Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Demeter, Zsófia: A zámolyi uradalom. XXXIII. p. 125–157. T. I–IV.

MELLÉKLET Válogatás a forrásul felhasznált iratokból III. Murád szultán idejében (1574-1595) készült a székesfehérvári nahije összeírása. Ekkor 12 házas, szolgáltatásra kötelezett lakost írtak össze. Zámor falu lakói: Szilas György házas, Fejes Miklós házas, Keresztúri Benedek házas, Diszeli András házas, Kusztán Imre házas, Hencsi Pál házas, Varga Dorka házas, Lőrinc Orbán házas, Szűcs Benedek házas, Kis István házas, Bencse Ferenc házas. (Forrás: Vas Előd: Források a székesfehérvári szandzsákság történetéhez 1543-1688. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. 1989. 69-200. 142. 1662. február 26-án 22 egésztelkes jobbágyot. Pál István, Kozárdy János, Tóth Gergely, Herky Lukáts, Keresztes Benedek, Csitár János, Kegyes János, Máthé kovács, Szölössy Balázs, Nagy György, Gergely István, Horvát György, Jeles Mártony, Lás Miklós, Sárga Péter, Thury Mártony, Szabó Mihály, Fór István, Jakab Istók, Ihász György és Feles Mihály. A 14 féltelkes: Apáti György, Finatas György, Kovács István, Pintér István, Hajnal Pál, Kis Jánosné, Kis Ferenc, Takáts István, Веке Mátyás, Szalay Mihály, Nagy Imréné, Ihász Gergely, Lópásztor Mihály és Tóth György. (Forrás: MOL Urbaria et Conscriptiones fasc 4. No. 3.) Az 1715-ös összeírás adatai Zámolyról: 17 telkes jobbágyot írtak össze. Egész helyesek: a Szabó, Tanárki, Dallos, Nagy, Hörmán, Nagy, Kómár, Szabó és Menyhárt nevűek, félhelyesek: Szabó, Tanárki, Fóris, Nagy, Csitári, Marcziházi, Páll és Csörgő. Zsellérek 14-en a következők: Filotás, Tanárki, Káka, Hajnal, Filotás, Nagy, Csörgő, Rácz, Koczor, Szabó, Malom (vagy Malmi), Pál, Rabi, Albert, Szabó nevüek. Alzsellérek (hazátlan zsellér) Vajda, Polgár, Pintér és Kovács. (Forrás: FML 1821 -es másolat az 1715. évi összeírásról. Acta Locorum, Zámoly.) Fényes Elek leírása 1851-ből: Zámoly: magyar falu Fejér vármegyében, út. p. Fejérvártól északra 2 órányira: 530 kath., 1560 réf., 20 zsidó lak., kath. és ref. paroch. templomokkal. Első osztálybeli határa mindennel megáldatott; van híres búzát termő szántófölde, kövér rétje, erdeje, szőlőhegye. Közel a faluhoz látszik egy régi épület-omladék, egy kerek kápolnával, s egy különös forrással együtt, mely majd minden 5-6-dik évben kiapad; kifolyása malmot hajt. A temetőben is van egy ritka alkotású kőfal, s ezt a közvélemény Aba Sámueltől épített szentegyház romjának tartja. F. u. gr. Lamberg. (Forrás: Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára IV. kötet. Pest, 1851.3201.) Fényes Elek leírása 1865-ből: Zámoly, Magyar f. Fehérvártól északra 2 órányira, 589 kath., 1678 reform., 42 héber lak., kath. és reform, anyatemplomok. Határa mindennel megáldatott; van híres búzát termő szántófölde, szőlőhegye, erdeje. Közel a faluhoz látszik egy régi épület-omladék, egy kerek kápolnával, s egy különös forrással együtt, mely néha egészen kiapad, holott különben kifolyása malmot hajt. A temetőben is van egy ritka alkatú kőfal, s ezt a közvélemény Aba Sámuel szentegyháza maradványának tartja. E helység a moori uradalomhoz tartozik. Ut. posta: Fehérvár. (Forrás: Fényes Elek: Magyarország ismertetése...!. Pest, 1865. 