Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15

Alba Regia 35. 2006 68. sz. Symon takács Ferenc 70. sz. Symon György 73. sz. Symon Péter (öreg) 74. sz. Symon Mihály (ifj.) 75. sz. Symon Antal 76. sz. Symon István 78. sz. Symon pókó János 79. sz. Symon po'&ó Józsefné. 1848-ban a falu öregbírája Symon János volt. Hazafias eszmék hirdetése (jobbágyfelszabadítás, nemzeti függetlenségi törekvések) miatt a helyi és uradalmi retrográd politikai erők feljelentették, anarchikus embernek minősítették. A főszolgabíró megjelent a helységben, hajdúk elfogták a bírót és a deresen megcsapatták. Symon a büntetés ellenére kitartott eszméi mellett, emiatt a habsburgiánus politikai erők vezérével, Huszár Györggyel került szembe. A falu népe azonban egységen kiállt Symon János mellett. Az 1848-1849-es idők magyar honvédseregében Symon János nevű csehi egyén szolgált. A Symon nemzetséget megtépázta az 1849. és az 1855. évi kolerajárvány. 1849. szeptember 2-án elhunyt Symon Erzsébet, 45 évesen, szeptember 4-én Symon György 48, és szeptember 6-án Symon takács József, aki 44 éves. 1855. augusztus 28-án elhalt Symon István (67 éves), 30-án Simon György lánya, Teréz. Szeptember 5-én Symon pókó János 4 éves József fia, 8-án Symon pókó Katalin, 40 évesen (aki a Szántó lópán családban volt férjnél), valamint Symon István 40 évesen (a 60. sz. ház lakója). 1886-ban Simon János községi elöljáró. Ebben az évben a Simon gazdák között a következőknek volt erdei illetékük: Simon pókó István, Simon pókó László, Simon piter János id., Simon István, Simon furján János, Simon Ferenc, Simon Jánosné, Simon takács József ifj., Simon piter János ifj., Simon pókó Jánosné. 1914-ig az erdőbirtokossági illeték a következőkben változott: Simon piter Vendel 2, Simon piter Károly 2 és fél, Simon pókó Károly 1, új szeri Simon József 4, Simon piter János 2, Simon furján Ignác ifj. 10, Simon Pál 4 és fél, Simon pókó Ignác 4, Simon Istvánné 1, Simon István 1, Simon Flórián 2, Simon pókó Jánosné Németh Ignáctól örökölt 1 jogot, Simon Mária szalapai lakos 2, Simon Károly (id.) 1 erdőjog (AK, F, CSH, KredicsSolymosi 1993, Farkas 2004). Somogyi Beházasodással került az első Somogyi Csehibe. 1784. február 12-én meghalt Czankó György, a család a 14. számú házat lakta. Czankó Erzsébet Somogyi Pállal együtt lakott a Czankó-féle házban. Czankó György halála után a vagyon a Somogyi családra szállt. 1771-ből származó adat: Somogyi Klára Kovács István felesége, és a 3. számú ház lakója. 1783-ban SOMOGYI MIHÁLY felesége Kulcsár Erzsébet. A két Somogyi házasság révén vagyonra tett szert, és hamarosan az úrbéres lakosság közé kerültek. 1810-ben 3 Somogyiról van adat. Somogyi Pál a 33. sz. házban élt, és teljesen vagyontalan. A 34. számú ház lakója, Somogyi Mihály 5 mérős szántófölddel rendelkezik, míg a 60. szám alatti Somogyi János zsellérrenden élt. 1816-ban 4 lánygyermek bérmálkozott Sümegen: Somogyi Rozália 14, Erzsébet 9, Anna 10, Rozi 8 éves. 1827-ben Somogyi Mihály öregbírói tisztséget viselt. 1832-ben két telkes van a somogyiak között: Somogyi Ferenc és Mihály. 1845-ben egyedül Somogyi Mihályról van adat, aki a 47. számú ház lakója. 1848-ban Somogyi János elöljáró, Somogyi Ferenc pedig az 1848-1849. évi nemzeti küzdelmek idején honvéd. 1873-ban Somogyi Mihály feleségül vette Csombó bálint János és Farkas Anna lányát, Csombó bálint Máriát. Fiúk, Vilmos 1873. december 31-én született (meghalt 1891. június 4-én). 1887-ben Somogyi Rozália özvegyként Laczi Gábor felesége lett. Előző férje Hentzy Péter. Somogyi Rozália {péti Rozinak nevezte a nép) az új szeri Somogyi György és Varga Mari lánya. A 31. sz. ház második lakrészében éltek. 1894-ben, 66 évesen meghalt Somogyi János, akinek felesége Csombó Katalin. 1910-ben az új szeri Somogyi vicza család eladta Csehiben vagyonát, és Fiatalosban vásároltak birtokot. A házat Farkas Gyula vásárolta meg. Somogyi Ilka a 99. számú házban lakott, a Csider részen, a Hegyi úton. Férje Iván Ignác. A családban örökös nem volt, a rokonságból Somogyi Gyulát fogadták magukhoz (AK, F, CSH, Farkas 2004). Szabó Az 1700-as évek második felében virágzó famíliák egész sora élt belőlük a faluban. Örökös jobbágyok. 1750-1775 között SZABÓ BENEDEK, SZABÓ MIHÁLY, SZABÓ JÁNOS, SZABÓ ISTVÁN családfők^ kel találkozunk. 1751-ben Szabó Mihályról (49), feleségéről, Varga Juditról (32) és gyermekeiről 56