Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137

/ Alba Regia 35. 2006 nem temették be (mindenhol) és az 42. épület is állt már. A másik két töredék nem befolyásolja különösebben a keltezést, mivel a díszkutak előtti tér szintemeléséhez használt feltöltés alapján a nagy markomann-szarmata háború előtt készült a töredék. Az újra, falazáshoz felhasznált darab pedig elókerülési helye alapján nem keltezhető, származhat bármelyik 4. sz. előtti omladékból. Az előbb ismertetett érvek alapján valószínűleg a 2. sz. első két évtizedében működött a műhely. Keltezhetőségének felső határa 160/180 körűire tehető, amikor elpusztulnak azok az épületek, amelyeken alkalmazták termékeit. 5.8. - Legio X Gemina műhelye A legio által végzett téglagyártást kilenc bélyegzett töredék jelzi. Ezek kivitelük és anyaguk alapján mind ugyanabban a műhelyben készültek. Közülük csak a Kat.260. válik ki, de csak égetésének alacsony hőfoka miatt, amely következtében színe eltér és sokkal jobban tönkrement, mint a többi töredék. Mikroszkópos felvételeken (9.1.1-2.) is jól látszik azonosságuk. A műhely anyagából bélyegzés nélküli nem került a raktárakba. 5.8.1. - Alapanyag A röntgen por-diffrakciós vizsgálat nagy menynyiségű gehlenitet és diopszidot is kimutatott. Ez meszes-dolomitos alapanyagra utal.

166 Nem valószínű, hogy bármelyiket is soványító anyagként adagolták volna az agyaghoz. Ez az alapanyagösszetétel sem az aquincumi tegulak és agyagbányák

167 sem a táci tegulak és feltételezhető bányák

168 anyagára nem jellemző. Mindezek ellenére a táci eredetet nem lehet kizárni, mivel az agyagos talajok karbonát (kalcit és dolomit) tartalma a mélységgel együtt növekszik, így elképzelhető egy Tác környéki, hosszabb ideje művelésben lévő bányagödörből való beszerzése. Amennyiben helyi a műhely, akkor talaj összetétel alapján Székesfehérvár és Polgárdi körzetében található legközelebb hasonló, bár nem teljesen egyező összetételű agyag. 166 Kriston 167 Kriston 168 A GG műhely termékeinek alapanyaga egyezhet meg vele, de még további vizsgálatok szükségesek. Kiértékelés 5.8.2. - Műhely elhelyezkedése Abban az esetben, ha import anyagról van szó, akkor a Duna-Sárvíz útvonalon kell keresni a gyártóhelyet, de Aquincumtól D-re. Ennek magyarázata egyszerű. Egy tetőcserépnek, mint nagy mennyiségben felhasznált építőanyagnak egyrészt olcsónak kellett lennie, másrészt közel kellett, hogy előállítsák a felhasználási helyéhez, mivel igen súlyos

169 és nagy mennyiségben nehezen szállítható volt. Ezért a nagyobb távolságról való szállítás valószínűleg csak folyami úton lehetséges. A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságtól kapott adatok alapján az Aquincum-Tac útvonal a Dunán és Sárvízen (annak szabályozása előtt) vitorlás hajóval három nap volt, míg úsztatással és vontatással egy hét. Ez elképzelhetővé teszi római kori alkalmazását is. Tác környéki műhely esetén a bánya közelében vagy akár a település központi részein is lehetett, mivel a „polgári" település kiépítésének időszakában használták, tehát nem kötötték az égetőkre vonatkozó szabályok (HD031535). 5.8.3. -Méretezés A rendelkezésre álló kevés adat miatt a szabad kézzel végzett munkafolyamatok által leginkább befolyásolt méretek vizsgálhatók csak. Teljes külső méretét nem lehetséges meghatározni és így a kivető-keretét sem. Oldalperemei esetében csak az alsó végnél mérhető értékekből áll rendelkezésre egy-egy. Ezek alapján annak szélessége a síknál 4,3-4,6 cm, vagyis 2,5 ujj körüli. Ugyanitt a tetején mérhető szélesség 3,8-3,9 cm, amely hozzávetőleg 2 ujj. Az ehhez párosuló kiemelkedés a síktól 3,1-4,2 cm. Ez 2 ujj + /-félujj. Illesztési kivágásainál is csak az alsókról van adat. Ezek hossza 5,2-6,5 cm között található. Egyenlőre nem dönthető el, hogy csak egy megszabott méret volt-e, a 3 ujjas (5,55 cm) és ehhez képest tértek el +/- fél ujjal vagy a 3 és 4 ujj egyaránt elfogadott volt. A kivágás dőlésszögével ugyanez a helyzet, ugyanis jelenleg nem dönthető el, hogy a bizonyta169 A tetőzet 1 m

2-es felületére legalább 56 kg terhelés jutott és egy nem túl nagy 140 m

2-es épülethez legalább 160 m

2 tetőfelület vagyis 9 tonna tegula tartozott és még ehhez jöttek a kúpcserepek. 165