Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15

Alba Regia 35. 2006 még 6 kapás szőlejük. Pap Miklós 1775-ben és 1777-ben házas zsellér. 1778-tól Pap Imre szolgagyerek (Illés László gazdaságában). Pap György 1793-tól gazda, 4 igásökörrel dolgozik. Pap György 1797. április 11-én, 40 évesen halt meg. Két felesége is volt. Az első Szaktay Katalin (a név Csehiben ismeretlen), akit 1778-ban vett feleségül. A második feleség, Birkás Erzsébet 1788-ban hunyt el. Pap Éva 1785-ben Udvari József takácsmester felesége. Az 1800-as évekből két Pap Mihályt ismerünk. 1882ben Pap Mihály a 104. szám alatti ház lakója, felsége Simon Kati. 1886-ban a közbirtokossági tagságban szerepel Pap Mihály. 1914-ben Pap Imrének 5, Pap Józsefnek 2 szekeres joga volt a csehi közbirtokossági erdőben. 1919-ben, a kommün idején Pap József tanácstag. 1900 után két házban élt a Pap család: a 92. számúban Pap József és felesége, a gyepükajáni Györkös Erzsébet lakott gyermekeivel, Jusztinnal, Irénnel, Józseffel. A házat József örökölte. A másik Pap-házban Mihály családja élt, akinek gyermekei: Imre, József, Klára, Anna (AK, F, CSH, Farkas 2004). Pajor PAJOR ANDRÁS fél telekkel bíró gazda, 1845-ben a 16. számú házban lakott. Ez a ház Henczy Péter és Simon pal Ferenc ingatlanai között feküdt. 1832ben a ház Furián Istváné. Pajor András benősült a Furján családba, és a vagyont a házzal együtt örökölte. A Pajor családdal a későbbiekben nem találkozunk. Női ágon a Nagy családban élt tovább az ág, és ezt a Nagy famíliát Nagy pajornak nevezte a nép (AK, F, RÖ, CSH). Parókia (lakosai) Lakója a mindenkori plébános, a személyzet és a segédlelkészek (káplánok). Plébános 1733 óta van Csehiben, amikor még a templom romokban állt, és az építkezést felügyelte. A következőkben az 1733-1922 közötti plébánosok nevét közöljük, rövid jellemzéssel. 1. SZEKFŰ JÓZSEF, 1733-1747. Működése alatt épült fel a templom, amelyen a későbbiekben még végeztek bővítést. 30 csehi telkes gazda járult hozzá az építési költségekhez, és igásfogatokkal, gyalogmunkákkal is segítették az építkezést. Ekkoriban 32 házaspár valamint 12 özvegyember és özvegyasszony élt a faluban. A plébánia épülete 1747-ben leégett. Elpusztultak a fontos okmányok, a templomépítéssel, a helyi egyház szervezésével, a javadalommal kapcsolatos iratok. A plébánia épületét 1748-ban újjáépítették. 2. HERCZEG JÓZSEF, 1748-1754. Pasztorálása alatt tovább épült a templom helyben és a filiákban is (Óhíd, Kisgörbő, Mihalyfa). Biró Márton püspök a templom működő tőkéjét 200 forinttal kiegészítette (az eddigi tőke 299 forint, melyet még Acsády püspök adott a templom felépítése idején). Bíró Márton, mint kegyúr, a templom javadalmához szántóföldet adományozott. 1753-1754. évben marhavész pusztított nemcsak Csehiben, hanem a környéken, közte a sümegi uradalomban is. A csehi nép a marhavész elkerülése érdekében felépítette a Szent Vendel-kápolnát a Görbői út mellett. 3. JANKOVICH ISTVÁN, 1754-1761. Ekkoriban csatolják el Sümegtől Bazsi és Prága filialis helyeket, és pasztorációját Jankovich Istvánra bízták. A korábbi filialis helyekből Mihalyfa maradt meg Csehi pasztorációja alatt. A parókiában a plébános mellett lakott a rokonság. Ok több esetben keresztszülői szerepet vállaltak. Az anyakönyvekben több alkalommal a következő nevek olvashatók: nemes Jankovich Sándor, nemes Jankovich Pál, nemes Jankovich Borbála, továbbá Bazalmi Erzsébet, aki a parókia alkalmazottja lehetett. Egy esetben a következő bejegyzés olvasható a keresztapánál: parochus loci (a helység plébánosa). 4. SOMLAI ISTVÁN, 1761-1769. Pasztorálása idején szervezték meg a helyi népiskolát. A tanító Rumi István. A szülők egy ideig nem engedték gyermekeiket iskolába, így a tanító egyházi feladatokat végzett. A falu lakossága 411 fő, valamennyi katolikus. A plébános javadalomföldjei egy egész jobbágytelek nagyságúak, melyek a dűlőkben szórtan helyezkedtek el. 5. SlDÓ LÁSZLÓ, 1769-1773. Az uradalom temetőkertet jelölt ki, a régi temetőt, amely a templom mellett volt megszüntették. A templomot és a temetőt kőkerítéssel elválasztották. Ez a kerítés ma is áll. Az iskolai tanítás megkezdéséről intézkedtek, de a szülői ellenállás még tartotta magát. 6. FARKAS LÁSZLÓ, 1773-1801. A 28 éven át tartó működése a helyi egyház kormányzatában eredményes. 1777 után az iskolai tanítás kötelező lett. Uralkodói rendelet alapján, vármegyei emberek ellenőrizték az iskolák működését. 1788-ban leválasztották Mihályfát a csehi anyaegyháztól. 1796ban a templomban kórust és sekrestyét építettek (a torony még 1762-ben elkészült). 1798-ban bővítették az iskolaépületet, amely eddig egy rozzant te50