Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15
Alba Regia 35. 2006 sége. Ez év január 28-án első gyermekük megszületett (Judit). 1763. február 3-án Varga Júliáról és férjéről, Symon Lászlóról vannak adatok. 1771-ben Varga Judit férje Mathis György, akiknek ebben az évben József nevű gyermekük született. A családban szolgálólány Vincze Erzsébet. 1774. április 10én született Farkas József, Varga Judit és Farkas András családjában. A keresztszülők Farkas János és Miser Judit voltak. 1777. szeptember 29-én született Varga Katalin és Mathis György fia, Mihály. 1791. február 5-én Varga Borbála (18 éves) és Czankó Márton (18 éves) kötöttek házasságot. A gyermekeik 1806-1814 között születtek: Teréz, János, Imre és József. Czankó Márton 1824-ben meghalt. Felesége, Borbála asszony 13 mérős szántóföldet művelt szolgájával. 1792-ben Varga Katalin Latzi György felesége (Varga Katalin 1770. november 16-án született, apja Varga Illés, anyja Vajda Orsolya). 1855. augusztus 8-án kolerajárványban meghalt Varga kanász Ferenc 10 éves fia. Az úrbéres viszonyok megszűnése a Varga családot vagyoni tekintetben negatívan érintette. Elestek azoktól a kedvezményektől, melyeket 1852 előtt a zsellérek élveztek, mint a közös legeltetés, az erdőhasználat, az irtásföldek művelése, a fuvarozás a telkes gazdák helyett. A Vargáknak 1852 után nem volt illetékük a közbirtokossági erdőben, az erdei legeltetésben sem vehettek részt. 1853-ban Varga Anna Csombó Márton felesége, és a 49. számú házban laktak. 1865-ben Varga József felesége volt Csombó bálint Teréz (Trézsi). 4 asszonyszemélyről tudunk, akik Csehiben vannak férjnél: 1887-ben Varga Mari az új szeri Somogyi György felesége. Lányuk, Rozália 1887-ben özvegyen maradt, és Latzi Gábor felesége lett. Ugyanebben az évben Varga Ágnes Czotter Ferenc felesége, és Ferenc nevű gyermekük született. 1886-ban Varga Anna Józsa Károly neje, és az új szeri 43. szám ház lakója. 1895-ben Varga Zsófi a Pötrétében, a hegyi hajlékban lakott férjével, Csiszár Ferenccel (AK, F, RÖ, CSH, Kredics-Solymosi 1993, Farkas 2004). Vincze Az 1700-as évek második felében létező család Csehiben. 1767. október 3-án VINCZE MÁRTON (az anyakönyvi bejegyzés szerint: Martinus) felesége, Kator Éva Orsolya (Ursula) nevű lányt szült. 1768-ban, az úrbérrendezés során Vincze Márton és Vincze István negyedtelkes gazdák, örökös rendű jobbágyok. 1770. október 9-én Vincze Márton családjában született Ilona. 1771-ben a család gyermekei a következők: Ferenc, Katalin, Anna, Borbála, Orsolya, Ilona. 1771-ben a férj és a feleség is 32 évesek, és a 36. számú ház lakói. Vincze István családjáról az 1771. évi adatok a következők: felesége Végh Anna; gyermekeik: György és Erzsébet. Szintén 1771-ből Vincze Andrásról is tartalmaz adatot a forrás. Felesége Mester Erzsébet. Szolgalegény a gazdaságban: Szántó György. Megjegyezzük, hogy Vincze István és András családja ugyanazon háztartásban éltek. 1775-ből tudjuk, hogy Vincze István zsellér. 1777. évi vagyoni felmérésből kiderül, hogy Vincze András gazda, de ugyanazon háztartásban élő István továbbra is zsellér. A ház a 30. szám alatt van. Ugyanekkor Vincze Márton gazda a 21. sz. ház lakója. 1777. június 2-án Czerenkó Jánosnak és feleségének, Vincze Katalinnak János fiúk született. 1783-ban Vincze Borbála Csombó János felesége, és a 15. számú házban laknak. 1793-ban Vincze Katalin Német János neje. 1807-ben a férfi ágon Vincze István élt, aki zsellér. Ezután a férfi ág kihalt (AK, F, CSH, Farkas 2004). Csehiben férfiágon megszakadt törzsökös családok: Czankó, Dani Eröss, Habi, Illés, Iván, Kenései, Kenyeres, Lakat, Mathis, Meilinger, Molnár, Nóvák, Oswald, Pajor, Puskás, Répa, Rumi, Szabó, Vincze. A GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS TERMINOLÓGIÁK (CSEHI) 1 mérős föld az a szántóterület, amelybe mintegy 50 kg gabonát vetettek (ez 62 és fél liter búza, rozs vagy árpa volt) 1 mercésföld 14 kg gabonát befogadó szántóterület (szántóföldi terület meghatározása, pl. 5 mercés föld) telek a jobbágygazda kezelésében lévő beltelek és a hozzá tartozó ingatlan, azaz a külső telek egésztelek a termőtalaj minőségétől függően 18, 20 vagy 22 urbarialis holdnyi szántóterület, kiegészítve a kaszálóval (rét) (V.o. 1823-ban Csombó bólint Pál 20 mérős szántója) féltelek az egésztelek területének 50 %-a (9, 10 vagy 11 hold szántó és kaszáló (V.o. 1829-ben Csombó varga Mihály 10 mérős szántója, 7 kaszás rétje) 61
