Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - FANCSALSZKY GÁBOR: Régészeti adatok Székesfehérvár környékének népvándorláskori topográfiájához p. 73

Alba Regia 35. 2006 Az MNM leltárkönyve szerint a SzékesfehérvárGraz műút 12.400 - 500. m. közötti szakaszán, állami útépítés alkalmával női sírlelet került elő. A váz fejjel K-nek feküdt, a csontok elporladtak. Melléklete egy bronz karperec volt, melyet Arany Gyula (hengergépész, Bp. VI. Szent László út 135/a) talált meg és ajándékozott a múzeumnak.

2 A leltározás időpontja 1934. aug. 22., ekkor avar korinak határozták meg. Ennek alapján került be Csallany Dezső leletkataszterébe (Csallany 1956, 101, 187. sz.). Bóna István összefoglalása mint késő avar sírleletet említi, de megállapítja, hogy maga a karperec középkori (Bóna 1971, 261/41/, 271/51/). A pontkör díszítésű, egyik végén törött karperec nem avar kori, a sírnak pedig más melléklete nem volt, ezért ez a lelet az avar lelőhelyek sorából törlendő (Szentpéteri 2002, 584). A tárgy analógiái késő római eredetre utalnak (Lányi 1972, 164, 58. ábra 1113, 23. típus; Vágó-Bóna 1976, 54, 56 ábra, 13. tábla 1008/3). 3. ISZKASZENTGYÖRGY 2/8. LH. IMRE-MAJOR, BETON SILÓK (1. tábla 2.) A falu határának DK-i részén, az Imre-major területén 1941-ben silógödör ásásakor sírokat találtak. A leleteket gróf Pappenheim Sándor juttatta el a múzeumba. A középső siló helyén feltárt sírban indadíszes öntött bronz késő avar övkészlet került elő (5. tábla 1-18.). Részei: laposindás nagyszíjvég, két befogója madárfejes (11,7 cm); indás kisszíjvégek (3 db ép: 5 cm, 1 db törött: 3,5 cm, 1 db kisebb: 3,5 cm); indás csüngős veretek (3 db ép: 2,4 cm, az egyiken rározsdásodott szív alakú mellékszijveret, és 1 db töredékes); hólyagos patkó alakú lyukvédők (2 db: 2,2 cm); hólyagos mellékszíjveretek (1 db félhold alakú: 1,7 cm, 2 db romboid: 1,5 cm); kisebb griffes veret (3,2 x 2,5 cm); propeller alakú veretek (1 db halszálkadíszes: 7 cm, 1 db sima: 6,8 cm); sima bronzcsat (4 cm); hólyagos bronz csatkarika (2,5 x 3,5 cm); díszítetlen bronz bújtató lemezből ( 2,6 x 1,9 cm).

3 Az alsó siló helyén talált sírban vastárgyak voltak, ezek azóta elkallódtak. A leltárkönyv szerint: 1 töredékes vaskard, 1 ép és 2 töredékes vaskés, 2 vascsat és 1 vaskarika került itt elő. A sírlelet 2 MNM 10.1934. 1 SZIKM 11.459. 1-8. altételszámon. A nagyszíjvég és a griffes veret 1996-ban az állandó kiállítás 53. vitrinjében látható. kétségtelen bizonyítéka a 2 db emberi bal alsólábszár csont, ezek közül a tibián három gyógyult törésnyom észlelhető, a fibulán pedig egy, de összetartozásuk nem vitás.

4 Terepbejárásunkkor egy darab kerámia oldaltöredéket gyűjtöttünk (10. tábla 1.). Más lelet nem volt. [Fülöp-Ujházy-Siklósi, 1991.] A kézzel formált, vagy kézi korongon készült rózsaszínű, kaviccsal soványított, díszítetlen oldaldarab késő avar kori.'' A leletek fenti együttese avar temetőre és telepre utal (Szentpéteri 2002, 170-171). 4. ISZKASZENTGYÖRGY 2/10. LH. ZSIDÓHEGY (1. tábla 2.) A falu belterületének ÉK-i részén található sziklás fennsík a Zsidóhegy. Itt volt a régi zsidó temető. Ezen a területen egykor homokbányászás folyt, ma szeméttelep. 1934. júliusában (az irodalomban az első közlés dátuma alapján általában a téves 1935. év szerepel) a part egy részét kimosta a zápor. Az ott nyaraló Szabó László székesfehérvári tanuló bukkant ekkor egy koponyára, majd mellette egy pár függőre és néhány hengeres fémgyöngyre. Szülei ezt jelentették a múzeumnak, melynek munkatársai július 28-án tartottak szemlét a helyszínen. A csontvázat ekkorra már teljesen szétszórták, a sírnak csak egy kis része maradt bolygatatlan, de néhány lelet még megvolt (bronzcsat, arany cikáda, ezüst tükör, kis arany gyöngyök, vegyes anyagú gyöngyszemek, fém pálcika, kerámia három töredéke - ez utóbbi a sír közeléből származik.) Ekkor kerültek elő a koporsó nagy vaskapcsai is, de a farészeknek nem volt nyomuk. Az augusztus 16-i próbaásatás nem hozott új eredményt (Marosi 1935, 38-39, 101). A múzeumba került leleteket a leltárkönyv alapján soroljuk fel (az altételszámok sorrendjében: 321-328.).

6 Arany fülbevalópár poliéderes végződéssel, az ezeket kitöltő 8 db piros almandin lapocska (ezek közül jelenleg a kiállításon már csak egy látható) és a hátlapjukon alkalmazott 5 db aranyflitter 4 SZIKM 11.460. A csontokat Mende Balázs Gusztáv határozta meg, köszönet érte. 5 SZIKM 91.1455. 6 SZIKM 9247., folyószám: 321-328. Az irodalomban tévesen elterjedt leltári szám (9247-9254.) az altételszámok hozzáadásával alakulhatott ki. A kerámia Horváth Friderika 2006os meghatározása szerint is szvéb lehet, segítségét itt köszönöm meg. 74