135.) Radenich György névtárából: Zámoly. Nk. Grg. С L: 2088 magyar. Községi jegyzői hivatal: Perl Jenő jegyző. Községi elöljáróság: Nagy József bíró. Járásbíróság: Székesfehérvár. Postahivatal, postamester: Mészöly Vilma. Ut: Székesfehérvár. Vasútállomások: Székesfehérvár 16 km., Pátka 9 km. Róm. kath. népiskola, főtanító: Hajnal Ferenc. Ev. ref. népiskola, főtanító: Tóth Gyula. Róm. kath. plébános, Németh Vince. Ev. ref. lelkész: Gulyás Kornél. Szövetkezet, „Hangya"; elnök, Gulyás Koméi. A község összbirtoka: 9015 kh. 358 a-öl, melyből, 6275 kh. 1541 n-öl szántó, 127 kh. 510 a-öl kert, 554 kh. 576 D-öl rét, 210 kh. 1086 D-öl szőlő, 1232 kh. 1500 a-öl legelő, 323 kh. 1436 a-öl erdő, 3 kh. 835 o-öl nádas, 286 kh. 868 o-öl földadó alá nem eső terület. A polgárság összbirtoka: 3854 kh 780 D-öl, ebből 2898 kh 1258 D-öl szántó, 97 kh. 288 a-öl kert, 422 kh. 371 a-öl rét, 179 kh. 884 a-öl szőlő, 32 kh. 1382 a-öl legelő, 437 a-öl erdő, 222 kh. 1060 a-öl földadó alá nem eső terület. Nagyobb földbirtokok: Gróf Merán Jánosné szül Lamberg Ladislaja grófné-nak, (lakik Grácban) 4763 kh. 1499 a-öl: Felsőmajor, Lajamajor, Belmajor és Borbála puszta bérben. Vince Györgynek (lakik: Székesfehérvár, Kégl György-u. 12.) 205 kh. 676 a-öl bérben. Heinrich Károlynak (lakik: Gyulamajor, u. p. Székesfehérvár) 118 kh. 1027 a-öl házi kezelésben. Földhaszonbérlők: Vogel László bérel gróf Merán Jánosnétól 270 kh-at: lejárat: 1924. okt. l.T. 345. Marschall Nándor, (lakik: Zámoly) bérel gróf Merán Jánosnétól 969 khat: lejárat: 1929. ápr. 1. T. 200. Heinrich Károly bérel Szalay Lászlótól (lakik Bpest, IV. Párizsi-u. 1.) 67 hk-at, lejárat: 1928. szept. 1. Heinrich Béla (lakik Gyulamajor) bérel Vince Görgytől (lakik: Székesfehérvár) 205 kh-at; lajárat: 1928. szept. 1. Erdőbirtok: gróf Merán Jánosnénak 323 kh. 25-30 éves tölgy, cser, ihar, jegenye és szilfaerdeje. Házi kezelésben, főerdész: Tükör Gyula, erdész: Öhlmann Péter. Szőlőgazdaság: évi átlagos bortermés 700-800 hl. Bérkocsi: Cseh István és Simon Istvánnál rendelhetők. (Forrás: Radenich György szerk.: Fejér vármegye és Székesfehérvár szab. kir. város. Budapest, 1924. 91.) Merán Fülöp leírása egykori vadászatai helyszínéről: „Csákberénytől délkeletre fekszenek az úgynevezett csákvári dombok. Különlegességük az, hogy teljesen kopár, karsztos mészkőemelkedések, melyeken sok helyütt még bokor sem nő. De a kövek között árvalányhaj és kövirózsa, törpeszekfü és többfajta bogáncs nő. A dombok között vezet el délkeletnek a csákvári országút, amely a forráspusztai kereszteződésénél Gántra és Zámolyra is elágazik. A domboktól nyugatra kezdődik a csákberényi határ, régen itt voltak a parasztföldek, keletre van az Öreghegy és a Gránás, ahol szőlők sorakoznak az erdő szélén egészen a Horog-völgyig, mely a csákberényi erdőt a kápolnai és a gánti erdőtől elválasztja és a „német Gránásnál" beletorkollik a nagy zámolyi laposba." (Forrás: Merán Fülöp: Elindultam Csákberényből. Nimród Alapítvány, a Nimród Vadászújság és a Dénes Natúr Műhely Kiadó, hely nélkül, év nélkül/1996./. 20.) 156