Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15

Alba Regia 35. 2006 évi népességi összeírásban (amely a január elsejei demográfiai állapotokat tükrözi) 4 cigánycsaládot találunk. Túró Tamás és György Anna gyermekei: Julianna 8, Imre 3, János 2, éves és Katalin 7 hetes. A feleség vezetékneve bizonytalan, 1770-ben Nagy, 1771-ben György. A másik Túró családfő Mihály. Gyermekeik: István 7 éves, a lányok neve: Judit, Zsuzsanna, Anna. A Túró családok saját lakrészben éltek. A másik két cigánycsalád (Árvái Mihályé és Árvái Istváné) Horvát Marianna parasztasszony házában talált otthonra, aki maga is 7 gyermeket nevelt. Az Árvái családokban 1771-ig gyermekek nincsenek. ÁRVÁI ISTVÁN felesége Nyári Éva, Árvái Mihályé Görcsi Judit. 1773. április l-jén Túró Tamás és Árvái Erzsébet Anna, 1774. október 11-én pedig Mihály nevű gyermeke született. 1777-ben Túró Tamás és Mihály zsellérként volt nyilvántartva az adólajstromban. Utolsó feljegyzés 1807-ből származik, Túró Mihály zsellér háza (fundusa) negyedtelken fekszik. (A cigányokról szóló feljegyzés során, beleértve az anyakönyveket is, tilos volt a cigány megnevezés. Helyette a neocolonus [újpolgár] szót alkalmazták.) A Túró családok 1807-1810 között eltűntek a faluból. A velük kapcsolatos állami civilizációs kísérlet ekkor sikertelen maradt (AK, F, Farkas 2004). Udvari UDVARI JÓZSEF házasság útján került a faluba, Udvariból. Felesége Pap Éva. 1773. október 29-én István nevű gyermekük született, majd 1775. március 12-én Erzsébet. Udvari József takácsmester volt, és foglalkozása jó megélhetést biztosított a családnak. 1777-ben, 1785-ben és 1807-ben is szerepel a család a történeti forrásokban. 1810-ben azonban már nem élt Udvari József, felesége felnőtt fiával dolgozott a 2 és fél mérős nagyságú szántóföldjükön. Ekkor a család a sutrai 6. számú ház lakója. 1816-ban Udvari Erzsébet 9 esztendős lány bérmálkozott Sümegen. 1832-ben Udvari Györgyről van adat. 1845-ben Udvari János lakott a sutrai utcai házban. 1855-ben a kolerajárvány szedte áldozatait a faluban. Augusztus 26-án a 8 éves Anna, 28án a 6 esztendős Zsófi halt meg (apjuk Udvari János). Udvari Györgynek is két gyermeke halt meg a járványban, augusztus 27-én a 3 éves József, másnap a 6 éves Anna. Az 1890-es években Udvari Józsefről és családjáról tudunk (AK, F, CSH, RÖ, Farkas 2004). Varga A család a középkorban is Csehiben lakott. 1524-ben 3 Varga család élt a faluban (VARGA ISTVÁN, VARGA BARNABÁS egyházi féltelkes nemesek és VARGA JÁNOS jobbágy, aki taksát fizetett a telek után). 1711-ben VARGA MIHÁLY telkes gazda, 2 igásállattal dolgozik. A gazda el volt adósodva, mert állatait kölcsönből vásárolta. A gazdálkodást ebben az évben kezdték a faluban, tavaszi vetéseik vannak, de őszi gabonájuk nincs. A Rákóczifelkelés idején, 1705-ben okozott labanc pusztítást a falu lakossága sokáig nem tudta kiheverni. Majdnem negyedszázad kellett ahhoz, hogy a telkes gazdák gazdaságilag megerősödjenek. 1733-ban Varga Mihály és testvérei pénzadománnyal járultak a csehi templom újjáépítéséhez. 1750. évi adat szerint Varga Balázs zsellér. Az 1751. évi népösszeírás során Varga Ferenc (42 éves) és Kovács Katalin (28 éves) házaspárról van adat, akiknek gyermekük a 2 esztendős János. 1768-ban Varga Ferenc a zsellérek között szerepel. 1771. évi népesség-felmérés során Varga János és Molnár Katalin családját találjuk a 11. számú házban. Gyermekeik: János, Katalin és Péter. A háztartásban élt Csombó Ilona, Varga János és Varga Mihály anyja. A Varga-házban lakott Varga Judit és Farkas András. A család zsellérjogú. Gyermekeik: Erzsébet és István. Varga Ferenc és Horváth Erzsébet - szintén zsellércsalád - Csombó Imre házában lakott. Varga Éva háztartásában Varga Márton és felesége, Symon Katalin élt. 1771-ben Varga Katalin és Furián István gyermeke, Ferenc 5 éves. Az 1777. évi vagyonösszeírás során a három Varga úrbéres zsellérként van feltüntetve (Varga Balázs, Varga Illés, Varga Ferenc öreg). 1807-ben az ifjabb Varga Illés zsellér. 1810-ben negyedtelkesek: Varga Mihály és Varga Ferenc 4-4 mérős szántófölddel, viszont Varga Józsefnek 9 mérős szántói voltak. 1816-ban a sümegi bérmálásra a következő gyermekek mentek el: Varga Mihály 8, Varga Katalin 10, Varga János 12, Varga Rozália 12, Varga Anna 13, Varga Anna 9, Varga Éva 17 éves. 1823ban leégett a 83. számú ház, amely id. Varga Ferencé, és a 84. számú ház (Varga Mihályé). 1832-ben Varga Vendel, Varga István, Varga Mihály, Varga Ferenc ifj. 1845-ben Varga kanász Ferenc, Varga Vendelné, Varga József és Varga János családokról tud a történeti forrás. A család női ága: 1751-ben Varga Judit életkora 32 év. 1752-ben Varga Erzsébet Rumi Ferenc felesége. 1756-ban Varga Orsolya Ferenczy János fele60