Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - MŰVÉSZETTÖRTÉNET - KUNSTHISTORIE - BIRCSÁK ESZTER: Egy közép-európai griót 19. századi megszületése és elhalványulása. Ferenczy István: Kisfaludy Károly mellszobra p.7
Alba Regia 35. 2006 KISFALUDY KÁROLY ES FERENC2Y ISTVÁN KULTUSZA Kazinczy Ferenc művei mára szinte egyértelműen háttérbe szorultak, s jelentőségét főként nyelvújító, irodalmi élet-szervező szerepében látjuk. Nos ez a szerep hasonló Kisfaludy Károly esetében, bár mondhatni a vele a „sors mostohábban bánt el", hiszen nevének említésekor jó ha az eszünkbe jut, hogy ezen a néven volt a 19. századi irodalmi életben író személyiség, de rendszerint - véleményem szerint - nem igen tudnánk Sándor és Károly műveinek ismeretét, vagy címszerű felidézését a mai kor embereitől megtudni. A Kisfaludy-kultusz „Némulj meg, és tanulj lemondani. Nyugasztalódj belső világodon: Örökségül tündéri álmokat, Nem földi jót adának istenid." (Kisfaludy Károly: A nyugtató, részlet) Kisfaludy Károly 1788-ban született Téten, Kisfaludy Mihály és Sándorffy Anna nyolcadik gyermekeként. Születésekor édesanyja meghalt, amely nemcsak amiatt volt örök életére meghatározó, mert édesanya nélkül nőtt fel, hanem mert apja saját haláláig őt okolta, s nem támogatta. így volt ez akkor is amikor a család döntésének megfelelően katonai iskolába került, s gyakorlatilag akkor sem változott, amikor apjával szembeszáll va lemondott katonai rangjáról, s saját döntésének megfelelően előbb Bécsbe, Pozsonyba, majd utána Pestre költözik, hogy előbb festőnek, majd később írónak álljon, s ezzel keresse kenyerét. Valószínűleg idősebb testvéreinek, s főként Sándor bátyjának, vagy még inkább Teréz nővérének köszönhető, hogy apja támogatása a szembeszegülés után nem csökkent. 1 Bécsi évei alatt mélyült el művészeti, s főként irodalmi tudása, ekkor ismerkedett meg a képzőművészeti alapokkal (V.Zibolen 1973, 15-21.), ekkor készült (festészeti) munkái legtöbbször másola1 Kisfaludy Károly és Teréz levelezése megmaradt, kötetben is megjelent. Eletéből legtöbbet ezekből a levelekből tudunk, s amelyekben a pénztelenség állandó témaként jelen van. tok, vagy legalábbis már ismert motívumok átvételei, melyek későbbi illusztrátori munkásságának alapját képezik. Már ekkor különböző társadalmi csoportokban megfordult, így a nemesi származásának köszönhetően a főúri körökben, pl. Philippsberg családnál, akikkel nővére révén rokonságban is állt, de irodalmi és képzőművészeti körökben sem volt ismeretlen, s itt talán Martin Scharmert, a híres rézmetszőt kell megemlítenünk, akinek baráti társasága a kor Bécsének egyik legfontosabb kulturális csoportja volt (Bánóczi 1883) 2 . Bécset elhagyva egy évet Európában, s Oroszországban vándorol, majd 1816-ban Pozsonyban telepedik le, s ekkor kerül közvetlen kapcsolatba a magyarságot, a nemzetet éltető reform ifjúsággal. Itt ismeri meg a magyar nyelv és kultúra népszerűsítésének fontosságát, itt válik valódi szívügyévé, s itt határozza el a későbbi éveket, sőt haláláig meghatározó munkásság alapjait. A Pozsonyban tapasztalt élénk kulturális, politikai élet után Pestre költözik, melynek elsősorban anyagi okai vannak, s ekkor kerül szembe az elhagyott és a most elhagyott város különbségével. Pest ekkoriban még elmaradott, poros utcákkal és kevéssé aktív kulturális élettel, de a polgárosodó pesti ifjak, így Szemere Pál, Vitkovics Mihály és Horvát István (vagyis a Kazinczy-triász 3 ) hamar kapcsolatba kerülnek Kisfaludyval, akiben a tehetséges újítót látják. Főként nekik, s a köré egyre nagyobb számban csatlakozó barátoknak, írótársaknak köszönhető, hogy Kisfaludy a városban marad, és folytatja festészeti tanulmányait, illetve másolatokat, akvarelleket, rézkarcokat készít. Ez a korai, 1817-21 közötti szakasz az ő szervezői munkájának a kezdete, amikor maga is beletanul a később kulcsfontosságúvá váló szerepébe. 1819-ben vált sikeres íróvá, A tatárok Magyarországon című darabjával, s ennek a hírnek köszönheti a kulturális életben is széleskörű (el)ismertségét is, ez garantálja hitelét az „utolsó kétkedők" számára. 1820-ban határoza el végleg, hogy magyar nyelvű irodalmi zsebkönyvet, almanachot készít, így ír erről a „hirdetésben": „E hazai Almanach tárgyai mind eredeti magyar elmeszülemények. Ugyanazok rész szerint a képek is, a 2 Bánóczi József monográfiájában ír a Schramerrel való kapcsolatáról Kazinczy-triász: a fent említett három irodalmi figura a nyelvújítás támogatása miatt létrejött irodalmi csoportosulás magját alkotta. 9
