Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - FANCSALSZKY GÁBOR: Régészeti adatok Székesfehérvár környékének népvándorláskori topográfiájához p. 73
Alba Regia 35. 2006 rabok hullámvonal köteggel díszítettek, a vörös, kaviccsal erősen soványított alj darab díszítetlen (11. tábla 3., 7., 10.). 29 21. SZABADBATTYÁN 11/27. LH. MÁRIA TELEP (4. tábla 2.) 1954. nyarán a községtől К felé, a Sárvíz irányában, a Mária telep 20. sz. telkén, Hochmann Jenő kertjének a Balatoni műútra eső végében favágás közben egy római téglasírt vágott ketté. Ez ott került elő, ahol 1928-ban, a műút építésekor már sok római sír pusztult el, melyek közül kettőnek az anyaga jutott be a múzeumba (1-2.). Hochmann utat akart vágni a szőlőjén keresztül (az általa megbolygatott sír a 3.), ezért a veszélyeztetett területen Fitz Jenő október 13. és november 17. között leletmentő ásatást folytatott, melynek során további 15 Ny-K-i tájolású sírt tárt fel (4-18.). így összesen 18 temetkezést ismerünk a területről (Fitz 1954; Fitz 1955, 74; Petres-Fitz 1956, 24-26, 31; Fitz 1958, 13-16; Rég. kut. 1954, 99.). A Fitz által feltárt sírok közül 9 földsír, 6 pedig téglasír volt (ezek a hasonló jellegű táciakkal ellentétben nem tetőfedő cserepekből, hanem 38x30 cm-es római téglákból állottak). Öt melléklet nélküli volt, edény csak a Hochmann-félében került elő, ez durva kivitelű, római-barbár jellegű. A legfontosabb lelet a 2. és a 16. sír fehérbronz tükre.™ Fitz Jenő a leletanyag alapján (sokszögű gombban végződő fülbevaló, színes üveggyöngy nyaklánc, bronz csat, gyűrű, kés, orsógomb, későrómai kétsoros sűrűfésű, aláhajtott lábú vas fibula, tükrök, edény) a 380. után betörő keleti gót-alán foederati népességhez köti a temetőt, használatát a 4. sz. vége - 5. sz. eleje közé teszi. Ezt a keltezést Bóna István is elfogadja (Bóna 1971, 227(7), 270(50); Bóna 1971a 279; Bóna 1991, 202; Bóna 1993, 186). Külön foglalkozik a tükrökkel Kovrig Ilona (Csmi-típus) (Kovrig 1959, 216, 221), és az Istvánovits Eszter és Kulcsár Valéria által írt, a leletcsoportot tárgyaló eddigi utolsó összefoglalás (Istvánovits-Kulcsár 1993, 32). A típus egyik példánya Iszkaszentgyörgy-Zsidóhegyen (2/10. lh.) is előkerült. Visy Zsolt a nomád tükrök használati SZIKM 90.336-338. SZIKM: 1-2. sír: 7507-7508. (1928. április, 24-25. tétel), ugyanerről a lelőhelyről római sírtégla: 7538. (1928. május 10, 60. tétel); 3-18. sír: 54.175.1. - 54.184.9. idejét Attila idejére teszi, az 5. sz. első felére (Visy 1981, 212, 215), hasonlóan későbbi keltezést (5. sz. közepe) javasol Kiss Attila is (Kiss 1980, 108). A temetőt ténylegesen végül Barkóczi László és Salamon Ágnes közölte, kiegészítve az antropológiai anyag elemzésével (Barkóczi - Salamon 19741975; Lengyel-Éry 1976; Lengyel 1976). Véleményük szerint a sírok egy nagyobb temető részei, melyben a téglasírok a 4. sz-i, "Csákvár-típúsú" temetőkre utalnak, de mivel a szabadbattyáni anyagban nincsen jellegzetes 4. sz-i lelet, inkább későbbi (4. sz. vége - 5. sz. eleje) keltezést javasolnak. A népességet ők is az alán-gót foederatiban látják (Barkóczi-Salamon 1974-1975, 109-110). Későbbi munkájukban a keltezést pontosítva a 430. körüli, de inkább ez előtti datálás mellett döntöttek (Salamon-Barkóczi 1978, 199-203, 14. kép; Salamon-Barkóczi 1978-1979, 79-81. Taf. 48.). Andrea Kaltofen munkájában lényegében Barkóczi László és Salamon Ágnes első közlésének adatait veszi át (Kaltofen 1984, 286-289, Kat. 290.). 22. SZABADBATTYÁN 11/...LAJOSTELEP Marosi Arnold 1913-as adata szerint a Lajostelepen, a szőlő hetedik dűlőjében épületfalakra és melléklet nélküli csontvázakra akadtak (Marosi 1913, 17). Ezeket Bóna István a korai népvándorlás korszakához tartozó leletek között említi (Bóna 1971, 269/49/). Ennek oka Bóna szerint, a táci adatok kapcsán, az ariánus keresztény germán foederati szokás, a még álló római épületekbe való "infra muros" betemetkezés (Bóna 1971, 229/13/). Leletanyag hiányában a fenti megállapítás nem bizonyítható. 23. SZABADBATTYÁN 11/...LAJOSTELEP 1975. tavaszán földmunkák során előkerült késő avar agyagedényt hozott a SZIKM-be Nagy Árpád. A korongolt, jól iszapolt bögre barnásvöröses színű (8. tábla 6.). Enyhén kihajló, ferdén vágott pereme kívül hullámvonallal díszített, vállán hullámvonalköteg látható, ez alatt és az edény alsó harmadában bekarcolt vonaldísz van, feneke enyhén domború (m.: 13,3 cm, szá.: 10,6 cm, tá.: 6-5 cm). 80
