Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137
Alba Regia 35. 2006 lan 20°-os darabot nem számítva, 35°-45° közé eső szögeknél csak a 45°, vagy a 45° és a 30° is hozzátartozott a műhelyszabványhoz. A sík vastagsága 2,4-3,8 cm között váltakozik. Ez 1,5 ujj +/- fél ujj. Az így kapható igen hiányos és erősen feltételes műhelyszabvány a következő: Oldalperem szélessége a síknál alul Oldalperem szélessége a tetején alul Oldalperem kiemelkedése a síktól alul Alsó illesztési kivágás hossza Alsó illesztési kivágás szöge Vast. 2,5 ujj 2 ujj 2 ujj 3 és/vagy 4 ujj 30° és/vagy 45° 1,5 ujj 5.8.4. -Készítés-technika Viszonylag jól iszapolt agyagot használtak, amelyhez meszet kevertek 170 . Az oldalperemeket minden esetben a sík anyagából hajtották fel. A külső felülettel összefüggő lépésekről csak részben vannak információk. Annyi biztosnak látszik, hogy saját anyagából ülepített híg bevonattal látták el, bár lehetséges, hogy ez ennél a műhelynél elmaradt és csak az alapanyagot dolgozták el igen jól, de ez esetben az ideálisnál nedvesebb volt a kiindulási anyag és sok selejt keletkezhetett. Az égetés utáni látvány egy durva ecsettel való felhordásra emlékeztet (9.t.3.), de mégis valószínűbb, hogy akárcsak a többi műhely esetében, itt is egy falap, simító segítségével készült. Égetési hőfoka 900-950°C volt, az égetési hibás Kat.260. leszámítva, amelyet 800°C körül égettek. Színe általában téglavörös. Külső felülete és vörös színe alapján jól elkülöníthető más műhelyek termékeitől. 5.8.5. -Jelölések Három töredéken van jelölés és mindhárom különböző. A Kat.255.-n két pálcával húzott fél ovális lixh.SLtó(10.t.lJ, amely a bélyeg előtt véget ér. A Kat.256.-n két pálcával húzott félkörív van, amely szintén véget ér a bélyeg előtt (10.t.2.) Lehetséges, hogy a két jelölést ugyanannak szánták. A Kat.260.-n látható ujjal húzott 'V megítélése 170 Valószínűleg mészkőőrlemény formájában, amely bizonyos fokig a kalcittartalmat indokolja, de mivel az anyagvizsgálatra a tegula szövetéből lett minta kiemelve, ezért nem valószínű, hogy ennek köszönhető a magas gehlenit tartalom. (10.t.3.) kérdéses. Tarthatjuk szárazságpróbának, grafittónak és jelölésnek egyaránt. 5.8.6. zes Háromféle bélyegző is megtalálható a termékeken, de feliratuk megegyezik: L(egionis) X(decimae) G(eminae) P(iae) F(idelis). Ezeket egyszerre használták, mivel ugyanannak az épületnek a tetőomladékából mindhárom előkerült 171 és a csapat Pannónia Inferior területén igen rövid ideig állomásozott 172 , amely alatt aligha volt szükség az épület felújítására. A 14. típusú bélyeg 173 felirata planta pedishen található. Hossza 9 cm, szélessége 3,4-3,5 cm. A 15.típusú bélyeg 174 ovális keretbe foglalt, bár a Kat.254.-n az 'L' előtt esetleg lábujjak nyoma látszik . Sértetlen nincs belőle, jelenleg mérhető legnagyobb hossza 8,7 cm. Eredeti hossza 12 cm lehetett. Szélessége 4,5 cm. A 16. típusú bélyeg 175 téglalapba foglalt. Hossza 8,1-8,2 cm, szélessége 3,6 cm. A közölt rajzok alapján párhuzamát nem találtam sem Szilágyi J-nál (Szilágyi 1933, XI-XIV.t.) sem A.Neumannál (Neumann 1973, 23-32) egyik típusnak sem. Az aquincumi raktárban azonban előkerült egy 1941-ben a Szél utcában, a Közmunkatanács épületénél folytatott ásatás során feltárt töredék 176 , amelynek meglévő részlete pontosan 171 Lásd 5.8.7. fejezet 172 Legio X Gemina Aquincumba legkorábban 105-ben érkezik és legkésőbb 118/119-ben távozik; Lőrincz 1980, 71-72 173 Kat.257., 265. 174 Kat.254„ 260., 261. 175 Kat.255., 256., 281., 382. 176 Ltsz.-ként a következő szerepelt rajta: 1941/4 166
