Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137
Alba Regia 35. 2006 A készítéshez az egyetlen értelmezhető töredék alapján a T.Rook (Rook 1979, 298-299) által meghatározott kivető-kerethez igen hasonlót használhattak. Azt annyiban kell módosítanunk, hogy az alsó illesztési kivágást csak félig készíthették el benne, mivel a kivágás felülete és oldala vágott, tehát fém eszközzel alakították ki, amely az általa bemutatott keretben nem lehetséges. Ennek megfelelően a készítés mozzanatai a következők voltak: 1.kivető keret és a kivető felület tapadás-mentesítése (keret vízbe mártása és beporozása vagy homokkal beszórása, a kivető felület beszórása); 2.agyag keretbe helyezése; felesleges agyag eltávolítása az oldalperemek tetejének magasságáig; 3.felső illesztési kivágás elkészítése és az oldalperem között lévő felesleges agyagmennyiség eltávolítása; 4.keret leemelése, illetve levágása a tegular61; b.tegula kiszárítása annyira, hogy megfordítható legyen; 6.alsó illesztések kivágása; 7.teljes kiszárítás; 8.égetés 400-500°C-on 1% . Színe narancssárga-barnás narancssárga. Az ennyire alacsony hőfokon történt égetés talán csak ezekre a töredékekre jellemző, mivel a már említett 2003-ban előkerült töredék(ek) sokkal szilárdabbnak tűntek. Ezt a hőfokot általános adatnak venni annál is inkább hiba lenne, mivel egy egyszerű tábortűz parazsa is 500-600°C-os. A műhely termékeiről, ha volt, a bevonat lekopott. Az alsó illesztési kivágás ilyen megoldása (8.t.1.-3.) teljességgel ismeretlen a brigetioi 157 , aquincumi 158 és a más pannóniai helyekről közölt leletanyagban. Párhuzamai a lyoni Musée de la Civilisation galloromaine-ban Ь9 és valószínűleg Britanniában 160 is megtalálhatók. 5.7.5. -Jelölés A Kat.86.-on a bélyegzés két betűje között egy egy pálcával húzott enyhén ívelődő vonal látszik. 156 Kriston b7 A Klapka György Múzeum teljes anyagára és a Magyar Nemzeti Múzeum általam részben látott anyagára vonatkozik. 158 A rendezés alatt álló raktár éppen látható részei alapján. ъ9 Sajnos csak egy külső méretekkel (56x39 cm) ellátott vázlatot kaptam, és a lelőhely sem ismert. 160 Rook 1979, nem közli a kivető keret rekonstruálásához felhasznált tegnlaQs!) lelőhelyét. 5.7.6. - Bélyegzés Legalább két G betű volt külön-külön (?) benyomva a tegulak külső felszínébe. A második G után több betű már nem következett, viszont az első előtt több is állhatott még. Kézenfekvő lenne egy (ex) [FIJGßinaria) G(orsiensia) vagy (ex) JTEJG(ularia) G(orsiensia) feloldás, de semmivel több bizonyíték nincs rá, mint egy magánműhelyre, amely a tulajdonos nevét bélyegzi. Ez a bemélyedő bélyegzés inkább a magán műhelyek termékeire jellemző. 5.7.7. - Epületek, amelyekhez felhasználták a műhely termékeit A 7. 161 és 42. 162 épületből került elő egy-egy töredék. A másik két töredék közül az egyik a 7. és 14. épület előtt a tábor megszüntetése után kialakított járófelületen elegyengetett feltöltésben/omladékban volt 163 , míg a másikat másodlagosan felhasználták egy 4. századi (?) fal építéséhez 164 . 5.7.8. -A műhely keltezése A 7. épületben 165 a helyreállított padló alól került elő a töredék. Valószínűleg az eredeti fedéshez tartozott, ezért Traianus uralkodása alatt készíthették, de legkésőbb a nagy markomann-szarmata háború által okozott pusztulás előtt. Ugyanezt támasztja alá a 42. épületben talált töredék is, amely a legio X Gemina bélyeges tetőcserepei alatt volt, de még a tetőomladékban. A X Gemina és a GG műhely tegulainak együttes alkalmazása ugyan nem tűnik valószínűnek, de mivel az épület különböző pontjain kerültek elő, ezért megvalósítható volt. Mindkét műhely termékinek alacsony számát tekintve nincs lehetőség megállapítani, hogy egyszerre kerültek-e föl a tetőzetre vagy valamelyiket egy javítás során használták fel. Anynyit érdemes még megjegyezni, hogy a GG műhely termékeinek Pannóniában egyedi kialakítása amellett szól, hogy ebből állt az eredeti tetőzet. Ez a lehetőség azt jelentené, hogy az 1. tábort mégsem a legio X Gemina számolta fel, hanem már megérkezésük előtt elvégezték ezt a feladatot csak a fossat Kat.361. Kat.262. Kat.85. 13. épület?; Kat.86. 7. épület keltezéséhez: Fitz 1972, 16-24 164
