Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 34. 2004 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2005)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas, Gábor: A száz esztendő Sümegcsehi község múltjából. 1850–1950 (1959). Településtörténeti tanulmány. XXXIV. p. 81–125. T. I–XVII.

1838-ban a csehi iskola a gyermeklétszámnak megfelelő nagyságú, az épület állapota kifogástalan. Csehiben 60, Bazsiban 45, Prágában 47 tanuló látogatta az iskolát. A katolikus iskolákban l-l tanítót alkalmaztak. 1850 után a csehi tanító Tompa Ádám, 1859-től Heckenast Endre. Bazsiban az 1860-as években Rohrer József, Prá­gában Luitner Mátyás. Heckenast 1871. március 2-án elhunyt (52 éves volt). A falu népe nem kedvelte, „boiszákként" maradt fenn az emlékezetben. A halotti anyakönyvben a következő bejegyzés olvasható a halál oka megjelölésénél: „boriszák őrülésé\ Heckenast Endrét Nagy József követte a tanítói állásban (felesége Lohonya Mária). Nagy József 30 éven át volt csehi tanító. Ezzel egyidőben Bazsiban Végh János, Prágában Gittling Mi­hály szolgálta a falut. Nagy József 1904-ben lemondott állásáról. Még az év június 21-én Cserny Béla lett a kán­tortanító. A következő évben, a megnövekedett gyermek­létszám miatt, (Csehiben) második tanítói állást szervez­tek. Ezt Kreutzer Erzsébettel töltötték be, aki Veszprém­ből érkezett. Bazsiban Végh János betegségére hivatkozva mondott le állásáról. Utóda, Tóth Rezső, 1905 tavaszán foglalta el az állást. 1906-ban második tanítói állást szer­vezett az egyházmegyei hatóság. Szathmáry Ilona szep­tember 6-án érkezett Bazsiba. Szathmáry 1915. december 2-án elhagyta Bazsit, helyére Polónyi Mária került (de­cember 16-án). Sümegcsehiben Kreutzer Erzsébetet 1914. október 1-jei hatállyal nyugdíjazták. Mivel nyugállo­mányba helyezése előtt 1 évig betegeskedett, helyettesíté­sére 1913-ban Hajdú Máriát küldte a hatóság. Sümeg­prágán 1917. december 6-án elhunyt Szathmáry Zsigmond tanító, akinek utóda Jung Károly lett. Bazsiból 1919. október l-jén eltávozott Polónyi Mária. Helyébe Szathmáry Béla került. Sümegprágán a második tanítói állást 1922-ben szervezték, és erre a posztra Tamás Józse­fet választották meg. Sümegcsehiben Cserny Béla 1923­ban tüdővészben meghalt. Cserny 1914-ben, a mozgósítás napján, a bevonulókkal együtt hagyta el a falut, és front­szolgálata alatt orosz fogságba esett. Halálának oka a háborúban és a hadifogságban szerzett betegsége volt. Időközben a második tanítónőt eltávolították a községből, s rövid ideig a sümegprágai tanítót alkalmazták helyettes­ként. Cserny állását Nagy József (ifj.) pályázta meg, akit a falu népe ismert még gyermekkorából. Nagy Józsefet azon­ban levélben megfenyegették, és így nem foglalta el az állást, holott választása megtörtént (Farkas, 1990, 46-47.). TELEPÜLÉSSZERKEZET Szegek A falu települési szerkezetét az 1852. évi kiosztási tér­kép alapján vázoljuk fel. Az ekkori falu két részre (szegre) oszlott. (A szeg zugot, település- vagy mezővéget jelen­tett.) A Felsőszeg (Főszeg) a templomot és környékét foglalta magába, a Csidert, a Sutrát. A másik az Alszeg (Ószeg, Alvég) volt. Ez a Sümegi utcától illetve a kocsmá­tól északra levő falurész, a Mihályfai utca. Ez esetben az Ószeg elnevezés nem azt jelenti, hogy ez a falu legrégibb része. Ekkor még nem épült ki az Új szer (ahogy ekkoriban nevezték: Új utca.) Későbbi településrész a Hegy utca is. A Görbőre vezető utca a hegyi Alsó útig volt kiépítve, annak is csak a déli során. A kismezei házak kiépülése az Alsó út mindkét oldalán a Cifrakerti gyepükig az 1960-as évektől történt meg. A házak számozása a Főszegben a sutrai résznél kez­dődött. Az itteni házak az 1-15. számot kapták meg, majd az alszegi házak nyugati sora következett (a 15-35. szá­mokkal.) Az Újszer házai a 47-ig, a 48-84 közöttiek az Alszeg keleti sorában és a Csider északi oldalán voltak, a 85-100 számok pedig a Csider déli házait alkották, me­lyeket nem hivatalosan Templom sornak neveztek. A templom nem kapott házszámot, a parókiát az 1. szám­mal jelölték, a népiskola a 100. számot kapta a templom és a temető szomszédságában. A Mihályfai utca (a teljes Alszeg) utolsó háza a nyugati soron a Kulcsár (András)­féle, a keleti soron pedig Kovács Jánosé. 1780-as évek végén nyitották meg az Új szert. Itt a fundusok területe különbözött a gazdákétól. A gazdák mndusain a ház és a gazdasági épületek, a pajták az udvarban és a szérűskert­ben voltak elhelyezve, továbbá gyümölcsös és a háskón (a gyümölcsöst és a szérűskertet lezáró gyepű) túl még szántók is csatlakoztak a fundushoz. Az Új szeren a belső fundusok kicsiny területűek, és csak udvarral rendelkez­tek, ahol valamennyi épületrész helyet kapott, gyümölcsös vagy veteményeskert kialakítására nem volt lehetőség. Itt zsellérek, és a gazdák közül azok kaptak házhelyet, akik­nek negyed vagy még ennél is kevesebb külsőtelkük volt. Az Új szerben a 12 fundus közül 4-ben két család (gazda) volt kénytelen élni, akik ekkoriban még rokonsági vi­szonyban álltak egymással. Meg kell jegyezni, hogy a belső fundusok egy részében, az alszegi szektorban is voltak osztott udvarok, amelyekben főleg zsellércsaládok éltek, akik gazdaságot nem vezettek, így nem volt szüksé­gük arra, hogy gazdasági épületeket emeljenek. A Mihály­fai utca keleti sorában az Új szertől északi irányban 3 gazdatelek és 3 zsellértelek állt. Az első fundus (sarokte­lek) az új szeriekhez hasonló nagyságú, a második azonban osztott, és 2 családé. A harmadik zsellértelket a legna­gyobb gazdafundusból hasították ki, de csak udvart képez­tek belőle, a gyümölcsös, a külsőkert a gazdafúndusban 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom