Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Izinger, Katalin: A székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészkönyv-gyűjteménye. XXXIII. p. 159–218. T. I–V.

Ha müvészkönyvről beszélünk, a könyvre vonatkozó meghatározás elveszti egyértelműségét - akár a formátumot, anyagot vagy a tartalmát nézzük: a művészkönyv elsősorban műalkotás. Richard Kostelanetz szerint a legfontosabb különbség a hagyományos könyv és a művészkönyv között az, hogy míg előbbi legtöbbször valami önmagán kívüli dologról szól, addig a legtöbb művészkönyv önmagáról.

7 A hagyományos könyvet az információszerzés vagy a szórakozás miatt olvassuk, a művészkönyvek művészeti tárgynak készülnek, és egy másfajta „olvasási" élményt nyújtanak. Flannery O'Connor regényíró mondta, utalva a könyvolvasás komolyságára, hagyományos attitűdjére: „Ha az oldal viccesen néz ki, nem olvasom el." Viszont épp ez, a „vicces" (funny) külső, a furcsa megjelenés az elsőszámú bizonyítéka egy komoly művészkönyvnek.

8 A témával foglalkozók, a témát elemzők korábban megelégedtek a müvészkönyvekre csupán úgy utalni, mint könyvekre, amelyeket művészek készítenek. Ez a kissé leegyszerűsített megállapítás azonban - írja Renée Riese Hubert - elmulaszt információt adni a könyvek megjelenéséről, céljáról, jellegéről, még akkor is, ha a meghatározás világosan kimondja, hogy a művészkönyvek inkább műalkotások, mint tudományos vagy szépirodalmi alkotások. Ulises Carrion árnyaltabban fogalmaz. Definíciója a müvészkönyvekre a következő: „...a könyvmüvek, olyan könyvek, melyeket mint kifejező egységet gondol ki (a művész), ami azt jelenti, hogy a különböző anyagok és formai elemek összessége az üzenet."

9 Clive Phillpot

10 a korábbi egyszerű meghatározást, amely szerint a művészkönyv a művészek által készített könyvekre utal, úgy egészíti ki, hogy művészkönyv az a könyv, amit a művész készít, illetve a művész gondol ki. Azért tartja fontosnak ezt a kiegészítést, mert a művészkönyv-készítés folyamatában gyakran mások is részt vesznek: fotósok, kiadók, nyomdászok, de a legfontosabb momentum mégis az ötlet, a kigondolás. Óvatosnak kell lennünk ezzel a kijelentéssel is, mert nem minden művész által készített és kigondolt könyv művészkönyv. Képek véletlenszerű összegyűjtése és könyvbe rendezése, printek összefűzése még nem mindenáron müvészkönyv. Művészkönyv: kísérletek a fogalom meghatározására A témánkkal foglalkozó szakirodalom - tapasztalatom szerint - nem csupán a kiérlelt, szakmai konszenzuson alapuló definícióval adós, hanem a tárgy egyszerű megmaz. in: Akadémiai Kislexikon. Első kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989, 1013. 7 Kostelanetz 1979, 44. 8 Uo. 9 R. R. Hubert - J. D. Hubert 1999, 7. 10 Phillpot 1982,77. nevezésében is hasonlóan bizonytalan. Ahány könyv, katalógus, cikk, tanulmány, annyiféle szóhasználat. A magyarban a leggyakrabban a művészkönyv, könyvmunka, könyvművészet kifejezést használjuk, ennek megfelelői ill. variációi az angolban az artists ' books - a szó írásmódjának számos változatával pl.: artists book, artist book -, bookwork, bookart; a németben a Künstlerbuch, Buchwerke, Kunstbuch. A művészkönyvek francia szakirodalmában használatos livre d'artiste kifejezés a fentieknél jóval problematikusabb. Ez ugyanis nem csupán egy idegennyelvi szinonima, hanem egy - az általam átnézett szakirodalomban is gyakran vitatott - alternatív, szélesebb perspektívájú, tágabb jelentésmezőt lefedő kifejezés. A livre d'artiste és a körülötte kialakult elméleti vita alkalmasnak látszik arra, hogy a müvészkönyv körüli terminológiai bizonytalanságokba bevezessen, koncepcionális alapjaira fényt vessen. A müvészkönyvnek mint médiumnak - és szakirodalmának - a nemzetköziségére utal, hogy a livre d'artiste körül kirobbant vita főleg angolszász - és nem francia nyelvterületen folyt. A művészkönyv szakirodalma főleg angol nyelvű, de szakértői integrálni kívánták - mégpedig az eredeti nyelven - a tárgyukhoz tágabban kapcsolódó francia nyelvű kifejezéseket is. Jó példa erre a Timothy A. Eaton által szerkesztett, 1992-es Books As Art című kiállítási katalógus. A kötethez a szerkesztő glosszáriumot csatolt, amelyben - az izmusok, az avantgárd művészeti mozgalmak, és a fontosabb művészkönyv-központok bemutatásán kívül - öt kulcsfogalom (köztük három francia eredetű) magyarázatára is sor került: artist's book (művészkönyv): művészek által tervezett, gyakran magánkiadású, sokszorosított, több példányban létező, olcsó műalkotás. bookworks/book-objects (könyvmunkák/könyvtárgyak): általában egyedi, könyv formájú műalkotások. livre d'artiste: különböző művészeti területekről érkező művészek együttműködéséből születő könyv, amely nyomatokat és szöveget (próza vagy költészet) tartalmaz. livre de peintre: a livre d'artiste elődje. Az előbbieknél specifikusabb szakszó azokra a könyvekre, amelyeket elsősorban festők készítettek. livre de luxe: olyan livre d'artiste, amelyet megkülönböztet pazar kivitelezése és magas ára." Eaton (szerk.) 1992,78. Dolgozatomban a továbbiakban a livre d'artiste kifejezés mellett maradok, mert tekintettel kívántam lenni bizonyos szavak „foglaltságára". A magyarban ugyanis elterjedt az illusztrált könyv és a festőkönyv kifejezés is, de mindkét szó több értelmű. Az illusztrált könyv bármely tudományos vagy szépirodalmi műre, amelyet illusztrációk kísérnek használható. A festőkönyvek pedig olyan gyűjtemények, amelyek útmutatásként és segítségül szolgáltak századokon át a művészeknek. A festékek előkészítését és alkalmazását, a szerszámok elkészítését és a festészeti technikák leírását tartalmazzák. 160