Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15

Alba Regia 35. 2006 rémből állt. Most kőből építettek hozzá még egy tantermet. Farkas László 325 forint ellenében kibecsültette a Palkó-oldalon a szőlőtulajdonosokat, és a területet magának megszerezte. Ebben az uradalom segítette. Azzal érveltek, hogy ez a szőlőterületet egykori urasági tulajdon, és nekik ezen az alapon joguk van a szőlőkhöz (az Úrhida, a Cserén-kút környéke a Pötréte bérlők kezelésében volt). Farkas László 1787 óta sokat betegeskedett. Helyettesítésére sümegi ferencesek, és más világi papok érkeztek. A plébános 1801. október 24-én halt meg, Csehiben temették el, a templom bejáratával szemben. 7. HORVÁTH PÁL, 1801-1834. Nemesi szülők gyermeke, és ezen a réven vármegyei tisztsége is volt (táblai ülnök). Egyházi megbízása: kerületi esperes. 1805-ben további területet csatoltak urasági földekből a temetőhöz. 1813-tól káplánt tartott a plébánia. A kápláni javadalom évi 155 forint az uradalmi pénztárból és egy egész telek éves jövedelme. 1816-ban Sümegen bérmálás volt, melyre Csehiből 120 gyermek ment el. 1818-ban a parókiát tatarozták. Ekkor az épületben 3 szobát alakítottak ki, egyet külön a káplánnak. A telken pince, 2 istálló, pajta és ólak álltak. Valamennyi épület náddal vagy zsúppal fedett. 1829-ben villámcsapás érte a templomtornyot, és kigyulladt. A tűz átterjedt a tetőzetre, és teljesen leégett. 8. MARKL IGNÁC, 1834-1845. Pasztorálása idején a templom és a plébános javadalmai a canonica visitatio alapján állnak rendelkezésre. A templom törzstőkéje 1834-ben 1410 forint, és ehhez járult az 5 hold szántóföld éves jövedelme. Szüret után a szőlősgazdáktól a templom jövedelméhez mustot szedtek, amit a templomatya eladott, a pénzt a tőkéhez csatolta. Templomi jövedelem még a csengettyűpénz, amelyet mise alkalmával szedtek. A plébános jövedelme a következő: 22 mérős szántóföld, 12 kaszás rét, 16 kapás (3200 négyszögöl) szőlő éves jövedelme. A szántókat 2 nyomásban művelte a falu népe, azaz évente 10 mérős szántóterületet vetettek be, a másik részt ugarolták és legeltették. A parcellák szórtan voltak a jobbágyilletőségek között. Járt még a plébánosnak évente 29 öl tűzifa, a sátoros ünnepeken a szőlőbirtokosok 2-2 pint bort adtak. Pasztorálása idején került sor a parókiában a cselédlány számára 1 szoba kialakítására. 9. HUSZÁR GYÖRGY, 1845-1851. Anyagias természetű egyéniség, aki nem volt népszerű. Összeütközése a gazdákkal az első évben megtörtént. Ezután sorra jelentkeztek a konfliktusok. A városi körülmények között nevelkedett és élt Huszár György, Csehire kerülve, folytatni akarta azt az életmódot, amelyben Veszprémben, a püspök környezetében osztályrésze volt. A csehi lakosság ellenállását a plébános követeléseivel szemben a sorozatosan előállott rossz termésű évek váltották ki. 1847-ben valóságos éhínség volt a faluban, ami a lakosság körében fokozott szociális elégedetlenséget váltott ki. Az 1848-1849. évi események a lakosság egészének támogatását nyerték meg, amelylyel Huszár György szembehelyezkedett. Az események máshonnan ismertek. A HabsburgLotharingiai-ház feltétlen kiszolgálása pecsételte meg a plébános sorsát. A faluból távoznia kellett, annak ellenére, hogy a nemzeti küzdelem elbukott. 10. PETLANOVITS MIHÁLY, 1851-1888. Nehéz szívvel vette tudomásul, hogy Csehiben kell pasztorációját folytatni. Kiskomáromból, kápláni szolgálatból került ide. Józsa István lovaskocsiján érkezett. Értesült elődje és a lakosság konfliktusairól. Hamarosan belátta, hogy a csehi hívek ragaszkodnak hozzá. Örömét fejezte ki, amikor a gazdasági lehetőségek megnyíltak előtte: 1851 őszén 71 akó bora termett. A következő évben lezajlott tagosztály során a 23 parcellában levő ingatlanokat egy tagban, a Roskosban, a Kismezőben mérték ki. Ez a terület 131 magyar hold volt. A középbirtok szépen jövedelmezett. A parókiában laktak a plébános szülei és még több hozzátartozó. Valamenynyijüket Csehiben temették el. 11. BOSSÁNYI FERENC 1889-1902. Szombathelyen, 1844-ben született. 1866-ban szentelték fel. Káplánként a sümegi alreáliskolában volt hittanár, majd 1878-1889 között Fokszabadiban plébános. Csehibe kerülése után, 1892-ben a sümegi kerület esperese, a katolikus népiskolák felügyelője. 58 évesen halt meg. Elete utolsó éveiben többször betegeskedett. 12. SZANYI FERENC 1902-1922. Két évtizedig állt a plébánia élén. 1888 óta 14 évet töltött el plébánosként Taranyban. Csehi működése alatt megújultak az egyházi intézmények. 1902-ben a parókia épület bővítése történt meg, déli irányban kiépítették az új szárnyat. 1905-ben az iskola épületét a Csider, a Sutra és Alszeg találkozási pontján építették meg. A költségek előteremtésében szerepe volt a plébánosnak. 1911-ben, a templom renoválása során teljes ablakcsere történt, új főoltárt készítettek, a mellékoltárt a kórus alól az épület jobbol51