Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - LICHTNECKERT ANDRÁS: Új adatok a füredi savanyúvízi gyógyfürdő történetéhez. 1674-1822 p. 63
Alba Regia 35. 2006 kellett ahhoz, hogy meginduljon a víz gyógyítás céljára való használata. (Zákonyi 1988. 32.) 28 A savanyúvízi telepnek az Arács határába tartozó telke az ivókúttól keletre feküdt, attól délre - a mainál magasabb vízállással - a Balaton volt a határ, nyugatra az apátság birtoka. A Savanyúvíztől északra eső terület 1790-ben került az apátsági javakat kezelő kamara birtokába, amikor Ughy Ignác fiskális és Thurszky András tiszttartó a kamara jóváhagyásával egy csereszerződéssel (1200 rajnai forintért és hat hold arácsi rétért) megszerezte a Savanyúvíztől északra eső és már Füred határába tartozó egyholdas Oroszy-birtokot, amely az 1702. évi Flaskár-féle adásvételi szerződésben is szerepelt, mint határos birtok. A vétel annak érdekében történt, hogy a kamara „azon savanyó víznek kerületét egészen tulajdonává tévén, a publicumnak hasznára és ide felessebben öszvő jőni szokot Rendeknek és Státusoknak alkalmatosságára szükséges épületekkel, álékkal s kertekkel díszessebben ki ékesíthesse". 29 Az Oroszy birtok megszerzésével lezárult a savanyúvízi telep telkének kialakítása. A szakirodalomból ismert, hogy Szily József Pest vármegyei alispán 1783-ban fürdőházat építtetett a Balatonra. A tutajszerű alkotmányt 1787 tavaszán egy heves vihar áthajtotta a tihanyi partra, ahol darabokra tört. (Zákonyi 1989. 326.) Nem lehet megállapítani, hogy erre vagy egy másik hidegfürdőre vonatkozik-e a Nidermayer Ferenc ácsmester által készített költségvetés, amely alapján elvégzett 190 rajnai forint értékű javítási munkát 1787. május 15-én igazolta Tallherr József magyar királyi építész. 30 Ugyancsak a szakirodalomból ismert, hogy 1821-ben építtetett hidegfürdőt a nádorispán a maga és hitvese számára. 31 Ez a magán célú hidegfürdő Horváth Pál tihanyi apátnak Zala vármegyéhez 1825. április 14-én írt levele szerint az arácsi határban létesült. 32 28 E helyen Zákonyi a kutak sorrendjét másképpen határozta meg: 1. Oskút az Állami Szívkórház épülete alatt, melyet fürdés céljára használtak. 2. Kossuth Lajos forrás (ivókút). 3. Savós forrás a kórház épülete előtt. 29 VeML. Vk. hh. jkv. 1790. Nr. 45. 30 VeML. TAL. Acta abbatiae. Capsa 7. Nr. 2. 25. 31 VeML. TAL. Actorum et correspondentiarum... Fasc. VII. Nr. 728. Relatio physico medica de statu acidularum physici Fürediensis Josephi Adler medio dominii et comitatus Excelso Consilio praestita pro anno 1822. 32 VeML. TAL. Actorum et correspondentiarum... Fasc. VII. Nr. 806. A tihanyi apátság levéltárában olyan iratok találhatók, amelyek a hidegfürdő kezdeteire is új adatokkal szolgálnak. Teljes feldolgozásuk csak a savanyúvízi gyógyfürdő történetéről szóló monográfiában fog megjelenni, de annyit érdemes közölni, hogy az első közcélokat szolgáló hidegfürdőt kétségtelen Oesterreicher Manes József építtette 1821-ben, de a Balaton azt még ugyanabban az évben összedöntötte. 33 Oesterreicher a kamarai igazgatás éveiben volt a füredi gyógyfürdő orvosa, majd az apátság visszaállítása (1802) után a megbízatása megszűnt. Ezt követően 10 pontból álló panaszt nyújtott be a szentmártoni főapát ellen a helytartótanácsnál. Hamarosan megromlott a viszonya az apátsággal, amely 1804-ben Oesterreichernek a Savanyúvíztől való eltiltását kérelmezte. Oesterreicher 1821-ben visszatért a Savanyúvízre, ahol az apát szerint állandó galibákat okozott újabb és újabb ötleteivel és terveivel. 34 Miután 1821-ben felépített hidegfürdőjét a Balaton összedöntötte, megpróbálta visszaállítani azt a katonai legénység és az adózók szolgálatában, de felajánlásával nem élt sem a vármegye, sem az uradalom. Oesterreicher tovább próbálkozott a „katonai ispita" és a hidegfürdő terveinek a megvalósításával, de a legfelsőbb helyen is elutasították. 1827ben gr. Esterházynak a fürdőteleptől keletre fekvő arácsi birtokán akart kutat ásni, amit Lukácsy József a tihanyi apátság fiskálisa a szolgabírónál letiltott, attól félve, hogy új kút ásása elapasztja vagy elrontja a meglévő kutak vizét. Lukácsy szerint Oesterreicher „Esterházin intselkedik, hogy az arátsi curialis fundusán ásasson, hogy ott savanyó víz forrására talált. Mivel pedig a már meglévő savanyó víz országunk kintses és megyénk dísze, s azomban illyen ásástul mindég félni lehetne, nehogy a' történnyen az ásás által, hogy a fenn lévő elromollyon, s ott se találtasson", emiatt kérte a szolgabírónak az Oesterreicher elleni fellépését. 3 "' A Balaton vízének fürdésre való használata megelőzte a hidegfürdők felállítását. A Balaton vizét a fürdőházakba és a vendégek szállására hordták, s azt hidegfürdő vagy felmelegítve melegfürdő céljára használták. Az 1815. évi német nyelvű savanyúvízi 33 VeML. TAL. Actorum et correspondentiarum... Fasc. VII. Nr. 806. - Vö. Hudi 1989. 112. és 13. jegyzet. 34 VeML. TAL. Actorum et correspondentiarum... Fasc. VII. Nr. 806. VeML. TAL. Actorum et correspondentiarum... Fasc. VIL. Nr. 867. - Uo. 868. 68
