Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Régészet - Tóth Endre: In paradisum deducant te angeli… (A székesfehérvári szarkofágról)
Alba Regia 36 (2007) A római szarkofág használatával a kőfaragók megtakarították a koporsóláda (és fedél) teljes kifaragását, azaz egy megfelelő méretű kőtömb kihasítását, lenagyolását, belsejének a kivésését. Több oka volt annak, hogy miért nem díszítetlen római szarkofágot választottak, amit egyszerűbb lett volna átfaragni. A diszkeden szarkofágok nem a felszínen álltak, hanem el voltak ásva és általában vékonyabb falúak és gyengébb minőségű anyagból készültek. Sok szarkofágot faragtak rossz minőségű homokkőből, amelyeket az időjárás tovább rongált. Olyan szarkofágot kellett találni, aminek az anyaga lehetővé tette az átfaragást. Olyat kellett választani, amelyik nemcsak jó minőségű kőből készült, hanem falainak vastagsága és a díszítés alkalmas volt átalakításra. A könnyebb megmunkálás miatt kerestek olyan kőkoporsót, amelyiknek csak az egyik oldala volt faragva. A szarkofág előlapját kellett átfaragni, és a láda elhelyezésének megfelelően az egyik rövidebbik és a másik hosszanti oldalát kellett faragással díszíteni. Az átfaragás a római szerkezeti vázat, a hármas tagolást megtartotta, mert a fülkék egységes keret kialakítását nem tették lehetővé. A keretezés nem fogta össze a sarokfülkéket a középső résszel. A fülkék kiülését levésték. A fülkék felső keretezésének az átfaragását ilyen módon lehetett a legkönnyebben eltávolítani. A kiülés lefűrészelése után hármas tagolású, íves záródást alakítottak ki, amelyet vonalas árkolás keretez, felül egy-egy kaccsal. A „sarokrizalitok” között a feliratos tábla keretezését és a betűket kellett lefaragni. Ez, amint láttuk, nem teljesen sikerült, mert a mélyebben vésett betűk maradványai néhol ma is láthatók. Az előoldalt a fülkék mélységéig nem lehetett volna visszabontani, mert kétséges volt, hogy az oldalfal meg tudja-e tartani a súlyos tetőt, ha a fedél nem tud kellő szélességű ládaperemre támaszkodni.94 95 A középkori kőfaragó ügyes és leleményes volt, amikor az emberi alakokat képzeletbeli növényekké faragta át. Az alakok lábából a növény szára lett, testüket különleges alakú virágtörzzsé változtatta, a vállból és a karokból visszafelé hajló leveleket faragott, a fejből tobozra vagy ananászra hasonlító virágot vagy termést alakított. Az átfaragáskor a felesleges testrészeket eltávolította. Szerencsénkre a két növény fejét különféleképpen faragta ki. A jobb oldali növény gerezdes termését vagy virágát csak alul fogja két levél. A bal oldalit szirmok fogják közre. Az utóbbiak az egykori alak hajfürtjei, amelyeket nem, vagy alig faragtak át (a hajviseletük hasonló lehetett a szekszárdi szarkofág akroterionjaiban látható alakok hajviseletéhez). Úgy látszik, mintha az alakok átfaragása nem fejeződött volna be. A bal oldali alaknál nem tüntették el teljesen az egyik alsó lábszárat, csak nagyjából faragták le a felületet. A vésőnyomokból jól látszik, hogy nem későbbi sérülésről van szó, a lábszár nem letörött, hanem elkezdték, de nem fejezték be a faragást. A sarokfülkék átfaragásának mikéntjéről korábban nem esett szó, holott a következmények lényegesek. Nem az emberalak növénnyé formálására, hanem a fülkék keretezésére gondolok. Mivel a szarkofág római kori állapotáról Szakái Ernő által készített rekonstrukciós rajzon a fülkék felső keretezése jól felismerhető,96 a szarkofággal foglalkozók ezeket a faragásokat bizonyára rómainak vélték. Nagy Emese szerint ez a megoldás sem a római, sem — szerinte — a román kori emlékekre nem emlékeztet.97 A fülke felső záródását valóban nem a rómaiak faragták ki. A jelenlegi záródáshoz hasonló sem fordul elő a római szarkofágokon. A pannoniai szarkofágokon a fülkék felső záródásának három formája van. Ritkán egyenes,98 vagy félkör99, a leggyakoribb az ún. noricum-pannoniai volutás motívum100 valamelyik változata (2. és 20. képek). A székesfehérvári szarkofág fülkéi sem félkörös, sem egyenes záródásúak nem lehettek, mert a jelenlegi hullámos záródás és az emberalakból átfaragott növények magassága ezt kizárja. A noricum-pannóniai záródás a román kori kőfaragók szemében különösen szokatlan lehetett. A félköríves záródást alighanem megtartották volna, és talán az egyenes záródást sem faragják át. A kiülés lefaragására azért is volt szükség, mert a nor-pannón minta egyes részeken mélyebb árkolású volt, és ezt másképpen nem lehetett volna eltüntetni. A lefaragás után a sima felületet szabadon alakíthattak át. A különös az, hogy a lefaragás után a kőfaragó milyen záródást alakított ki. Az eredeti minta eltávolítása után nehézség nélkül faraghatott volna félkörívet vágj' egyenes záródást. Nem ezt tette. Helyette háromkaréjosra emlékeztető záródást faragott. Fontos körülmény, hogy ezt a megoldást nem a római-kori faragás kényszere alakította erre a formára, hanem a középkori kőfaragó szándéka. Nemcsak a fülke záródása meglepő, hanem a fülkét keretező és a fülke fölötti szokatlan egyszerű kacsminta is, ami szintén középkori készítésű, mert a kiülés eltávolítása után keletkezett felületre vésték. Ha nem is mondhatjuk, hogy a minta befejezetlen, azt azonban igen, hogy sietősen kivésett díszítés, amely ellentétben áll a középrész elegáns és jól megtervezett kompozíciójával, aprólékos és változatos díszítésével. Kivitelezése e tekintetben mintha összevethető lenne a szarkofágfedél díszítményeinek kidolgozatlanságával. 94 Andrássy Károly grófot 1910-ben egy brigetioi római szarkofágban temették el (Krasznahorka, KUZMOVA, K.-KOVÁCS P., Komárom- Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11, 2004, 95-1 lOés Ua: Roman Sarcophagi from Krásna Horka, Slovakia, Slovenska archaeologia 53, 2005, 123-132.) és Fr. Bulic szintén római szarkofágban nyugszik Salonaban: CAMBI, N., Il reimpiego dei sarcofagi romani in Dalmazia, in: Andreae-Settis 1984, 89. 95 SZAkAl 1964; SzakAl 1969, 6. 99 Szakál 1964,218, fig. 4., Szakál 1969,4. kép. 'Nagy 1955,103. 98 RIU 552. brigetioi, RD 141-es aquincumi (Magyar Nemzeti Múzeumban) szarkofágok. 99 Pl. egy aquincumi szarkofágon, ERDÉLYI 1974, nr. 64; szőnyi szarkofágon: ERDÉLYI 1974, nr. 70. TM POCHMARSKI 1998,195. 114
