Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137
Alba Regia 35. 2006 amelyek a műhelyek elkülönítésének kérdéseit is érintik, de ezek főleg a bélyegzéssel ellátott téglák vizsgálatához kapcsolódtak és természettudományos vizsgálatokkal ritkán egészültek ki 4 . Francia 1 nyelvterületen szintén voltak kísérletek, de ezek is gyakran természettudományos vizsgálatok és metrikus adatok nélkül. A téglaanyaggal való bánásmód, ha lassan is de változik. A komáromi Klapka György Múzeumba például 2001 ősze óta két jól dokumentált tetőrészlet teljes anyaga is bekerült 6 . Korábban is voltak kísérletek egy ilyen szempontú, teljesebb dokumentáció készítésére és a leletanyag elraktározására, de rendre elhaltak és csak bizonyos részleteikben maradtak a gyakorlatban. Ilyennek tekinthető, hogy sok helyen gyűjtik a jelöléssel ellátott töredékeket, de szinte sose teszik el a többi részét a téglának. Az egyik legkorábbi ilyen irányú próbálkozás a táci I. épület feltárásának 1958-61-es szakaszában történt. Kralovánszky Alán a naplóban 7 kiemelt tárgyként kezelte a tetőcserepeket és sok vázlatot is készített részleteikről. Ennek köszönhető, hogy a feltárt területek tekintetében Aquincumhoz képest jelentősen kisebb Gorsium Régészeti Park gyűjteményében 525 8 db. egész, illetve töredék tegula és imbrex van, míg Aquincumban, Pannónia Inferior fővárosában, ahol több mint száz éve folynak ásatások hozzávetőleg „csak" 5000-7000 db-ot 9 őriznek összesen, vegyesen egyéb téglaanyagokkal. Az előbb elmondottakhoz igazodva, egy római fogalmak szerinti egységet képező területen belül lehetséges a feltárt leletanyagot a jelenlegi körülmények közt vizsgálni és egyes műhelyek termékeit elkülöníteni, még, ha nem is használtak bélyegzést. Erre megfelelő lehet egy település, egy település és territóriumának vagy egy provincia teljes 4 v.o.: Spitzlberger 1968 további ezzel a témával foglalkozó publikációk listájával; Brandi 1996; Neumann 5 v.ö: Blanchet 1920,Chauffain 1956, 6 2001 őszén a Szőny-Vásártér 2. alatt feltárt részlet és a 2003 nyarán a Vásártéren az ELTE-ВТК Régészettudományi Intézet Ókori Régészeti Tanszéke által feltárt részlet. 7 Tác-Gorsium, Ásatási Napló 1960 8 Jelen tanulmány 485 db. kiértékelését tartalmazza. A tanulmány készítése óta megkezdődött raktárrendezés során előkerült újabb 40 db. a tanulmányban ismertetett műhelyekbe besorolható. 9 Ennek az anyagnak a 30-40%-a a helytartói palotából származik. Az adatok az aquincumi raktárrendezést végző Havas Zoltántól származnak, akinek ezúton szertném megköszönni segítségét. feltárt, raktárakba került anyaga. Ideálisnak tűnt a táci római kori település leletanyaga, amely felöleli a teljes római kor időszakát (Lőrincz 1976) és jól dokumentált épületekhez is köthető majdnem minden egyes darab. Ezen felül a hagyományos, téglabélyeg vizsgálatokat is fel lehet használni. Ezáltal lehetségessé válik műhelyek, esetleg készítő kezek szétválogatása és azok keltezése is, amely a későbbiekben egy nagyobb területi egység 10 vizsgálatának lehet alapja, és nem utolsó sorban az eddig keltezhetetlennek tartott, bélyegzéssel el nem látott tetőcserép anyagot keltező értékkel látja el legalább Tác esetében. Munkám legfőbb célkitűzése, hogy mindezt bizonyítsam, természettudományos vizsgálatokkal alátámasszam, és lehetőleg rekonstruáljam a tetőcserepek készítésének folyamatát. 11 A tetőzetek vizsgálata és rekonstrukciója, amely szervesen hozzátartozna a leletanyaghoz nem lehetséges, mivel az egyes épületekre szétbontva igen kis számú töredék került begyűjtésre. Az fentiekben kifejtett okok mellet másik fontos szempontja jelen tanulmány közlésének, hogy egyfajta vitaindító dolgozat szerepét töltse be, amely szerencsés esetben elősegíti a római kori régészet e irányvonalának kibontakozását Magyarországon is. A terjedelmi korlátok miatt a katalógushoz kapcsolódó képkötet, a műhelyek összesített mérettáblázatai nem kerülnek közlésre. Ezen felül a katalógust jelentősen meg kellett rövidíteni, így abból hiányzik a nem mérhető adatokra vonatkozó megfigyelések jelentős része. Ezen hiányosságok remélhetőleg a nem túl távoli jövőben kerülnek pótlásra, amikor a táci római kori lelőhely teljes építési leletanyaga önálló monográfiaként kerül közlésre. 2. A TÁCI RÓMAI KORI LELŐHELY A lelőhely teljes bemutatása meghaladja jelen dolgozat korlátait, továbbá Fitz Jenő munkásságá1C Részben Pannónia Inferior, de valószínűbb hogy a táci római kori település 15-20 római mérföldes körzete. 11 A feldolgozhatóság érdekében a táci téglaraktár teljes anyagát - beleértve a többi jelenleg még feldolgozásra nem került téglatípust is - újra, illetve be kellett leltározni. 138
