Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - LICHTNECKERT ANDRÁS: Új adatok a füredi savanyúvízi gyógyfürdő történetéhez. 1674-1822 p. 63
Alba Regia 35. 2006 szintén seborvosi foglalkozásból élő apját, Rigó Ádámot követte hivatásában. 24 Rigó József két alkalommal is hivatkozott apjára abban a szerződésben, amelyet 1751. március 21-én kötött Lécs Ágoston apáttal a fürdő bérletére. A savanyúvízi gyógyfürdő működtetéséről fennmaradt, Bárány György Somogy megyei alszolgabíró előtt megkötött legkorábbi szerződés szövege: „Én, végrűl is meg írt Rigó Jósef, mindennémő atyámfiainak, succesorimnak, sőt atyámuramnak is és mind azoknak, valakiket ez alább meg írt dolog most vagy jövendőben illetne, vagy akár melly módon illethetne, terheket magamra föl válalván, vallom ez levelemnek rendiben, hogy mivel feő tisztelendő Lécs Ágoston tihanyi apátúr uram az úr sok rendbéli alázatos imstantiáimra a' Savanyó vizet és hozzá tartozandó appertinentiákat minden némő jövedelmeivel edgyütt az következendő Mária Magdolna napig, úgy mint ezen mostan folyó esztendőben meg esendő Julius holnapnak 22-dik napjáig, nékem árendában botsáttani méltóztatott, arra való nézve atyám uram engedelmébűl és teczésébűl is arra kötelezem magamat és praescriptusimat, hogy 1-mo. A' most jelentett terminusig fogok az úrnak effective fizetnem öszveséggel kétszáz húsz forintokat, id est florenos 220, felét ugyan az legközzellyebb következendő pünkösd napjára, a' másik felét pedig meg írt Mária Magdolna nap előtt legalább két héttel. 2-do. Valamint magának az úrnak, úgy hozzá tartozandóinak szobákat, alkalmatosságot és fördőt ingyen adni. 3-tio. A' kezemben adatott fördős kádokat, kazányokat és más edényeket s házi eszközöket olly statusban tartozom viszsza adni, a' mint kezem alá adattattak. 4-to. A' kertnek kerületire és a' gyümölcsfákra jó gondot viselni köteleztetem. 5-to. Hogy ha pedig az úrtul azon Savanyó vizet néhai Schuster Jósef doctornak felesége Mária Magdolna napra ki nem váltaná, és így az úr engemet az 1752-dik esztendőben esendő Martiusnak 21-dik napjáig azon Savanyó víznek bírásában meg tartani méltóztatnék, tehát a' föllül jelentett summán föllül tartozom az úrnak mégh harmincz forintokat, id est florenos 30 letennem. VeML. Veszprém város tanácsának iratai. Adóalapösszeírások, 1747. 6-to. Az épületekben történhető károkat is pedig minden serénységgel el távoztatni köteles leszek. 7-mo. A' meg írt terminusoknak el folyási és a' pénznek le tétele után (ha az úr tovább meg tartani nem akarna) tartozom azon Savanyó vizet minden némő appertinentiáival és haszon vételivel edgyütt simpliciter és minden pör s patvarkodás nélkül viszsza bocsáttani. Mind ezeket pedig, hogy ha véghez nem vinném, és praevio modo meg nem fizetnék, tehát adok tellyes hatalmat az úrnak, hogy minden törvényes remediumoknak, juristitiumoknak és más emberi elmétűl ki gondolható subterfugiumoknak ki rekesztésével magának akarmelly ingó vagy ingatlan javaimbul és praescriptusimnak javaibul maga hatalmával is vagy csak egy Nemes Vármegye esküttyének hatalmával tehessen és tetethessen költségeinek és fáradságinak meg téréttésével tellyes satisfactiót, sőt ezeknek nem lételével mégh személyemhez is akár hol is hozzája nyúlhasson. Mellyekrűl adtam ezen saját subscriptiómmal és usualis pecsétemmel corroborait levelemet. Actum Tihany, die 21. Mártii 1751. Rigó Joseph m. р." ь Mivel Schuszter özvegye a Savanyúvizet nem váltotta ki a megadott határidőig, Rigó szerződését 1751. augusztus 20-án a bérleti díj 250 forintra való emelésével 1752. július 22-ig meghosszabbították. 26 Lécs Ágoston apát 1756. július 12-én a savanyúkutat a körülötte lévő épülettel és fürdőházzal együtt három évre 1000 rhénes forintért bérbe adta Czeglédi Mihálynak. A szerződés kiegészült az apátság szőlősi kuriális telkének bérbe adásával, amelyért szintén három évre 150 forintot fizetett a bérlő. 27 Az 1743. évi tanúk két kútról tudtak, létrejöttük sorrendjében: 1. az ivókútról 2. a fürdőkútról. Ez egybevág a Bél Mátyás által leírtakkal. De nemcsak azzal, hanem a józan paraszti ésszel is, mert régen egy gyógyfürdő mindig úgy létesült, hogy először volt egy természetes forrás, amelyből ittak az emberek és az állataikkal is itatták annak vizét, azután fokozatosan felfedezték a víz jótékony hatását, gyógyító erejét, s ekkor már csak egy fürdőorvos 25 BRPL. Acta abbatiae Tihaniensis. Fasc. 11. Nr. 44. 26 BRPL. Acta abbatiae Tihaniensis. Fasc. 11. Nr. 46. 27 BRPL. Acta abbatiae Tihaniensis. Fasc. 11. Nr. 52. Ilyen fokú gazdálkodásra utaló pont a többi orvos szerződésében nincs, emiatt lehetséges, hogy Czeglédi nem orvosbérlő volt. Később külön adták bérbe a fürdőt és a traktérokat. Czeglédi mesterségének megállapítása további kutatást igényel. 67
