De nem csak erről van szó. All. század második fele éppen az új típusú ószövetségi, a Szövetség ládája alapján készült, a mennyei Jeruzsálemet jelképező, teológiailag alátámasztott és a gyakorlatban megvalósult hordozható és könnyű, fából készült, nemesfém borítású, kövekkel díszített ereklyeládák kialakulásának ideje.325 A Kis Legenda szóhasználatát, hogy a holttest maradványait ezüst tékába helyezték és lepecsételték, nincs okunk kétségbe vonni, mert ez felel meg az általános gyakorlatnak, viszont nem egyeztethető össze a kőből faragott súlyos szarkofággal. Mégis, van egy lehetőség a források, a szarkofág és a feltárási megfigyelések egyeztetésére. Kralovánszky Alán felhívta a figyelmet326 a liturgiatörténészek által ismert adatra,327 mely szerint a király tiszteletének van egy különleges dátuma. Október 11-én ünnepelték a király testének megtalálását. Szántó Konrád pedig ugyanekkor (1988-ban), Györffy György véleményével összhangban értelmezte a Kis Legendát, és figyelembevételével következtetett a Szent Jobb eredetére.328 Az egyház kezdetben a vértanúkat mennyei születésnapjukon, azaz haláluk napján ünnepelte. Később az ünnepnap kijelölése változott, és esetenként módosulhatott a szenttéavatás napjára. Mivel István király Nagyboldogasszony ünnepén halt meg, amelyet azon a napon más ünnepe nem előzhetett meg, eleve szükséges volt az első király leendő ünnepének eltolása. Nem lehetetlen, hogy Magyarországon a sír felnyitásának eltolódásában ez a szempont is közrejátszott vagy segítette elő. Augusztus 20. hagyományosan a szent király ünnepnapja. Fontosságát jól mutatják az ekkor tartott székesfehérvári törvénynapok, ottani koronázások stb. Ezen és a májusi Szent Jobb-ünnepen 321 Lásd Tóth Melinda figyelmeztető megjegyzését: „Amennyiben az István személyével több szerző által kapcsolatba hozott szarkofág...valóban a királyé volt, akkor ez a körülmény a temetés és a sírkamra megítélését és a templom felszentelésének, az építkezés kronológiájának kérdését komplikálhatja.” TÓTH M., 1988, 124, 12. jegyzet. 322 Tóth S. 1994. 323 Fettich 1971; Tóth S. 1994; marosi 2002. 32J Komm 1990. 325 WAI.LMANN 1996, 232-240. 326 Karsai Géza nyomán, Szent István király tisztelete, SZIE 1938, III. 174, aki még nem tudott mit mondani az ünnepről; KRALOVÁNSZKY 1988, 166. 327 FRAKNŐI 1901, 880, 2. jegyzet, KNIEWALD - KÜHÁR 1939, 13. 328 SZÁNTÓ 1988, 172-173. Szántó Konrád a lényeget tekintve, röviden összefoglalta az október 11-i ünnep eredetét. Az általam írtak megegyeznek Szántó gondolatmenetével, csak részletesebben fejtem ki az eseményeket. 133 T
