Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - FANCSALSZKY GÁBOR: Régészeti adatok Székesfehérvár környékének népvándorláskori topográfiájához p. 73

Alba Regia 35. 2006 Az MNM leltárkönyve szerint a Székesfehérvár­Graz műút 12.400 - 500. m. közötti szakaszán, állami útépítés alkalmával női sírlelet került elő. A váz fejjel K-nek feküdt, a csontok elporladtak. Mel­léklete egy bronz karperec volt, melyet Arany Gyu­la (hengergépész, Bp. VI. Szent László út 135/a) talált meg és ajándékozott a múzeumnak. 2 A leltá­rozás időpontja 1934. aug. 22., ekkor avar korinak határozták meg. Ennek alapján került be Csallany Dezső leletkataszterébe (Csallany 1956, 101, 187. sz.). Bóna István összefoglalása mint késő avar sírle­letet említi, de megállapítja, hogy maga a karperec középkori (Bóna 1971, 261/41/, 271/51/). A pont­kör díszítésű, egyik végén törött karperec nem avar kori, a sírnak pedig más melléklete nem volt, ezért ez a lelet az avar lelőhelyek sorából törlendő (Szentpéteri 2002, 584). A tárgy analógiái késő ró­mai eredetre utalnak (Lányi 1972, 164, 58. ábra 11­13, 23. típus; Vágó-Bóna 1976, 54, 56 ábra, 13. tábla 1008/3). 3. ISZKASZENTGYÖRGY 2/8. LH. IMRE-MAJOR, BETON SILÓK (1. tábla 2.) A falu határának DK-i részén, az Imre-major te­rületén 1941-ben silógödör ásásakor sírokat talál­tak. A leleteket gróf Pappenheim Sándor juttatta el a múzeumba. A középső siló helyén feltárt sírban indadíszes öntött bronz késő avar övkészlet került elő (5. tábla 1-18.). Részei: laposindás nagyszíjvég, két befogója madárfejes (11,7 cm); indás kisszíjvégek (3 db ép: 5 cm, 1 db törött: 3,5 cm, 1 db kisebb: 3,5 cm); indás csüngős veretek (3 db ép: 2,4 cm, az egyiken rározsdásodott szív alakú mellékszijveret, és 1 db töredékes); hólyagos patkó alakú lyukvédők (2 db: 2,2 cm); hólyagos mellékszíjveretek (1 db félhold alakú: 1,7 cm, 2 db romboid: 1,5 cm); kisebb griffes veret (3,2 x 2,5 cm); propeller alakú veretek (1 db halszálkadíszes: 7 cm, 1 db sima: 6,8 cm); sima bronzcsat (4 cm); hólyagos bronz csatkarika (2,5 x 3,5 cm); díszítetlen bronz bújtató lemezből ( 2,6 x 1,9 cm). 3 Az alsó siló helyén talált sírban vastárgyak voltak, ezek azóta elkallódtak. A leltárkönyv sze­rint: 1 töredékes vaskard, 1 ép és 2 töredékes vas­kés, 2 vascsat és 1 vaskarika került itt elő. A sírlelet 2 MNM 10.1934. 1 SZIKM 11.459. 1-8. altételszámon. A nagyszíjvég és a griffes veret 1996-ban az állandó kiállítás 53. vitrinjében látható. kétségtelen bizonyítéka a 2 db emberi bal alsóláb­szár csont, ezek közül a tibián három gyógyult törésnyom észlelhető, a fibulán pedig egy, de össze­tartozásuk nem vitás. 4 Terepbejárásunkkor egy darab kerámia oldaltöre­déket gyűjtöttünk (10. tábla 1.). Más lelet nem volt. [Fülöp-Ujházy-Siklósi, 1991.] A kézzel formált, vagy kézi korongon készült rózsaszínű, kaviccsal soványított, díszítetlen oldaldarab késő avar kori.'' A leletek fenti együttese avar temetőre és telepre utal (Szentpéteri 2002, 170-171). 4. ISZKASZENTGYÖRGY 2/10. LH. ZSIDÓHEGY (1. tábla 2.) A falu belterületének ÉK-i részén található szik­lás fennsík a Zsidóhegy. Itt volt a régi zsidó teme­tő. Ezen a területen egykor homokbányászás folyt, ma szeméttelep. 1934. júliusában (az irodalomban az első közlés dátuma alapján általában a téves 1935. év szerepel) a part egy részét kimosta a zápor. Az ott nyaraló Szabó László székesfehérvári tanuló bukkant ekkor egy koponyára, majd mellette egy pár függőre és néhány hengeres fémgyöngyre. Szülei ezt jelentették a múzeumnak, melynek munkatársai július 28-án tartottak szemlét a helyszínen. A csontvázat ek­korra már teljesen szétszórták, a sírnak csak egy kis része maradt bolygatatlan, de néhány lelet még megvolt (bronzcsat, arany cikáda, ezüst tükör, kis arany gyöngyök, vegyes anyagú gyöngyszemek, fém pálcika, kerámia három töredéke - ez utóbbi a sír közeléből származik.) Ekkor kerültek elő a koporsó nagy vaskapcsai is, de a farészeknek nem volt nyo­muk. Az augusztus 16-i próbaásatás nem hozott új eredményt (Marosi 1935, 38-39, 101). A múzeumba került leleteket a leltárkönyv alap­ján soroljuk fel (az altételszámok sorrendjében: 321-328.). 6 Arany fülbevalópár poliéderes végződés­sel, az ezeket kitöltő 8 db piros almandin lapocska (ezek közül jelenleg a kiállításon már csak egy lát­ható) és a hátlapjukon alkalmazott 5 db aranyflitter 4 SZIKM 11.460. A csontokat Mende Balázs Gusztáv határozta meg, köszönet érte. 5 SZIKM 91.1455. 6 SZIKM 9247., folyószám: 321-328. Az irodalomban tévesen elterjedt leltári szám (9247-9254.) az altételszámok hozzá­adásával alakulhatott ki. A kerámia Horváth Friderika 2006­os meghatározása szerint is szvéb lehet, segítségét itt köszö­nöm meg. 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom