Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137
Alba Regia 35. 2006 külső felszínen átfutó jel. Az egyedi jelölések csoportja is ide sorolható. 5.3.6. - Epületek, amelyekhez felhasználták a műhely termékeit Az 1. épületből került elő a túlnyomó többsége 97 e műhely termékeinek, de ezen felül a Ny-i városfal egyik tornyának tetoomladekabol 98 és a Ny-i városkapu tetoomladekabol 99 is bekerült a raktárakba egy-egy darab. Továbbá egy-egy töredék esetleg a 15. 100 és a 14. 101 épülethez köthető. A nem egyértelműen a műhelyhez köthető darabok között vannak a 15. 102 , 18. 103 és a 63. 104 épületből származók is. 5.3.7. -A műhely keltezése Az 1. épület és a városfal építése a 3. század legvégén, vagy a 4. század legelején történt 105 , és bár az 1. épületet biztosan többször is felújították - és ugyanez feltételezhető a városfalról is - ennek ellenére az 1. épületből előkerült nagy mennyiségű töredék alapján valószínűbb, hogy ezek a darabok az elsőnek felhelyezett tetőzethez tartozhattak, amely természetesen nem zárja ki, hogy később is ugyanannak a műhelynek a termékeivel javították a tetőt. Mindenesetre az 1. épülethez és a városfal tornyához, kapujához is ugyanannak a műhelynek a termékeit használták. Mivel a városfalat a legio I Adiutrix (is) építette, vagy tartotta karban, ezért nem kizárható, hogy az 1. épületet is a hadsereg építette. A XV. épület omladékából (?) előkerült töredék, amely a kérdéses darabokkal együtt is épp csak jelzi a lehetőségét, hogy a műhely termékeit is alkalmazták az épülethez, nincs elegendő információ, hogy a keltezést érdemben befolyásolja. Ugyanez mondható el a 14. épületnél 106 is, bár ez esetben annyival számolnunk kell, hogy, amennyiben a töredék besorolása helyes, akkor a műhely már 260 előtt elkezdte működését és a települést 97 Kat.3., 9.-11., 16.-17., 299., 305.-307., 309.-313., 317., 321.324., 331.-332.,345., 348.-355. 98 Kat.272. 99 Kat.275. 100 Kat.l36. 101 Kat.l81. 102 Kat. 106., 115. 103 Kat.222. 104 Kat.277. 10D 1. épület és Városfal építéséhez legutóbb: Fitz 1999 201 106 az épület keltezéséhez legutóbb: Fitz 1999 elpusztító betörés legfeljebb csak felfüggesztette a műhely termelését. A megállapított készítéstechnikai kritériumokat nem teljes mértékben teljesítő darabok előkerülési helye nem befolyásolja a keltezést, mivel ezek az épületek mind a 4. századra 107 keltezhetők. Ezt áttekintve a műhely esetleg már elkezdte működését valamivel 260 előtt, de ennek mértéke a begyűjtött anyag alapján - nem lehetett igazán nagy, mivel ehhez az időszakhoz mindössze egy töredéket köthetünk. Ezt követően a kereslet hiánya 108 miatt szünetelt a gyártás a század végéig és legkorábban csak ekkor kezdődhetett újra. A műhely működésének végét behatárolni igen nehéz, de ha az 1. épület tetőzetéhez tartozó tegulak között vannak javításához, felújításához tartozók is, akkor akár a 370-es évek első felében is működhetett még. A műhely üzemelésében található mintegy 30 éves hiatusrz egyelőre csak elméleteket lehet felállítani. Valószínűleg vezetője vagy valamelyik olyan alkalmazott, aki teljes mértékben tisztában volt a bánya helyével és a műhelyre jellemző készítéstechnikai sajátosságokkal, másutt folytatta a termelést, majd egy, az ezekkel a tapasztalatokkal rendelkező egyén, a település újjáépítése által nyújtott lehetőséget kihasználva, visszatért és újrakezdte a gyártást. 5.4. - „Sárga műhely" A táci anyag egy jól elkülöníthető csoportja, jól kiiszapolt, citromsárga bevonattal ellátott tetőcserepekből áll. Anyagában szennyeződés, soványító anyag nem, vagy igen ritkán látható. Szinte minden esetben az égetés során, a törésfelületeken is jól látható módon, egy sötétebb, vöröses mag és egy világosabb, sárgás köpeny jött létre az anyagszerkezetben. 38 egész és töredék tegulat lehetett ide sorolni, amely a tetőcserépanyag 7,8 %-a. Igen hasonló a 9. típusú bélyegeket hordozó kilenc tegula anyaga és kivitele is ehhez a műhelyhez, de azok többségében szabad szemmel is látható bár kevés - mész jellegű göb van. Ez technológiai különbségre utal. A két csoportot külön tárgyalom, fenntartva a lehetőséget, hogy ugyanarról a műhelyről van szó. 107 15. épület: Tác-Gorsium Ásatási Napló 1971, Lőrincz 1976 178-179; 18. épület: Fitz-Lányi-Bánki 1975, 292., 63. épület: Fitz-Bánki 1998, 252. 108 260 és 290 között, igen redukált a település élete lásd: Fitz 1999 154
