Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - PETKES ZSOLT: 12. századi temetőrészlet Sárbogárd-Templom-dűlőből. Újabb régészeti adatok a sárvíz völgy 10-12 századi történetéhez p. 93
Alba Regia 35. 2006 södést figyelhetjük meg továbbá Kijev körzetében és tőle kissé délre, a Rósz folyó mentén. A viszonylag kis területen 8 lelőhelyről és a kijevi múzeum gyűjteményéből 18 darab ismert (1. ábra), a lelőhelyek csaknem kivétel nélkül a 12-13. századra keltezhetőek, magát a területet pedig ebben az időszakban a „fekete süvegesek" törzsszövetsége birtokolta. A Sárbogárd-templom-dűlői csont függesztőfül analógiái nemcsak a kelet-európai sztyeppére vezetnek, közvetlen párhuzamait találhatjuk az AlDuna mentén és a dunai bolgár területeken létrejött bizánci tartományok 11-12. századi leletanyagában. Több ép és töredékes darab látott napvilágot Madarából, Pliszkából, Preslavból (Vitlânov 1996, 1. tábla.) és Djadovoból, (Borisiv 1989, 119.) valamint Ras (Popovic 1999, 257. 220. kép 12-15.) 11-12. századi települési anyagából. Fontos megjegyezni, hogy a 11. század második felében az AlDuna mentén és a Balkán-félsziget északkeleti, bizánci uralom alatt álló tartományaiban nagy számban éltek a kelet-európai sztyeppéról a kunok által kiszorított besenyő és úz csoportok. (Gyóni 1942, 88.) A készenléti íjtartó tegezek a Kelet-európai sztyeppén már a 10. század folyamán megjelentek, de tömeges elterjedésük csak később, a 11. század végén és a 12. században figyelhető meg. (U. Kőhalmi 1972, 132-133.) Ugyanerre a következtetésre jutott Flërova a sarkeli csont függesztőfülek vizsgálata kapcsán, , ahol a legkorábbi példányok a 10. század 30-60-as éveire keltezhetőek. (Flërova 2000, 107. 4. tábla.) Ezzel szemben a 8-9. századból már ismerünk csont függesztőfüleket a Közép-ázsiai Nik-Haa-ból, bár ez a tárgytípus nem jellemző a Közép-ázsiai nomádokra. (Hudâkov 1986. 170171.) Az ismert példányok között nagy formai és méretbeli változékonyság figyelhető meg, sőt az egyenes és az ívelt oldalú függesztőfülek között átmeneti formák is találhatók. A Sarkelben előkerült leletek keltezését a bolygatott rétegviszonyok nehezítik, ennek ellenére a csont függesztőfülek döntő többsége a 11. század végi-12. század elejei rétegekhez köthető. (Flërova 2001, 49.) Az előkerült darabok között félkész darabok is előfordulnak, melyek a tárgy helyi előállítására utalnak, de a kelet-európai sztyeppe más vidékein is megtalálhatóak gyártásának nyomai. A csont tegez függesztőfülek all. század végétől közkedvelt és nagy számban elterjedt tárgytípusa volt a kelet-európai sztyeppének és körzetének. Legnagyobb számban a 12-13. század folyamán volt használatban, ebben az időszakban egyaránt megtalálhatóak „fekete süveges", kun (Pletnëva 1981, 260. 83. tábla 38; Flërova 2000, 105; Ajbabin 2003, 279-292; Berezuckij-Kravec 2005, 190.) és a Rusz környezetben. Az összegyűjtött leletanyag alapján tárgytípus elterjedésének felső időhatára a 13. század második fele, a 14. század legeleje lehetett, melynek eltűnése kapcsolódhatott mongol hódításhoz illetve a hozzá kapcsolódó társadalmi változáshoz. A leletek anyaga elsősorban csont, de kisebb számban szaruból is készítették őket, feltételezhetően a könnyebb megmunkálhatóság miatt. A szaru könnyebben alakítható, mint a csont, de a belőlük készített tárgyak gyorsabban használódtak el. 26 A csontfüleket gyakran díszítették, de minden esetben csak az egyik, a külső oldalukon. A külső oldal díszítése összefügg a tegezek viseletével. Jobb oldalon hordták a nyíltegezt, baloldalon pedig az íjtartót, (U. Kőhalmi 1972, 166.) mint ahogy a kun sírszobrokon, (Pletnëva 1974, 30. 9. kép) vagy a székelyderzsi templom Szent László-legenda ábrázolásának kun vitézén megfigyelhető. (Páloczi Horváth 1989, 62. 39. kép.) A fülek díszítése is rendkívül változatos, a legáltalánosabban elterjedt díszítési mód a pontkör lánc vagy a szegélyek ferde vonalakkal való irdalása. A Sárbogárd-Templom-dűlőben előkerült csont függesztőfül formai és méretbeli párhuzamai, valamint a sír temetőrészen belüli elhelyezkedése alapján all. század végére, vagy a 12. század első felére keltezhető. 1.2. Л közelharc fegyverei Szablya: A Sárbogárd-templom-dűlői 2. sírban talált két vastöredéket Kralovánszky Alán az ásatás során még szablya darabjaiként azonosítani tudta. Mára olyan mértékben tönkrementek, hogy az előkerült 6 A megmaradt függesztőfülek anyaga csont vagy szaru, de feltételezhetően fából is készítették ezeket a tárgytípusokat, melyek anyaguknál fogva nem maradtak fenn. Köszönöm az észrevételt Fodor Istvánnak. 100
