Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 34. 2004 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2005)
Tanulmányok – Abhandlungen - Demeter, Zsófia: Dr. Ecsedy (Havranek) József töredékes visszaemlékezése. XXXIV. p. 127–136. T. I–XII.
Alba Regia XXXIV, 2005 DEMETER ZSÓFIA DR. ECSEDY (HAVRANEK) JÓZSEF TÖREDÉKES VISSZAEMLÉKEZÉSE Dr. Ecsedy József (Székesfehérvár 1881. január 5. Budapest, 1967. január 28.) híresen szerény ember volt. Családja emlékezete és visszaemlékezései első mondata is ezt bizonyítják. Ugyanez derül ki a korszakából, a 20. század első feléből fennmaradt fehérvári fényképekről is, hiszen ha lehetett, ha a protokoll megengedte, félrehúzódott. Aba Nóvák Vilmos székesfehérvári városházi falfestményén azonban, mint Fejér megye alispánja, a protokoll diktálta helyen szerepel (a Szent Jobb ünnepség tablóján a bal oldali csoport második sorában, balra néz). Székesfehérvárott, a Csutora (Feltámadás) temetőben nyugszik. Lehetősége és tudása is lett volna pedig arra, hogy a társaság előterébe törekedjen: Havranek József, Székesfehérvár rendőrkapitánya, majd 1878-1908 közötti polgármesterének fiaként, jogászként, megyei tisztviselőként, majd 1919-1939 között Fejér megye alispánjaként egyaránt. Ecsedy (Havranek) József gyermekkorára visszaemlékezve is azt írja azonban, hogy visszahúzódó és csendes volt, sokáig nem járt nyilvános iskolába, gyerekpajtásai nemigen voltak. A Ciszterci Szent István Gimnázium tanulójaként magyar dolgozatairól volt híres. Németül és franciául jól beszélt, jól zongorázott. A társasági életbe budapesti jogász tanulmányai alatt kapcsolódott be: ekkor ismerte meg a színházak, vadászatok, borozások hangulatát, amit azután a korszak kedvelt mulatsága, a fehérvári Magyar Királybeli cigányzenés mulatozás egészített ki. Székesfehérvárott, már mint végzett jogász lépett közszolgálatba 1903-ban: egész munkásságát a megyei életben töltötte el 1939. évi nyugdíjazásáig. Megbízható, jó kapcsolatokkal rendelkező munkaerő lévén, gyorsan emelkedett a hivatali ranglétrán: közigazgatási gyakornok 1906-ig, egy évig másodosztályú aljegyző a főszolgabírói hivatalban, majd az árvaszéknél, 1912-től aljegyző, 1919től nyugdíjazásáig (1939. szeptember 1.) Fejér megye alispánja. Közben, 1921-22 telén (1921. november 281922. február 8.) a főispáni teendőket is ellátta 1 . Névváltoztatását 1938-ban engedélyezték: ekkortól használta anyai nagyszülei Ecsedy nevét. A Havranek család őse - az 1930-as évekbeli őskutatás családi feljegyzései szerint - 1535-ben cseh nemességet kapott. Címerük kék mezőben 3 ezüst halat ábrázolt. Havranek Vencel óbudai származású felesége (Waltz Borbála) miatt, házasodása révén kerülhetett Magyarországra, hiszen fia, Havranek Ferenc már Óbudán született 1801-ben. Az ő fia, Havranek József viszont már Székesfehérvárott látta meg a napvilágot 1843. július 10-én. Havranek József királyi tanácsosi címét már mint Székesfehérvár polgármestere, az 1879. évi országos mű-, ipar-, termény- és állatkiállítás egyik rendezője kapta. Polgármesteri munkája okán a Vaskorona Rend III. osztályú rendjelével, illetve Fiume város díszpolgára címmel tüntették ki. Munkássága a 19-20. század fordulójának nagy építkezéseivel és a város közművesítésével jellemezhető, városa is díszpolgári címmel tüntette ki 2 . Jellemző népszerűségére, hogy polgármesteri hivatalában töltött 25 éves jubileumán a Székesfehérvár és Vidéke című helyi újság egész 1903. évi szeptember 5-ei lapszámát az esemény méltatásának szentelte 3 . Havranek polgármester emlékét ma utcanév őrzi (ebben az utcában állott egykor szülőháza is), illetve a Zichy liget 4. szám alatti lakóházán emléktáblát helyezett el a Havranek József Tűzvédelmi Alapítvány 1991-ben (Székely János Jenő alkotása) 4 . A polgármester Padányi Gulyás Amáliával kötött házasságot 1869-ben. A feleség a több református lelkészt 1 Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia II. Alba Regia, XXX. 77-99., 80. Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia. Alba Regia, XXIX. Székesfehérvár, 2000. 137-157., 150. 2 Csurgai Horváth József: Havranek József. Független Székesfehérvár 1995. január. 2. 3 Székesfehérvár és Vidéke, XXXI. évf. 107. szám. 1903. szeptember 5. 4 Magony Imre: Székesfehérvár szobrai. Székesfehérvár, 1995. 204. 127
