Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15

Alba Regia 35. 2006 még 6 kapás szőlejük. Pap Miklós 1775-ben és 1777-ben házas zsellér. 1778-tól Pap Imre szolga­gyerek (Illés László gazdaságában). Pap György 1793-tól gazda, 4 igásökörrel dolgozik. Pap György 1797. április 11-én, 40 évesen halt meg. Két felesége is volt. Az első Szaktay Katalin (a név Csehiben ismeretlen), akit 1778-ban vett feleségül. A második feleség, Birkás Erzsébet 1788-ban hunyt el. Pap Éva 1785-ben Udvari József takácsmester felesége. Az 1800-as évekből két Pap Mihályt ismerünk. 1882­ben Pap Mihály a 104. szám alatti ház lakója, felsé­ge Simon Kati. 1886-ban a közbirtokossági tagság­ban szerepel Pap Mihály. 1914-ben Pap Imrének 5, Pap Józsefnek 2 szekeres joga volt a csehi közbir­tokossági erdőben. 1919-ben, a kommün idején Pap József tanácstag. 1900 után két házban élt a Pap család: a 92. számúban Pap József és felesége, a gyepükajáni Györkös Erzsébet lakott gyermekei­vel, Jusztinnal, Irénnel, Józseffel. A házat József örökölte. A másik Pap-házban Mihály családja élt, akinek gyermekei: Imre, József, Klára, Anna (AK, F, CSH, Farkas 2004). Pajor PAJOR ANDRÁS fél telekkel bíró gazda, 1845-ben a 16. számú házban lakott. Ez a ház Henczy Péter és Simon pal Ferenc ingatlanai között feküdt. 1832­ben a ház Furián Istváné. Pajor András benősült a Furján családba, és a vagyont a házzal együtt örö­költe. A Pajor családdal a későbbiekben nem talál­kozunk. Női ágon a Nagy családban élt tovább az ág, és ezt a Nagy famíliát Nagy pajornak nevezte a nép (AK, F, RÖ, CSH). Parókia (lakosai) Lakója a mindenkori plébános, a személyzet és a segédlelkészek (káplánok). Plébános 1733 óta van Csehiben, amikor még a templom romokban állt, és az építkezést felügyelte. A következőkben az 1733-1922 közötti plébánosok nevét közöljük, rövid jellemzéssel. 1. SZEKFŰ JÓZSEF, 1733-1747. Működése alatt épült fel a templom, amelyen a későbbiekben még végeztek bővítést. 30 csehi telkes gazda járult hozzá az építési költségekhez, és igásfogatokkal, gyalog­munkákkal is segítették az építkezést. Ekkoriban 32 házaspár valamint 12 özvegyember és özvegy­asszony élt a faluban. A plébánia épülete 1747-ben leégett. Elpusztultak a fontos okmányok, a temp­lomépítéssel, a helyi egyház szervezésével, a javada­lommal kapcsolatos iratok. A plébánia épületét 1748-ban újjáépítették. 2. HERCZEG JÓZSEF, 1748-1754. Pasztorálása alatt tovább épült a templom helyben és a filiákban is (Óhíd, Kisgörbő, Mihalyfa). Biró Márton püspök a templom működő tőkéjét 200 forinttal kiegészítette (az eddigi tőke 299 fo­rint, melyet még Acsády püspök adott a templom felépítése idején). Bíró Márton, mint kegyúr, a templom javadalmához szántóföldet adományo­zott. 1753-1754. évben marhavész pusztított nem­csak Csehiben, hanem a környéken, közte a sümegi uradalomban is. A csehi nép a marhavész elkerülése érdekében felépítette a Szent Vendel-kápolnát a Görbői út mellett. 3. JANKOVICH ISTVÁN, 1754-1761. Ekkoriban csatolják el Sümegtől Bazsi és Prága filialis helye­ket, és pasztorációját Jankovich Istvánra bízták. A korábbi filialis helyekből Mihalyfa maradt meg Csehi pasztorációja alatt. A parókiában a plébános mellett lakott a rokonság. Ok több esetben ke­resztszülői szerepet vállaltak. Az anyakönyvekben több alkalommal a következő nevek olvashatók: nemes Jankovich Sándor, nemes Jankovich Pál, nemes Jankovich Borbála, továbbá Bazalmi Erzsé­bet, aki a parókia alkalmazottja lehetett. Egy eset­ben a következő bejegyzés olvasható a keresztapá­nál: parochus loci (a helység plébánosa). 4. SOMLAI ISTVÁN, 1761-1769. Pasztorálása ide­jén szervezték meg a helyi népiskolát. A tanító Rumi István. A szülők egy ideig nem engedték gyermekeiket iskolába, így a tanító egyházi felada­tokat végzett. A falu lakossága 411 fő, valamennyi katolikus. A plébános javadalomföldjei egy egész jobbágytelek nagyságúak, melyek a dűlőkben szór­tan helyezkedtek el. 5. SlDÓ LÁSZLÓ, 1769-1773. Az uradalom teme­tőkertet jelölt ki, a régi temetőt, amely a templom mellett volt megszüntették. A templomot és a te­metőt kőkerítéssel elválasztották. Ez a kerítés ma is áll. Az iskolai tanítás megkezdéséről intézkedtek, de a szülői ellenállás még tartotta magát. 6. FARKAS LÁSZLÓ, 1773-1801. A 28 éven át tar­tó működése a helyi egyház kormányzatában ered­ményes. 1777 után az iskolai tanítás kötelező lett. Uralkodói rendelet alapján, vármegyei emberek ellenőrizték az iskolák működését. 1788-ban levá­lasztották Mihályfát a csehi anyaegyháztól. 1796­ban a templomban kórust és sekrestyét építettek (a torony még 1762-ben elkészült). 1798-ban bővítet­ték az iskolaépületet, amely eddig egy rozzant te­50

Next

/
Oldalképek
Tartalom