Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas, Gábor: A Sümeg vidéki falvak múltjából. (Sümegcsehi, Bazsi, Sümegprága) A veszprémi püspöki uradalom történetéhez. XXXIII. p. 61–108.

1490-ben Miksa, német király trónkövetelőként sereg­gel tört be az országba, sorra foglalta el a dunántúli vára­kat. Vitéz János, aki a bécsi püspökségre és a bíborosi kalpagra áhítozott, önként átadta Miksának Veszprémet és Sümeget. Tátikában, Reziben azonban a németellenes Pethők voltak az urak, akik a német sereg ellen szervez­kedtek. Pethő János 1491-ben Ulászló király nevében verbuválta a környék népét: jöjjenek fegyveresen Tátiká­ra. Országos ügy miatt a jobbágyokat is fel kellett fegyve­rezni. Miksa és a hadsereg nagyobb része kivonult az országból, de a várakban helyőrséget hagyott. Kinizsi Pál a német őrségek ellen ostromot kezdett, a tátikai gyüleke­zés is Kinizsi hadjáratának érdekében történt. Kinizsi ostrom alá vette Sümegvárt, amelyet visszafoglalt. Ezek­nek az időknek bizonytalan politikai állapotát jelzi Hagymássy Miklós Csobáncból, Pethő Jánosnak Tátikára küldött levele 149l-ben. Hagymássy Pethőt Bazsi vagy Csehi faluba hívta, „ha találkozni óhajt vele". Biztosította Pethőt, hogy a meglátogatott falu és Tátika között testi épségében kár nem esik, számára menlevelet ad (Iványi­Sági-Takács 1961,49-52.). A sümegi uradalom igazgatását központ és alközpontok végezték. Az adót és a termékszolgáltatást a falvakból az uradalom emberei szedték be, ők vetették ki a robotot, és felügyeltek annak teljesítésére. Csehiben a sümegi urada­lom egyik alközpontja működött. A falu gazdasági szere­pének növekedése Erek hanyatlása után következett el. Erek középkori szerepe - török pusztítás következtében ­1576-ig elenyészett (Csánki 1987, III, 50.; OL CD, II, A, 1576.). Középkori egyházak, birtokosok A püspöki uradalmi falvak népesek, az egyházi szerve­zet kiépített. Sümegen Szent Péter tiszteletére létesített egyház működött, amely 1334-ben anyaegyház. 1340-ben papja, Gergely, pápai adót fizetett. 1333-ban és 1335-ben a csehi pap is adózott Rómának. A prágai templom létezé­séről a XII. század elejéről van adat. Román stílusban épült maradványaira Kisgesztenyésben 1920-ban bukkan­tak rá. A középkori Prága falu a Pusztaházi-dülőben volt. Az ereki templom helye a Berkimalom-dűlőben található, a falu a templomhelytől északabbra feküdt. A bazsi temp­lom helyét a Szentberek-dülőben kell keresni (Ha— Kovacsics 1988, II, 352.; ZO 1886, I, 576.; Régészeti topográfia, 231.). A csehi templom középkori romjai nem fedezhetők fel, a jelenlegi templom a romokra épült. A középkori és a kora újkori Csehiben a templom a falu legrégibb települési részén, a Sutra és a Csider találkozási pontján, a hegyhát északi végében épült fel. A plébánia épülete és a kőkerítéssel körülvett telek a Sutra kezdő­pontján áll, a templom a Csider nyugati szélén van. Előtte vezet el az út, amely a középkori falu utcája volt. Az út a mai faluközpontból kanyarodik a hegyderék felé, ahonnan az utak Sümeg, Nagygörbő, Mihályfa, Óhíd felé vezetnek. Ma a hegyderéki keskeny út, amely szekérútnak sem ne­vezhető, a szőlők között vezet végig a hegyháton. A temp­lomot és a hozzá tartozó temetőt kerítéssel vették körül. A régi temetőt ma Szedresnek nevezik. Itt volt a temető a XVIII. század végéig, amikor hatósági rendeletre felszá­molták, és az uradalom adott a temetőnek új helyet. Ezt az újabb területet kőkerítéssel vették körül. Egy sírkövet beépítettek a kerítésbe, amely a templom bejárati ajtaja előtt van. A síremlék Farkas László, csehi plébános nevét örökíti meg. (Ez a szövegrész a szerző helyrajzi ismeretei alapján készült.) A világi birtokosok falvaiban szintén voltak templo­mok. A nagygörbői templomot kerítés vette körül, és ezen belül volt a temető. Csitkeszentmártonban 1362-ben Szent Márton tiszteletére épült templom működött. A falu és a templom a mai Mihályfa község határában levő Szent­márton-dűlőben települt, a későbbi, zsidótemető mellett. Szenterzsébet falu papja az egyházi tizedlajstrom szerint pápai adót fizetett. A falu a mai Mihályfa és Óhíd között feküdt, még Mihályfa határában. Újbécs a mihályfai ha­tárban volt, emlékét a Bécsi-mező őrzi. (Bécs a régi ma­gyar nyelvhasználatban az út végét, a település szélét jelentette.) Erényei szerzetesek 1534-ben Újbécsen portális összeírást végeztek. Erénye ma is létező település­rész Óhíd mellett, illetve ma már a községhez tartozik. Kisgörbő jelentős település volt. Lakói jobbára birtokos nemesek, akiknek a szomszéd falvakban is voltak ingatlanaik. Előkelő nemesi család volt a Csáb és a Debrétei. Előzőek Döbröcén voltak birtokosok. A Debrétiek Csehi nyugati határrészét is birtokolták. Az adatok szerint a Debrétiek Csehiben az 1400-as években voltak birtokosok. Egy családtag nevét ismerjük: Debréti Miklós. A birtoklás emlékét megőrizte a csehi nép, az egyik dűlő neve ma is Döbi-rét (Döbiéri-rét). A rét köze­pén folyik a Döbi-ér, amely egyébként a Bükk-Diás­pataknak a rétbe eső szakasza. Az 1436. évi adat szerint Csehi falu egy része a püspöké, a többi a nemesi lakossá­gé, akik között szomszéd falubeli földesurak is voltak (Csánki 1987, III, 42, 150-156.). Csehiből, 1357-ből fennmaradt adat szerint, egy lakost - gonosz cselekedetei miatt - száműztek, vagyonát elko­bozták. Az ítéletet nádori közgyűlésen hozták meg (ZO 1886, I, 576.). 1370-ben királyi megbízottak járták be Csehi és Nyírlak találkozási pontjait, mivel az ottani föl­dek hovatartozása kérdésben a püspök és a nyírlaki birto­kos között viták zajlottak (Holub Kézirat, CS.). Az ereki tizedkerület, tizedbérlők Erek 1353 óta mezőváros, hetivásárai voltak, és orszá­gos vásártartási joggal rendelkezett. A tizedet a zalai fő­esperesség területéhez tartozó falvakból szedte be. A tized a veszprémi püspökség jövedelméhez tartozott, amelyet az 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom