Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)
Tanulmányok – Abhandlungen - Bányai, Balázs: A Nádasdyak szerepe a nádasdladányi katolikus közösségben. – Die Rolle der Familie Nádasdy in der katolischen Gemeinde von Nádasdladány. XXXIII. p. 109–124. T. I–IV.
Alba Regia XXXIII, 2004 BÁNYAI BALÁZS A NÁDASDYAK SZEREPE A NÁDASDLADÁNYI KATOLIKUS KÖZÖSSÉGBEN A XX. század első felében ígéretesen fejlődő település centrumában egymás mellett sorakoztak a helyi intelligencia tagjainak házai és hivatali helyiségei: a postahivatal a postamester lakásával, az orvosi rendelő az orvos lakásával, az uradalmi főintéző háza irodáival stb. A rendezett tér közepén facsoport állt, több üzlet és a csendőrség is itt szolgálta a helyieket, valamint innen indult Ménesmajorba a promenád, a népszerű sétaút. Délről a Nádasdy-kastély parkjának főkapuja, a portaépület, és az építésének 120. évfordulóját 2005-ben ünneplő katolikus plébániatemplom határolta a teret. Mindebből ma csupán a templom és a közelmúltban helyreállított kapu emlékeztet az idézett korra. A leromlott állapotú templomban napjainkban a tizenegy települést ellátó berhidai plébános tartja a vasárnapi misét. Az Isten házát látogatók száma a környékbeli települések viszonylatában talán itt a legalacsonyabb, természetesen meg sem közelíti az említett korszakban megszokottat, és még az egykor gondosan vezetett plébániai irattárat is nagyrészt széthordta, elégette a felelőtlen utókor. Ezen tanulmányban az irattár egykori anyagából töredékesen, részben másolatban fennmaradt anyag segítségével próbáljuk feltárni a templom építésének körülményeit, a plébánia alapítását, és az 192030-as évek néhány érdekes momentumát, valamint arra keresünk választ, hogy a Nádasdy család milyen szerepetjátszott a katolikus közösség életében. A LADÁNYI KATOLIKUSOK A XIX. SZÁZAD DEREKÁIG 1 A település Szent Miklós egyházát 1354-ben már említik, és tudunk Ladány XV. századi papjáról is. 1552-ből Imre nevű plébánosa ismert, de a török időkben csupán református lelkipásztor működött a helységben. A ládányi templom a tudomány által máig tisztázatlan időponttól 1722-ig Ősi plébániájának filiája volt. A plébánia 1722-ben ideiglenesen megszűnt, majd a Padányi Bíró Márton, veszprémi püspök által végrehajtott 1744-es újjászervezése után a ládányi templomot ismét Ősihez csatolták. Feltehetően a török korban pusztult el Ladány középkori temploma, aminek már csak a romjait említi az 1747. február 24-én felvett egyházlátogatási jegyzőkönyv. Ugyanebből derül ki, hogy a település magyar lakosai még mind Kálvin tanait követték, a kisszámú sváb telepes katolikus volt. A ládányi egyház korai történetére vonatkozóan az alábbi munkákat tekintettük át: A veszprémi egyházmegye papságának névtára. Veszprém, 1975. 123. o.; Kurucz János: Nádasdladány. In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv. 23. Székesfehérvár, 1994. 134. o.; Dr. Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye plébániáinak rövid története. Kézirat. Veszprémi Érseki és Főkáptalani Könyvtár. Ez utóbbi mü talán az 1950-es években készült, a nádasdladányi plébánia történetét tárgyaló fejezet végén ezzel szemben 1961-es bejegyzés található. Pfeiffer munkájához feltehetően az ősi plébánia História Domusa szolgált forrásként. Ennek alapos áttekintése azonban újabb adatokkal gazdagította ismereteinket. Az innen merített információinkat a História Domusok bizonytalan oldalszámozása miatt nem jelöltük külön jegyzettel. A szerző itt ragadja meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjon Demeter Zsófiának, Köcski Ferencnének, Веке Zsoltnak, Hermann Istvánnak, Mózessy Gergelynek és Vingli Károlynak a források beszerzésében és a munkája során nyújtott egyéb segítségért. 109
