Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - MŰVÉSZETTÖRTÉNET - KUNSTHISTORIE - BIRCSÁK ESZTER: Egy közép-európai griót 19. századi megszületése és elhalványulása. Ferenczy István: Kisfaludy Károly mellszobra p.7
Alba Regia 35. 2006 metszést még most a külföldön kellett készíttetni. На miben legbuzgóbh szándékaink mellett egész afőtökéletességhez el nem juthatnánk, abban mi engedelmet nyerhetünk, kik inkább vágytunk a mint lehett kezdeni: mint a csinosodás ily fontos eszközéről a hazában egészen elfeledkezni. " (V.Zibolen 1973, 26.) Eleinte úgy gondolta, hogy maga fogja szerkeszteni, illusztrálni a kiadványt ám valamelyest módosított eredeti elképzelésén, s saját rajzait a Bécsből ismert Martin Schramernek küldte el, hogy az első szám metszeteit elkészítse. A kiadvány az Auróra 4 nevet kapta, s már első megjelenésétől egyértelműen megfogalmazta Kisfaludy, hogy a magyar nemzet kiemelkedő alakjait, -legyen az kortárs, vagy történelmi- ábrázolja, s hogy teret nyisson a magyar nyelven író tehetséges fiatalok számára. Központi, s kiemelkedően jelentős szerepet töltött be korabeli kulturális életben az Auróra, melyben valóban a kortárs reform irodalmi alakok írásai jelentek meg, s egy valóban színvonalas gyűjteményét láthatta, olvashatta az értő közönség is. A történeti témájú képkompozíciók segítették megteremteni azt a történeti kánont, amit a későbbi évtizedekben előszeretettel használtak, mint a történelem nagy alakjait. így került előtérbe Dobozy Mihály, Árpád vezér alakja, majd a későbbi számokban, Szent István, Szent László, Mátyás és a Hunyadiak, II. Lajos, Zrínyi Miklós". Az irodalmi életben betöltött egyre fontosabb szerepe mellett nem hagyott fel a festéssel sem, 1822 és 1830-ig tartó szakaszban vált „igazi, öntudatos,, festővé, s ezidőtájt jut el ahhoz a gondolathoz, amelyhez ugyanekkor Ferenczy István is eljut: a magyar művészképző megalakításának gondolatához. Ennek érdekében kezd el gyűjteni képeket, főként francia klasszikusokat (Poussin-t, Claude Lorraine-t) és a németalföldi tájképfestők munkáit. Nem titkolja, hogy gyűjteményének célja a jöven4 Az Auróra jelentése alapján szintén a romantikus színezetű hajnal volt, amely a magyar nyelv és kultúra szimbolikus hajnalát éppúgy jelentette, mint a magyar nyelvű újságírás, kiadvány hajnalát is. D Nem előzmény nélküli természetesen az ő általa elővett magyar alakok személye, így tudjuk, hogy ismerte egyrészt Maulbertsch, Dorffmeister, Donner magyar alakjait, a Mausolaeum Habsburgico Austriacorum Princípiumot. Ám Dobozy, az aradi országgyűlés, Árpád fejedelem alakjainak szerepeltetésével megelőzte korát. dő ifjúság tanítása, akiknek legfontosabb tanulási módszerét, a másolást ajánlja. Később, 1830-as halála után tudjuk, hogy gyűjteménye széthullott, elárverezték, de barátai, az iránta tanúsított tiszteletnek „köszönhetően" inkább az ő saját maga által készített képeket vásárolták meg. Eletének kissé mitikus vázlata, éhezései, barangolásai, kalandos útjai ma már úgy tűnnek, hogy részét képezik annak a kultuszfigura-teremtésnek, amelybe a kortársai később beleillesztették. Természetesen nem tagadható a valóságos alap, azonban könnyen érthető az a romantikus felfogás, amely szerint őt, a magyar nyelv és kultúra „szolgálóját" éppen harcai, viszontagságos élete által helyezik naggyá, s szimbolikus alakjává a korszaknak. Életük és elismertségük, majd későbbi bukásuk hasonlósága még egy fokkal felerősítik és érdekessé teszik a Kisfaludy-szobor történetét, hisz Ferenczy Károly híre és az ellene forduló egyre erőteljesebb korabeli kritika éppúgy megkérdőjelezi nagyságát és kiemelkedő szerepét, mint a néhány évtizeddel előbb alkotó Kisfaludyét. Ferenczy István élete Ferenczy 1792-ben született, s apja foglalkozását, a lakatos mesterséget tanulta Bécsben, majd Fischer és Kleiber osztályában kezdett szobrászatot tanulni. 1818-ban Rómába megy, ahol Canovát felkeresi, hogy nála tanuljon, de végül Thorwaldsen, a dán szobrász műhelyében dolgozik hat évig. Első műve Csokonai mellszobra, melyet el is küld Debrecenbe, s amely nagy sikert arat itthon, főként részletező realizmusával, antikizáló hatásával, s főként Kazinczy szemében a nemzeti művészet kiemelkedő szereplőjévé válik. Következő műve, a Pásztorlányka, vagy A szépművészetek kezdeti 1820-22-es szobra egy ösztöndíjat is hozott neki, így két évet Canovánál is tanulhatott. 1824-ben, rengeteg tervvel és reménnyel hazatér, ahol arra az elhatározásra jut, hogy megteremti a „magyar szobrászatot", s ebben Kazinczy, az ekkori idők legjelentősebb irodalmi alakja határozottan támogatja. Viszonylag nagy számú megbízást kap, s Ferenczy rendkívül eltökélt, de valójában elégedetlen, mert másra, többre és fontosabb feladatokra számított. Síremlékeket (Kulcsár, Forray pl.), portrészobrokat készít (Rudnay Gyula, Kazinczy Ferenc), s néhány oltárművet (Szent István vértanú), de közben figyelme és vagyona a magyar márvány megta10
