Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137

Alba Regia 35. 2006 MELLÉKLET - BEIHEFT KOVÁCS LORÁND OLIVER ÉGETETT AGYAG TETŐFEDŐ ELEMEK A TÁCI RÓMAI KORI TELEPÜLÉSRŐL 1. BEVEZETÉS Az egykori Pannónia területén 2004-ig egyetlen kísérlet sem született a római ipar egy fontos ágazatának, a téglagyártásnak, műhelyek, és nem azok bélyegei - amelyekből többet is használt egy műhely - szerinti feldolgozására. Sokszor elhangzik, hogy a téglák nem alkalmasak keltezésre, tehát legfeljebb, mint érdekesség kell velük számolni. A különböző márkajelek és tulajdonjelzések (téglabélyegek) esetében mégis elfogadottan foglalkoznak kutatók azok feldolgozásával.

1 Sok esetben alapulnak épületek keltezései, periódusai azoknak bélyegzett tégla és tetőcserép anyagán. A hadsereg mozgásának tekintetében is figyelembe veszik ezeket az adatokat. Mindezek mellett nem érthető, hogy miért nem használják fel a bélyegzéssel, kurzív felirattal vagy ábrával el nem látott, „kevésbé szerencsés" darabok által nyújtott információt. Érthetetlen, miért felejtik el, hogy a bélyeg elsősorban a tégla része és elválaszthatatlan attól, tehát, ha a bélyeget vizsgáljuk, akkor a hordozót is vizsgálni kell. Külön-külön egyik sem állja meg a helyét. Többek közt ebből ered az a mai napig eldöntetlen kérdés is, hogy a bélyegzőt vagy a téglát szállítják-e. Minden olyan eredmény, amelyet a bélyegek vizsgálatával el lehet érni, elsősorban a téglára vonatkozik és csak másodsorban bármi másra. A mai napig számos ásatáson a tégla és tetőcserépanyag túlnyomó többségét nem gyűjtik be. Ezzel egyben elvész a lehetősége is, hogy a jövőben a már feltárt épületeken, épületekben felhasznált téglaanyag alapján bizonyítani lehessen gazdasági kapcsolatokat egyes területek vagy akár csak eladóvevő viszonyt egy adott település lakói és a helyi téglagyártó műhelyek között. Nem utolsó sorban az egyes épületek rekonstrukciójához sem lesz meg a szükséges háttér-információ. Egy beomlott tetőzet vagy égetőkemence - szintadatok, fényképfelvételek, az egyes töredékek pontos helyéről készített és a töredékhez egyértelműen hozzákapcsolható - dokumentálása nélkül az előkerült és elraktározott tetőcserepek által nyújtott információ mennyisége legalább a felére, harmadára csökken. Mindezeken felül a provincián belüli, rövidtávú kereskedelmi útvonalak feltérképezésére is alkalmas lehet az egyes műhelyanyagok vizsgálata. Végül, de nem utolsó sorban eldönthet jó néhány, mindmáig megválaszolatlan kérdést, amelyek egyszerűen csak a tárgyak és az említett információk hiánya miatt léptek fel. Ezek közé tartozik a bélyegzés és jelölés gyakorlatának, kérdése, római tetőzetek szerkezete Pannóniában

2 és még számtalan részkérdés. Európában elsősorban angolszász kutatók foglalkoztak műhelyek és termékeik feltérképezésével, amelyekhez - gyakorlatilag egyedülállóan - természettudományos vizsgálatokat is felhasználtak

3

. Nagyrészt az ő munkájuk eredménye az 1979-ben megjelent B.A.R. kötet (McWhirr 1979), a mindmáig egyetlen - főleg téglákkal, tetőcserepekkel és nem bélyegzésükkel foglalkozó - átfogóbb, Magyarországon is elérhető - munka. Német nyelvterületeken is foglalkoztak bizonyos részkérdésekkel, v.o.: Szilágyi János és Lőrincz Barnabás munkássága 2 Egyelőre a legtöbb rekonstrukción az azt készítő elképzeléseitől függ és gyakorlatilag egyetlen esetben sem az ásatás adatain alapul. 3 v.o.: McWhirr 1979 309-; Peacock 1977 137