Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 34. 2004 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2005)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas, Gábor: A száz esztendő Sümegcsehi község múltjából. 1850–1950 (1959). Településtörténeti tanulmány. XXXIV. p. 81–125. T. I–XVII.
1838-ban a csehi iskola a gyermeklétszámnak megfelelő nagyságú, az épület állapota kifogástalan. Csehiben 60, Bazsiban 45, Prágában 47 tanuló látogatta az iskolát. A katolikus iskolákban l-l tanítót alkalmaztak. 1850 után a csehi tanító Tompa Ádám, 1859-től Heckenast Endre. Bazsiban az 1860-as években Rohrer József, Prágában Luitner Mátyás. Heckenast 1871. március 2-án elhunyt (52 éves volt). A falu népe nem kedvelte, „boiszákként" maradt fenn az emlékezetben. A halotti anyakönyvben a következő bejegyzés olvasható a halál oka megjelölésénél: „boriszák őrülésé\ Heckenast Endrét Nagy József követte a tanítói állásban (felesége Lohonya Mária). Nagy József 30 éven át volt csehi tanító. Ezzel egyidőben Bazsiban Végh János, Prágában Gittling Mihály szolgálta a falut. Nagy József 1904-ben lemondott állásáról. Még az év június 21-én Cserny Béla lett a kántortanító. A következő évben, a megnövekedett gyermeklétszám miatt, (Csehiben) második tanítói állást szerveztek. Ezt Kreutzer Erzsébettel töltötték be, aki Veszprémből érkezett. Bazsiban Végh János betegségére hivatkozva mondott le állásáról. Utóda, Tóth Rezső, 1905 tavaszán foglalta el az állást. 1906-ban második tanítói állást szervezett az egyházmegyei hatóság. Szathmáry Ilona szeptember 6-án érkezett Bazsiba. Szathmáry 1915. december 2-án elhagyta Bazsit, helyére Polónyi Mária került (december 16-án). Sümegcsehiben Kreutzer Erzsébetet 1914. október 1-jei hatállyal nyugdíjazták. Mivel nyugállományba helyezése előtt 1 évig betegeskedett, helyettesítésére 1913-ban Hajdú Máriát küldte a hatóság. Sümegprágán 1917. december 6-án elhunyt Szathmáry Zsigmond tanító, akinek utóda Jung Károly lett. Bazsiból 1919. október l-jén eltávozott Polónyi Mária. Helyébe Szathmáry Béla került. Sümegprágán a második tanítói állást 1922-ben szervezték, és erre a posztra Tamás Józsefet választották meg. Sümegcsehiben Cserny Béla 1923ban tüdővészben meghalt. Cserny 1914-ben, a mozgósítás napján, a bevonulókkal együtt hagyta el a falut, és frontszolgálata alatt orosz fogságba esett. Halálának oka a háborúban és a hadifogságban szerzett betegsége volt. Időközben a második tanítónőt eltávolították a községből, s rövid ideig a sümegprágai tanítót alkalmazták helyettesként. Cserny állását Nagy József (ifj.) pályázta meg, akit a falu népe ismert még gyermekkorából. Nagy Józsefet azonban levélben megfenyegették, és így nem foglalta el az állást, holott választása megtörtént (Farkas, 1990, 46-47.). TELEPÜLÉSSZERKEZET Szegek A falu települési szerkezetét az 1852. évi kiosztási térkép alapján vázoljuk fel. Az ekkori falu két részre (szegre) oszlott. (A szeg zugot, település- vagy mezővéget jelentett.) A Felsőszeg (Főszeg) a templomot és környékét foglalta magába, a Csidert, a Sutrát. A másik az Alszeg (Ószeg, Alvég) volt. Ez a Sümegi utcától illetve a kocsmától északra levő falurész, a Mihályfai utca. Ez esetben az Ószeg elnevezés nem azt jelenti, hogy ez a falu legrégibb része. Ekkor még nem épült ki az Új szer (ahogy ekkoriban nevezték: Új utca.) Későbbi településrész a Hegy utca is. A Görbőre vezető utca a hegyi Alsó útig volt kiépítve, annak is csak a déli során. A kismezei házak kiépülése az Alsó út mindkét oldalán a Cifrakerti gyepükig az 1960-as évektől történt meg. A házak számozása a Főszegben a sutrai résznél kezdődött. Az itteni házak az 1-15. számot kapták meg, majd az alszegi házak nyugati sora következett (a 15-35. számokkal.) Az Újszer házai a 47-ig, a 48-84 közöttiek az Alszeg keleti sorában és a Csider északi oldalán voltak, a 85-100 számok pedig a Csider déli házait alkották, melyeket nem hivatalosan Templom sornak neveztek. A templom nem kapott házszámot, a parókiát az 1. számmal jelölték, a népiskola a 100. számot kapta a templom és a temető szomszédságában. A Mihályfai utca (a teljes Alszeg) utolsó háza a nyugati soron a Kulcsár (András)féle, a keleti soron pedig Kovács Jánosé. 1780-as évek végén nyitották meg az Új szert. Itt a fundusok területe különbözött a gazdákétól. A gazdák mndusain a ház és a gazdasági épületek, a pajták az udvarban és a szérűskertben voltak elhelyezve, továbbá gyümölcsös és a háskón (a gyümölcsöst és a szérűskertet lezáró gyepű) túl még szántók is csatlakoztak a fundushoz. Az Új szeren a belső fundusok kicsiny területűek, és csak udvarral rendelkeztek, ahol valamennyi épületrész helyet kapott, gyümölcsös vagy veteményeskert kialakítására nem volt lehetőség. Itt zsellérek, és a gazdák közül azok kaptak házhelyet, akiknek negyed vagy még ennél is kevesebb külsőtelkük volt. Az Új szerben a 12 fundus közül 4-ben két család (gazda) volt kénytelen élni, akik ekkoriban még rokonsági viszonyban álltak egymással. Meg kell jegyezni, hogy a belső fundusok egy részében, az alszegi szektorban is voltak osztott udvarok, amelyekben főleg zsellércsaládok éltek, akik gazdaságot nem vezettek, így nem volt szükségük arra, hogy gazdasági épületeket emeljenek. A Mihályfai utca keleti sorában az Új szertől északi irányban 3 gazdatelek és 3 zsellértelek állt. Az első fundus (saroktelek) az új szeriekhez hasonló nagyságú, a második azonban osztott, és 2 családé. A harmadik zsellértelket a legnagyobb gazdafundusból hasították ki, de csak udvart képeztek belőle, a gyümölcsös, a külsőkert a gazdafúndusban 91
