Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 34. 2004 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2005)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas, Gábor: A száz esztendő Sümegcsehi község múltjából. 1850–1950 (1959). Településtörténeti tanulmány. XXXIV. p. 81–125. T. I–XVII.
10. Borda József és neje, Vargha Margit 140 11. Bódis Imre és neje, Szálai Mária 260 12. Szabó Józsefné Bódis Anna, Bódis Irén 230 és kiskorú Bódis János, Bódis József. Haszonélvező: Hársfa Karolin 13. Bükki Lajos 290 14. Csikós Ferenc 270 15. Csikós Vilmos 150 16. Darabos Jenőné Elekes Róza 230 és kiskorú Darabos Mária 17. Jakab István és neje, Séllei Ilona 190 18. Kaizer Boldizsár 540 19. Kaizer József 170 20. Molnár Károly, Molnár András; Haszonélve260 ző: Molnár Károlyné Gyalogh Margit 21. Németh István 310 22. Pálfi Józsefné Ferenczi Gizella; Haszonélve200 ző: Péterfi János és neje, Ferenczi Klára 23. Rózsa Ferenc 240 24. Izer Lajosné Szabó Teréz 250 Haszonélvező: Szabó Ferenc 25. Tóth Károly 240 26. Döbröcei római katolikus kántortanitói 1830 javadalom 27. Döbröcei gazdasági iskola (gyakorlókert) 110 28. Csikós Jenő és neje, Judi Margit 250 29. Jakab Ignácné Borbás Teréz háromhatod 210 rész, Jakab Dezső, Jakab Ilona, Jakab Ezsébet egy-egy részben birtokosok 30 Szabó Lajos és neje, Kaizer Mária 170 a 20 holdon felüli gazdaság 4, a 100 holdon felüli pedig 2, amelyből egy az uradalom gazdasága volt (Faára, Kézirat). HŐSI HALOTTAK A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN A második világháborúban a következő sümegcsehi lakosok haltak hősi halált: Barbély József, Böcskei István, Cserép Ferenc, Csombó Dezső, Gyalogh Géza, Hosszú Jenő, Kardos József, Kelemen Dezső, Kulcsár Ferenc, Kulcsár Sándor, Léránth Ferenc, Léránth Nándor, Madár János, Nagy Imre, Nagy Jenő, Simon Dezső, Simon Jenő, Simon József, Simon László, Szanati Lajos, Tóth József, Varga Mihály. 1945. március 2728-án, a frontesemények alatt és azt követő napon az alább felsorolt polgári személyek haltak meg „lövés következtében": Böcskei Pál, Farkas Ferenc, Farkas József és neje, Simon Magdolna, Farkas Jolán, Henczi Józsefné Nagy Mária, Józsa István, Kulcsár (B) János, Szőke Pál, Tar János. Csabrendeki lakosoknak juttatott földrészletek 1. Csombó András, Csombó József, 120 Csombó Elza 2. Gyalogh Viktor, Gyalogh János és kiskorú 280 Gyalogh István, Gyalogh Magdolna, Gyalogh József; Haszonélvező: Gyalogh Vendel és neje, Tóth Mária Maradványingatlanból juttatottak (Csehi lakosok) 1. Gyalogh Istvánné Németh Teréz 2. Hentzi György 3. Kulcsár (András) József 4. Lenner Vilmos 5. Tóth Dezső 6. Simon Vincéné Farkas Irén (hadiárva) 160 180 170 170 170 80 Megjegyezzük, hogy 8 darab földrészlet nem került kiosztásra, mert azok képezték a birtokokhoz vezető utakat és a vizesárkokat (TH, A, 1939, N. 2709.). Az 1939. évi földreform a sümegcsehi agrárstruktúrán némi változást eredményezett. A törpebirtokok száma emelkedett, mert a reform során ezt a réteget juttatták ingatlanhoz. A birtokszerkezetet 1940-ben ismét felmérték, és az alábbi eredményt rögzítették: 1 holdon aluli gazdaság 2, az 1-5 hold közöttiek száma 102, míg a többi az 1926. évi felméréstől nem vagy alig tért el. Az 5-15 holdas gazdaságok száma 49, a 15-20 hold közöttieké 6, FÖLDREFORM 1945-1947. A reform előkészítése Az uradalmi vagyon teljes felosztására 1945 tavaszán került sor. A kormány március 17-én hozta meg a földreform végrehajtásáról szóló 600-1945. M.E. sz. rendeletet, melyben az államhatalom szerveit a földek felosztására kötelezte. A földosztó rendelet azonban nem volt ismert a Dunántúlnak ezen a nyugati táján, mert az orosz csapatok csak március utolsó napjaiban érkeztek meg erre a vidékre. (Közismert, hogy a Nemzeti Kormánynak az utasítást a földreform azonnali végrehajtására a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, az orosz Vorosilov adta.) A frontesemények és a háborúval járó egyéb katonai mozgások április első napjaiban (5-6-án) véget értek, a gazdák a mezőgazdasági munkákat megkezdték. Április 8-án lépések történtek a községi közélet újjászervezésére. Nemzeti Bizottság alakult, amely az elöljáróság helyett intézkedni kezdett (romok eltakarítása, egészségügyi intézkedések, közbiztonsági járőrök kijelölése, közellátási kérdések). A legfontosabb teendő végrehajtására, a földreformra április 10. után került sor. A Sümegi járás új szervei utasításokat adtak az élet megindítására, a községi közélet kialakításra. A Nemzeti Bizottság egyik első ülésén kinevezték a Föld110
