Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15
Alba Regia 35. 2006 lom perifériáján élt Takács József, akit a falu koldusának neveztek.) (AK, F, CSH) Tóth (Tót) Az 1700-as években a Tót névváltozat az állandó. A család örökös jobbágy és katolikus. 1713-ban érkezett Csehibe Sümegről, Vincze Péter telepessel együtt. Egy másik Tót nevű telepes Prágába telepedett le. TÓT ISTVÁN 1714-ben a kevés lakosú Csehi falu bírója. A telepesek az első években zsellér jogúak, majd néhány szabad év eltelte után jobbágygazdák lettek. 1750-ben Tót István is a gazdák közé tartozott. 1751-ben a másik Tót család feje János, aki 44 éves, felesége Szabó Erzsébet. Gyermekeik: Erzsébet 12, Orsolya és János 10 éves. 1768-ban Tót János elöljáró, akinek ismereteit felhasználták az úrbérrendezés során. 1775-ben Tót János foglalkozása kovács. 1777-ben telkes gazdaként szerepel egy Tót János, aki 1781-ben 12 kapás szőlőt művelt, 1807-ben pedig 16 mérős szántóföldet. 1810ben Tót Lászlónak 11 mérős a szántóföldje, és 1832-ben a 17. szám alatti házban lakott. 1845-ben Tót István élt a 18. számú házban. Családi viszonyok: 1751-ben Tót Erzsébet Csombó János felesége (a férj 22 éves). Ugyanekkor Tót Orsolya (18 éves) Czankó János felesége; Tót Krisztina férje Horváth János; Tót Éváé (22) Szabó Benedek 32 éves. 1767-ben Ferenc fiúk született. Az 1771. évi népesség-összeírásban az alábbi adatokat találjuk a Tót családokra és nőtagjaira: Tót Katalin és férje, Mészáros György zsellérek, Kovács János házában laktak. Tót Erzsébet és Czankó János ikergyermekei, István és Anna 2 esztendősek. Tót Katalin és Horvát János gyermekei: Mihály, Pál, János, Anna, Borbála. A Tót János és Farkas Erzsébet családban László nevű gyermek született. Tót János és Farkas Erzsébet zsellérek, Horvát János és neje, Tót Katalin háztartásában éltek, a 9. sz. házban. 1775-ben Tót Krisztina férje Répa György, 1777. március 24-én György nevű fiúk született. Tót János és Bitó Rebeca gyermeke, Barbara, március 4-én született. 1835-39 között Tót József erdőőrként működött. 1878-ban Tóth Katalin férje Józsa János, akik az 1. sz. házban laktak. 1914-ben Tóth kecskés János községi elöljáró. Az ez évi közbirtokossági tagnévsor szerint Tóth kecskés Jánosnak 8, Andrásnak 2 szekeres erdőjoga volt (AK, F, RÖ, CSH, Farkas 2004). Töreki Töreki András és felesége, Mitterer Rozália munkát vállalni érkeztek Csehibe. Házuk a Radies és Farkas János ingatlanai közötti zsellértelken állt. 1880-1910 között élt a gyermektelen család a faluban. A feleség 1909-ban meghalt, a következő évben Töreki András a házat eladta, és Kővágóörsre költözött. 1916-ban, a Szent Mihály-napi búcsú alkalmából meglátogatta a Farkas szomszédot. Sebesülése után leszerelt a katonaságtól. (Az olasz hadszíntéren harcolt, részt vett a doberdói fennsík elleni rohamokban. Különösen a Monte San Michele-i csatákat emlegette, amikor az olasz tüzérség több órás pergőtüzet bocsátott az osztrákmagyar térfélre.) Ekkor tudta meg, hogy az általa nagyon kedvelt és jó szomszéd még 1914 őszén Galíciában hősi halált halt. A volt házát is megszemlélte, ahol (1910-től) Németh István és Lovasi Rozália családja élt (Németh István ekkor a háborúban volt) (CSH). Túró Cigánycsalád, melynek tagjai az 1750-es évek végétől Csehiben laktak. A kormányzat széleskörű társadalmi reformintézkedési között szerepelt a cigányság civilizálása. Ezek között szerepelt - a többi között - a cigányság ideiglenes szálláshelyeinek megszüntetése, és letelepítése a falvakban, a gazdák és a zsellérek közé. A hatóság lerombolta a cigánytelepeket, a kunyhókat, sátrakat, és kőházakat építtetett nekik a földesurak vagy a városok támogatásával. Csavargásukat megtiltották. Aki ez ellen vétett, tömlöcbe zárták. Gyermekeiket elvették tőlük, azokat parasztgazdák nevelték. Eltartásukért az állam napi 3 krajcárt fizetett. Megtiltották, hogy nagyobb cigánytelepeken az életüket vajdák irányítsák, és a falusi bírák hatósága alá rendelték őket. A plébánosoknak meghagyták, hogy a cigánysággal kapcsolatos kormányzati intézkedések végrehajtását, a civilizációs folyamatot ellenőrizzék. A kormányzati cél az volt, hogy a cigányság integrálódjék a magyar, elsősorban a falusi társadalomba, és a következő cigánynemzedékek már parasztok vagy mesteremberek legyenek. Csehiben mintegy 40 éven át tudjuk nyomon követni ezt a folyamatot. A születési anyakönyvi bejegyzésekből kiderülnek népesedési viszonyaik. TÚRÓ TAMÁSnak és Nagy Annának 1770. november 23-án Katalin nevű lányuk született. A keresztszülők csehi parasztgazdák: Symon Mihály és Búzás Erzsébet. Az 1771. 59
