Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - LICHTNECKERT ANDRÁS: Új adatok a füredi savanyúvízi gyógyfürdő történetéhez. 1674-1822 p. 63
Alba Regia 35. 2006 jogot Axmann szerezte meg. 1 ' 1 Axmann halála után, 1721-ben Flasker fürdőtartási engedélyért folyamodott a városi tanácshoz, amit valószínűleg nem tudott megszerezni Axmann özvegyétől, mert később ebben az ügyben már nem jelent meg a tanács előtt. 16 Az Axmann-féle házat és fürdőt 1725-ben az özvegy, Anna Sophia Axmonin 520 forintért eladta Ifflinger János Mihály seborvosnak, aki 1726. június 5-én megkapta a polgárjogot. 17 Flasker fia, Ferenc 1739-ben katonai felcserként Pesten állomásozott, amikor eladta a házát Iffkovics József kereskedőnek. 18 Demkovics Miksa, akit a forrásokban Tenkovics néven is említenek, az 1710-es években veszprémi lakos volt, ekkor hirdették ki a pozsonyi sebészek (chyrurgusok) céhe által részére kiadott bizonyságlevelet. 19 Özvegye, Grujber Margit 1741. szeptember 11-én megvált az Arács határában lévő teleptől, 1208 rajnai forintért eladta Schuszter József orvosnak. A másfél holdas nemesi fundus határait ugyanúgy írták le, mint 1702-ben, tehát attól nyugatra volt egy, az ivókúttal azonos savanyúvízforrás, amelyet az iratban „másik savanyúvíznek vagy bugyogó forrásnak" neveztek, mert a telepen is volt egy „Savanyó Víz" nevű forrás, ami azonos volt a Flaskár által ásatott fürösztő kúttal. Demkovics működésének 23 éve alatt a telep épületekkel gazdagodott, így az özvegye egy kis fürdőházat (domunculam balneatoream), két kazánt, 10 kádat, egy kis faházat (domunculam ligneam) és egy húsz lépés hosszú, de már düledező kőházat (aliam verő lapideam jam ruinis proximam ad viginti circiter passus in longitudine extensam) adott át 1741-ben Schuszternek. 20 A székesfehérvári városi tanács 1740. március 14én határozott arról, hogy Schuszter József doktort, aki a ragály idején Budán működött, 60 forint évi javadalmazással és 20 forint kvártélypénzzel felveszi. Megérkezésekor be kellett mutatnia Buda város b SZMJVL. 1002. a. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1718. augusztus 12. 16 SZMJVL. 1002. a. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1721. február 4., 1721. május 6. 17 SZMJVL. 1002. a. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1725. december 18., 1726. június 5. 18 SZMJVL. 1002. a. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1739. december 14. 19 VeML. Veszprém város köz- és tanácsülési jegyzőkönyvei 1712-1718. 41. „Joannis Maximilian Tenkovics chirurgi Posonio ex Generali cheha chirurgorum emanatae testimoniales sunt publicatae et approbatae." 20 VeML. Vk. hh. jkv. 1741. Nr. 141. és az Egészségügyi Bizottság igazolását, alkalomadtán pedig a diplomáját Bécsből beszereznie. 21 1741ben lett a füredi gyógyfürdő tulajdonosa, s miután meghalt, a tihanyi apát 1749-től az özvegyétől kibérelte a korábbi telepet: „azon savanyúvíznél levő mindennemű épületeket, úgymint szobákat, konyhát, kamarát, fürdőházakat, azokban lévő két üstöt vagyis vízmelegítő rézfazekakat, fürdőkádakat." (Sörös 1911. IL 391-392.) 22 A szerződés napján készült összeírásban 5 asztal, 5 ágy, edények, 23 fürdőkád és az épületek vannak felsorolva. A fürdő többé nem került vissza az eladósodott özvegyhez. A tihanyi apátság történetírója ugyan azt írta, hogy az új házasságra lépett asszony épületeit, fürdőit eladta, de ez tévedés lehet, mert Herős Éva Teréziának az eladáskor nem volt férje, a birtokot mostohaapjával, Bobics Miklós pesti tímármesterrel és édesanyjával, Stipenics Anna Máriával együtt adta el. Miután Lécs Ágoston apát kifizette a hitelezőket, 1755. július 29-én 2300 rajnai forintért és az özvegy öltözetére adott hat aranyért megvásárolta tőle a fürdőt, azaz az arácsi határban lévő „savanyóvizet hozzá tartozandó fundussával, azon levő épületekkel, fördő házokkal, réz vízfőző fazokakkal, asztalokkal, székekkel, ágyokkal, kerttel, ahhoz tartozandó halastóval, Balatonnyal". Ezáltal a tihanyi apátság a Savanyúvíz és az attól keletre lévő több építmény tulajdonosává lett.-3 Az első három savanyúvízi orvos közül az első kettő bizonyosan seborvos (chyrurgus) és fürdős (balneator) volt, Schuszter ellenben már doktor (chyrurgiae doctor). Az első orvosok vállalkozók voltak, úttörők, akik a saját pénzükből létesítették, fejlesztették és tartották fenn a gyógyfürdőt, s amennyire a kevés forrásból kiderül, nem tudták azt haszonnal üzemeltetni. Miután a tihanyi apát előbb bérbe vette, majd megvásárolta a gyógyfürdőt, annak üzemeltetését árendába adta, így megjelentek a savanyúvíznél az első bérlő orvosok. Közülük a Lécs Ágoston apát által Rigó Józseffel kötött két 1751. évi és a Czeglédi Mihállyal kötött 1756. évi szerződés került elő eddig. Rigó József veszprémi származású seborvos lehetett, aki az 1747. évi veszprémi adóösszeírás szerint 21 SZMJVL. 1002. a. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1740. március 11. és 14. 22 Ennek a szerződésnek a keltezésében jelenik meg először a savanyúvíz helyeként Füred: „Actum ad Acidulas Füredienses." BRPL. Acta abbatiae Tihaniensis. Fasc. 5. Nr. 23. 23 VeML. Vk. hh. jkv. 1755. Nr. 516. 66
