Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Bányai, Balázs: A Nádasdyak szerepe a nádasdladányi katolikus közösségben. – Die Rolle der Familie Nádasdy in der katolischen Gemeinde von Nádasdladány. XXXIII. p. 109–124. T. I–IV.

az iskolaépületet a hozzá tartozó telekkel, a tanítói és tanítónői lakásokat szintén telekkel, emellett a néhány holdas tanítói földet, amit 1940-ben az uradalom használt. A továbbiakban kifejtette, hogy a harmadik tanerő fizetésére semmi kötelezettség nem terheli, így nem hajlandó erre áldozni. Mivel a gróf iskola-fenntartási kötelezettségére vonatkozó okmányokat nem ismertek az egybegyűltek, az ajánlatot további tárgyalások alapjául elfogadta a képviselőtestület, és lépéseket tervezett az iskolafenntartásának az egyházközség részéről történő átvételére, és az ehhez szükséges állami segély igénylésére.

48 Az, hogy a testület nem vette teljesen komolyan a gróf szándékát - ami könnyen elképzelhető, hiszen az évszázados szokás nyomán az iskola uradalom általi fenntartása mindenkinek természetes, magától értetődő volt -, vagy csak az adminisztráció útvesztőin halt el az iskola állami fenntartását kezdeményező folyamat, ma nem rekonstruálható. Az viszont biztos, hogy a gróf következő, 1941. január 4-én kelt átirata, melyben megerősítette az iskola fenntartásáról való 1941. január 1-jei lemondásának szándékát, bizonyosan készületlenül érte a képviselőtestületet, mely január 12-ére rendkívüli gyűlést hívott össze.

49 Ezen tisztázták, hogy a Nádasdy család önkéntesen, kegyadományként építtette az iskolát, és fedezte a fenntartás költségeit; méltatták áldozatvállalását, és tudomásul vették a gróf döntését. Végül olyan határozatot hoztak, hogy haladéktalanul lépéseket tesznek az államsegély elnyerésére. A gyűlés jelentőségét jól mutatja, hogy azon Nádasdy Ferenc személyesen megjelent, és ugyancsak ott volt a kerületi esperes, Dr. Steixner Antal is. Nem véletlen, hiszen a másik napirendi pont a kegyúri terhek megváltása volt. Ezt a kérdést a jegyzőkönyv tanúsága szerint már alaposabban előkészítették. A megjelenteket tájékoztatták, hogy „a gr. Nádasdy család I. hitbizományából, mely hitbizomány terhe Nádasdladány, Sárkeszi és Inota községek határában fekszik [Nádasdy Ferenc birtokai voltak ezek, a második számú hitbizomány Nádasdy Pál kezelésében volt], az 1936. XI. t. c. határozmány

ai szerint felszabaduló [tehát eladható] ingatlanok vannak, amely ingatlanokat Veszprém egyházmegye javára dologi kegyuraság terheli. Ennek a dologi kegyúri tehernek örökös megváltása fejében'''' Nádasdy Ferenc felajánlott több mint 85 hold szántóföldet, 21 hold 1200 négyszögöl rétet, és a plébánialakot a hozzá tartozó melléképületekkel és kerttel. Molnár plébános, a testület elnöke a felajánlást követően visszatekintett a plébánia történetére, a „plébáJegyzőkönyv a nádasdladányi r. k. egyházközség képviselőtestületének 1940. április 10-én tartott gyűléséről. Nádasdladány, plébániai irattár. Jegyzőkönyv a nádasdladányi r. k. egyházközség képviselőtestületének 1941. január 12-én tartott rendkívüli gyűléséről. Nádasdladány, plébániai irattár. nos anyagi gondoktól mentes, csak hivatásának élő pasztorációs tevékenységéi biztosító család élő és megboldogult tagjainak áldozatkészségét ecsetelte. Megköszönte a kegyúri terhek megváltásaként felajánlott földeket, „ezt az újabb nagylelkű elhatározást, mellyel a plébánia további munkáját és fejlődését kívánja lehetővé tenni", és azt hálával elfogadta. Ezt az esperes és az egyházközség világi elnökének köszönetnyilvánítása követte, majd az egyhangú helyesléssel fogadott előterjesztést név szerinti szavazással jóváhagyta a képviselőtestület. Romló anyagi helyzete tehát arra késztette a grófot, hogy az uradalom költségvetésén az általa biztosított, nagyobbrészt készpénzes juttatások ingatlanokkal történő megváltásával könnyítsen. Ezzel a plébániát illetően továbbra is megkímélte a nagyobb teherviseléstől az egyházközség gyenge anyagi helyzetben lévő tagjait, és biztosította az iskola további működésének alapfeltételeit. A gyűlésen történtekről Molnár plébános hamarosan tájékoztatta püspökét, aki azt jóváhagyta, de felhívta a figyelmet arra, hogy a megváltás szerződésbe foglalandó, és kikötötte, hogy az átírás költségeinek fedezése a gróf kötelessége. További tájékoztatásul közölte, hogy a megváltással szabad adományozásúvá válik a javadalom, és a kegyuraság megszűnéséről tájékoztatja a főkegyúri hatáskörrel bíró vallás- és közoktatásügyi minisztert.

50 Nádasdy Ferenc a kegyuraságról történő lemondást követően sem vonta ki magát az egyházközség életéből, sőt, a jegyzőkönyvek tanúsága szerint, a korábbiaknál rendszeresebben vett részt annak gyűlésein, valamint az egyház és az iskola anyagi szükségleteinek fedezéséhez 1941-ben is jelentős mértékben hozzájárult.

51 A plébánia fenntartásának alapja ezután a haszonbérbe adott földekből származó jövedelem volt, míg a tanítók fizetését a későbbiekben nagyrészt állami segélyből, illetve kisebb részben az egyházközség tagjainak hozzájárulásából biztosították. 1942-ben sikerült megszervezni a harmadik tanítói állást, és tervbe vették a plébánialak felújítását is. Az átalakításra vonatkozó három tervváltozat Nádasdy grófhoz futott be, de a háborús évek alatt nem került sor a tervek kivitelezésére. A háború utolsó éveiben egyre többször, huzamos ideig katonai szolgálatot teljesített Nádasdy Ferenc, így ritkábban tartózkodott a településen. Ezt a néhány évet illetően meglehetősen csekély a rendelkezésünkre álló forrásanyag, így pontosan nem tisztázható a gróf egyházközségi aktivitása az 1942-44-es időszakban. A katonai szolgálat önkéntes vállalása végzetesnek bizonyult. Gróf Nádasdy Ferenc frontszolgálat teljesítése 50 Dr. Czapik Gyula püspök levele dr. Molnár Antalhoz. 1941. január 31. Nádasdladány, plébániai irattár. 51 Egyházközségi pénztárnapló. 1941. Nádasdladány, plébániai irattár. 120