Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Bányai, Balázs: A Nádasdyak szerepe a nádasdladányi katolikus közösségben. – Die Rolle der Familie Nádasdy in der katolischen Gemeinde von Nádasdladány. XXXIII. p. 109–124. T. I–IV.

tett 1938-as év nádasdladányi eseményeiről, ezen belül a harang felszenteléséről sem áll rendelkezésünkre semminemű forrás. Emiatt a Nádasdyak kegyúri időszakát illetően már csak egyetlen esemény rövid bemutatása maradt hátra. Ez az új veszprémi püspök, a korábbi nagyváradi kanonok, Dr. Czapik Gyula 1940. április 30-i nádasdladányi bérmálása,

41 ami az 1932-es Rótt-féle látogatáshoz képest - részben valószínűleg a háború miatt is -jóval szerényebb körülmények közt zajlott. A püspök a bérmálás reggelén autóval érkezett a településre, ahol a szokások szerint díszkapu fogadta. Ennek vázát a hagyományoknak megfelelően az uradalom biztosította, díszítőjéről ezúttal nem szól forrásunk. Az a tény azonban, hogy az uradalom kertészete 1936-tól nem díszítette a templomot,

42 és más szolgáltatást is beszüntetett a településen,

43 arra enged következtetni, hogy a plébános és a falu lakói ez alkalommal maguk, legalább is saját költségen gondoskodtak a kapu csinosításáról. A püspököt a főszolgabíró fogadta a kapunál, majd innen egyenesen a templomba mentek, ahol a kilenc órai misét követően bérmált a megyés püspök. A program ezután a plébánián - minden bizonnyal szűk körű - ebéddel folytatódott, ahová természetesen a főszolgabíró és Nádasdy Ferenc kegyúr is meghívást kapott. Czapik püspök az ebédet követően visszatért Veszprémbe. A KEGYÚRI TERHEK MEGVÁLTÁSA Amikor Nádasdy Tamásné 1917-ben elhatározta a plébánia megalapítását, a nádasdladányi birtok bizonyára könnyedén kigazdálkodta a templom fenntartását és a plébános juttatásait fedező összeget. Ugyanebből a keretből tartotta fenn az uradalom az 1920-as évek elején működő falusi óvodát és az óvónőt, valamint a katolikus iskolát és annak két tanítóját is az egész Horthy-korszakban. 1925-30 között jelentős beruházásokkal fejlesztették a nádasdladányi uradalmat,

44 ami eladósodáshoz vezetett. A család emiatt kényszerült eladni az agárdpusztai kastélyt, és körülbelül kettőezer holdat a körülötte elterülő 3519 holdas birtokból (Erdős-Farkas-Kállay 1983, 106.). Ezzel egy időben 120 hold föld egyházi kezelésbe adásával megváltották az agárdi kegyúri terhek költségeit. Ezek az áldozatok sem bizonyultak 41 Dr. Molnár Antal levelei Gr. Nádasdy Ferenc kegyúrhoz és a főszolgabíróhoz. 1940. április 19. Nádasdladány, plébániai irattár. 42 Gerencsér főkertész levele dr. Molnár Antal részére. 1936. szeptember 27. Nádasdladány, plébániai irattár. 43 Jegyzőkönyv az egyházközségi képviselőtestület gyűléséről. 1939. július 23. Nádasdladány, plébániai irattár. 44 MOL P 507. 1210. 8. Nádasdy Ferenc feljegyzése. elegendőnek a kölcsön törlesztéséhez, hiszen 1933-ban még mindig nyolcszázezer pengős adóssága volt a Nádasdyaknak.

45 Valószínűsíthetjük, hogy az 1930-as évek eleji gazdasági válság után már nem tudták a család igényeit kielégítően jövedelmezővé tenni a nádasdladányi uradalomban folyó agrártermelést, hiszen Nádasdy Ferenc - összesen 6587 hold tulajdonosa - ládányi birtokaiból közel háromezer holdat kisbérletek részére kiparcellázott 1938-ban (Farkas 1980, 194-195.). Emellett a levéltári iratok az 1940-es évek elejére vonatkozóan közel hatszáz hold föld eladásáról is számot adnak.

46 Az agrárágazat nehézségei ellenére a Nádasdyuradalom természetesen nem omlott össze, mivel a téglagyár és a tőzegtelep továbbra is jól jövedelmeztek. Ennek ellenére a fent vázolt események mégis magukkal vonták a Nádasdyak egyre csökkenő szerepvállalását az egyházközség terheinek finanszírozásában. Apró lépésekkel kezdődött a folyamat. Elsőként, mint már fentebb említettük, a templom oltárának virággal való díszítését mondták fel 1936-ban, amit 1939-ben az iskola takarításáért havonta fizetett 14 pengő megvonása követett arra hivatkozva, hogy azt „régebben is az egyházközség végeztette.'''' Ezek ellenére Nádasdy Ferenccel szemben újabb elvárásai voltak az egyházközség képviselőtestületének. Történt ugyanis, hogy 1940ben az egyre szaporodó ládányi katolikus gyermekek oktatására már kevésnek bizonyult az iskola két tanítója. Az eredményes oktatás érdekében szükségesnek látszott harmadik tanerő alkalmazása, akinek fizetéséből 80-90 %-ot vállalt volna a kultusztárca. Ez így is újabb tanterem építésével, az új tanerőnek járó lakás biztosításával, valamint a fizetés fennmaradó összegének fedezésével növelte volna az uradalom költségeit. Az ügy első tárgyalásakor Bajza Elemér képviselte Nádasdy grófot az egyházközségi képviselőtestület ülésén, és „ismerve kegyúr felfogását e tekintetben" arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy „kegyúr már eddigi egyházközségi terheivel is erején felül teljesít anyagi szolgáltatást.'''' A harmadik tanerő megszervezésének szükségességét nem kérdőjelezte meg, de javasolta a száz százalékos állami gondoskodás kérelmezését.

47 Birkás Ferenc átküldte a kegyúrhoz az Egyházmegyei Főtanfelügyelőségnek a harmadik tanítói állás megszervezésére vonatkozó leiratát. Az erre adott, valószínűleg többeket meglepő választ az április 10-én tartott gyűlésen tudatta a képviselőtestülettel Birkás káplán. Eszerint a gróf a tanítói fizetések, a kántori javadalom, az iskolafenntartás - röviden a katolikus iskola körüli addigi kötelezettségeinek - örökös megváltásául a katolikus egyházközség számára felajánlotta MOL P 507. 1210. 8. Nádasdy Ferenc feljegyzése. MOL P 507. 1210. Nádasdy Ferenc gazdasági iratai. Jegyzőkönyv a nádasdladányi r. k. egyházközség képviselőtestületének 1940. március 31-én tartott gyűléséről. Nádasdladány, plébániai irattár.