Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - PETKES ZSOLT: 12. századi temetőrészlet Sárbogárd-Templom-dűlőből. Újabb régészeti adatok a sárvíz völgy 10-12 századi történetéhez p. 93

Alba Regia 35. 2006 ja.

23 A tegez további darabjainak hiánya és a sír állapota miatt a tegezfedél rögzítésének lehetséges megoldásai nem rekonstruálhatóak. Tegezmerevítő csontlécek: A 2. sírból két domború csontléc töredéke került elő, melyeknek felületét egészen finomra csiszolták. Kralovánszky Alán meghatározása szerint a tegezt merevítő csontlécek darabjai lehetnek, melyekhez hasonló példányok egyaránt megtalálhatóak az avarok, a magyarok és a késői nomádok leletanyagában.

24 A sárbogárdi temetőben talált csontlécek olyan mértékben töredékesek, hogy pontosabb meghatározásuk nem lehetséges. Egyenes oldalú készenléti íjtartó tegez- vagy nyíltartó tegez függesztőfül: A temető legkülönlegesebb és egyben legérdekesebb tárgya a 2. sírból származó csont függesztőfül. A magyarországi 10-12. századi leletanyagban idáig ismeretlen,

23 párhuzamai a kelet-európai sztyeppére és a Balkán északkeleti részére vezetnek, ahol egyaránt alkalmazták azokat készenléti íjtartó- és nyíltartó tegezeken. (Flërova 2001, 54.) A sárbogárdi darab esetében sem lehet eldönteni, hogy a két tegeztípus közül melyikhez tartozhatott. A kelet-európai sztyeppén a 19. század végétől folyamatosan kerülnek elő ilyen típusú csontfüggesztők a késői nomád harcosok sírjaiból. Hampel József is közölt a sztyeppe területéről előkerült függesztőfüleket, (Hampel 1907, 101. tábla.) de mivel a tárgy a magyar anyagban ez idáig ismeretlen volt, a kutatás nem sok figyelmet fordított rájuk. (Fodor 2001b, 22.) A csont függesztőfüleket Pletnëva az általa harmadik csoportba gyűjtött vegyes típusú temetkezések mellékletei közé sorolja. A tárgyak etnikai hordozóinak a kevert etnikumú, elsősorban úz és besenyő töredékekből szervezett „fekete süveges" törzsszövetséghez tartozó csoportokat tartja. (Pletneva 1958, 165-172. 8-10. ábra.) A csont függesztőfüleket nyíltegezek tartozékának tekintette és elsőként rekonstruálta a tegezen való lehetséges elhelyezkedésüket (6. tábla 8.), (Pletneva 1958, 171. 11. ábra.) a tárgyakat pedig Az ismertetett példány esetében felmerül az a kérdés, hogy alkalmazható-e a gyakorlatban ilyen vastagságú fedéllemez. Az avar és magyar anyagban található díszített tegezcsontok időrendjével Straub Péter foglalkozott: Straub 1997, 117-151; Straub 1999, 409-422. Fodor István feltételezhetően hasonló darabra utal Jászapáti lelőhelyről. Fodor 2001 a, 18. a 11-14. századi sztyeppe gyakori leletének tartotta. Medvedev 1966-ban két csoportra osztotta a csontfüleket: egyenes (6. tábla 1-3.) és ívelt (6. tábla 4-6.) oldalúakra, melyeket formájuk és díszítésük alapján további altípusokba sorolt. Az egyenes oldalú függesztőket nyíltartó tegez (6. tábla 10.), az ívelt oldalúakat készenléti íjtartó tegez részeinek tekintette (6. tábla 9.), (Medvedev 1966, 19-25.) Fëdorov-Davydov munkájában szintén két csoportra osztotta a csont függesztőfüleket, (FëdorovDavydov 1966, 17. 2. kép.) mégpedig a füleken található függesztőlyukak száma alapján. Az ő csoportosításában így a Medvedev-féle egyenes és ívelt oldalú függesztőfülek is egyazon típusba kerülnek (A I-VI). (6. tábla 7.) A Sárbogárd-Templom-dűlő 2. sírjában talált példányt Medvedevnél az egyenes oldalú függesztőfülek közé sorolható, míg Fëdorov-Davydov rendszerében az A IV. típusnak felel meg. Flërova a Sarkel-Belaä Veza-i erőd és temető faragott csont- és agancstárgyainak feldolgozása során megállapította, hogy az előkerült fülek pontos rendeltetése csak abban az esetben dönthető el, ha a sír bolygatatlan és a sírról pontos sírrajz készült, mert mindkét típusú függesztő egyaránt megtalálható volt íj- és nyíltegezek tartozékaként. (Flërova 2001, 48.) A sárbogárdi darab legjobb párhuzama a SarkelBelaä Veza-i temető 18. sírjából került elő, mely a sírban való elhelyezkedése alapján készenléti íjtartó tegezhez tartozhatott. (6. tábla 11-12.) Méretben és díszítésben megközelítően hasonló példányt ismerünk a donyecki várból. (Medvedev 1966, 131. 9. tábla 4.) Az említett párhuzamok a 11-12. századra keltezhetőek. (6. tábla 2.) Jelenleg 47 lelőhelyről 185 csont tegez függesztőfület ismerünk, melyből 113 darab sorolható az egyenes oldalú (3. ábra), 72 darab pedig ívelt oldalú függesztőfülek közé (4. ábra), bár a gyűjtést közel sem tekinthetjük teljesnek. A csontból készített tegez függesztőfülek legnagyobb számban a kelet-európai sztyeppén valamint a sztyeppe területtől északra elterülő erdőövezetben találhatóak, de kisebb számban előfordulnak egészen északon Novgorodban és a Káma mentén is. Keleten a Volgai Bolgár birodalom területén is sok példány ismert, a 185 darabból 40 származik Bilarból és Bolgárból. Délen a Krím-félszigeten, az Azovi-tenger és a Volga-könyök közelében is nagyszámban kerültek elő. A leletek és lelőhelyek sűrű99