Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15

Alba Regia 35. 2006 vannak adatok: Anna 16, János 13, József 9, Mihály 5 éves. Szabó Mihály családja 1771-ben a 33. számú házban lakott, felesége Kovács Erzsébet. Szabó Mihály 1768-ban elöljáró, és az úrbérrendezés során a kérdező biztosoknak adatokkal szolgált. A másik nagytekintélyű Szabó család Benedek nevéhez fűződik. 1750-ben jobbágyként tartották számon, bár 1757-ben Mihállyal együtt zsellérstátusuk van. Mihály a zsellérsorsból 1777-ig sem tudott kiemelkedni. Benedek vagyonossá vált. 1777-ben az 1. szám alatti házban lakott családja, ami beházasodással magyarázható. 1775-ben féltelkes jobbágy, 12 mérős a szántóföldje, 12 szekeres rétje van. A szántók 2. osztályosak, a réteket a Nagyerdőn a 3. osztályba sorolták, ez ugyanis vizenyős, mocsaras terület. A gazdaságban szolgájával együtt dolgozik. 2 igásállata, 1 fejőstehene, 1 növendékmarhája van. Eves adója 9 forint 45 dénár. Felesége Horvát Erzsébet. 1771-ben gyermekei a következők: József 8, Barbara 7, Anna 2 éves, Julianna 14 hetes. 1772. november 14-én Katalin, 1775. augusztus 10-én Erzsébet született. 1771-ben Szabó János családja a 44. sz. házban lakott, felesége Darnóczi Erzsébet. Gyermekük, Mihály ebben az évben született. A család zsellérjogú, 1775-ben és 1777-ben is zsellérsorsúak. Szabó István szolgaként élt Czankó György házában, és a gazdaságban dolgozott, felesége Vér Katalin. 1771ben Erzsébet lányuk 2 éves. A Szabó lányok közül hárman a Rumi család férfitagjaihoz mentek feleségül: Szabó Orsolya Rumi Mihályhoz, Szabó Erzsébet Rumi Ferenchez, Szabó Ilona Rumi Márkhoz. 1751-ben Szabó Erzsébet 24 éves, Rumi Ferenc 34. 1771-ben a család a 25. számú házban lakott. Ugyanekkor Szabó Ilona és Rumi Márton a 19. szám alatt éltek. A negyedik Szabó lány, Katalin. Férje Kulcsár István. A család Kulcsár anyjának, Német Ilonának a háztartásában élt. Ez 1771-ben a 49. szám alatt található. A Kulcsár gyermekek a következők: Katalin 7, Erzsébet 4, Ádám és György ikergyermekek 2 esztendősek. Az adatok a Szabó családokra vonatkozóan egyre ritkábbak. 1807-ben egy zsellércsalád élt (Szabó Mihály), aki háznélküli zsellér. 1816-ban 2 Szabó gyermek bérmálkozott: Mihály 11, József 13 éves. Ezután 1832ben találunk 1 személyt, Szabó Imrét. A családok elszegényedtek, kénytelenek községi alkalmazotti állást vállalni. 1867-ben Szabó Mihály csordás, 1873-ban Szabó Ferenc erdőőr. 1870-ben Szabó János és felesége, Horvát Örzse a 49. számú házban laktak. 1907-ben Szabó József feleségül vette Lener Pál özvegyét, Kulcsár Rózát. Szabó József 1922-ben a szőlőhegyben agyonlőtte mostohafiát. Az asszonyszemélyek közül ismertek: Szabó Erzsébet, aki az 1850-es évek végétől Németh Mihály felesége (a 86. számú házban laktak). 1874-ben Szabó Mária a gazdasági cselédként élő Oszkó József felesége. Lakásuk az újszeri Oswald-házban volt, mivel a gazdánál szolgáltak konvenciósként. Oszkó József 1874-ben meghalt. Szabó Róza 1874-ben Böcskei János felesége lett, miután Böcskei özvegyen maradt. Szabó Katalin 1886-ban lépett házasságra Cserép Jánossal, és a 17. számú házba költözött. Szabó Anna 1891-ben, 19 évesen lett Böcskei Károly felesége. A Szabó nemzetség férfi ága az 1900-as évek elején kihalt, a női ágak révén a Böcskei, Cserép, Németh, Kulcsár családokban él tovább (AK, F, CSH, Farkas 2004). Szanati A csehi családok őse, SZANATI ISTVÁN beházasodással került a Kulcsár családhoz. 1771. évi népességszámláskor Kulcsár Margit a felesége. A házasságot 1765-ben kötötték. Az összeíró bemondással jegyezte fel a családtagok nevét, és Kulcsár helyett András (andris) nevet használt (András Margit). Gyermekeik: Vendel 5, Barbara és Erzsébet 1 évesek. A család a Kulcsár-házban lakott, nem álltak úrbéres viszonyban (1768-ban, az úrbérrendezés során, Szanati Istvánnal a küldöttség nem foglalkozott.) 1775. január 11-én Anna nevű lányuk született. Örökség folytán Szanati István vagyonhoz jutott, 1777-ben jobbágyként tartották nyilván. 1810-ben az örökös, Vendel, 10 mérős szántófölddel rendelkezett. 1832-ben Vendel családja a 25., József a 26., Pál az 50. számú házban lakott. 1845-ben József a 27., János a 28., Pál az 56. szám alatt lakott. 1847-ben az öregbíró Szanati vörös Vendel. 1816-ban a 10 éves Teréz és a 12 éves Júlia bérmálkoztak. A Szanati család nőtagjairól az alábbiakat közöljük: 1792. február 12-én a 20 éves Borbála Oswald Márton felesége lett. Oswald 36 esztendősen, harmadik alkalommal házasodott. 1841. február 14-én a 21 éves Rozália lett a 22 éves Oswald József felesége. E napon tartotta esküvőjét Szanati Ferenc (23 éves) Oswald Annával. 1845. január 12-én Szanati Teréz ment férjhez Kulcsár andris Mihályhoz. 57