Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas, Gábor: A Sümeg vidéki falvak múltjából. (Sümegcsehi, Bazsi, Sümegprága) A veszprémi püspöki uradalom történetéhez. XXXIII. p. 61–108.

Járvány a kiskorúak körében (Csehi, 1784) (SCSPAK, 1780-1793.) Csehiben 1784-ben 21 gyermek hunyt el, valamennyien 8 évnél fiatalabbak. Az alábbiakban közöljük a márciusdecember közötti gyermek haláleseteket. Elhalálozás ideje Az apa neve A gyermek neve és életkora Marc. 22. Németh István István néhány óráig élt. Marc. 29. Csombó Ferenc Ferenc 9 hónap Marc. 31. Habi János Barbara 6 éves Jun. 29. Habi János György 3 éves Jul. 2. Mathis György Mihály 5 éves Jul. 2. Csombó György Anna 3 éves Jul. 9. Csombó János János 7 éves Jul. 15. Mathis Görgy Judit 4 éves Jul. 16. Czankó Márton Julianna 2 éves Aug. 5. Czankó Márton Anna 5 éves Aug. 10. Németh Ferenc Ferenc 4 éves Aug. 24. Symon Mihály Pál 5 éves Aug. 30. Kelemen Imre Erzsébet 7 éves Szept.l. Szántó Imre Erzsébet 5 éves Szept.21. Szántó György János 8 éves Szept. 21. Symon Pál Katalin 1 éves Aug. 10. Furián Ferenc Erzsébet 4 éves Okt. 26. Farkas János József4 éves Nov. 23. Symon János Katalin 5 éves Пес. 10. Osváth Márton Barbara 6 éves Dec. 14. Rumi Ferenc Anna 1 hónapos A gyermekhalandóság minden esztendőben magas volt, például: az 1790-1791. évi gyermekhalálozások az alábbiak (SCSP AK, A. 1790-1791.): Apa neve A gyermek neve és kora Symon Pál Barbara 2 éves Symon János József 4 éves Kulcsár István János néhány napos Takács György Rozália néhány napos Symon János Erzsébet 5 éves Furián István János 6 éves Furián István Ferenc néhány napos Symon János István 1 éves Symon Pál Ferenc 9 éves Csombó János Erzsébet 6 hónapos Csombó László Mihály 2 éves Csombó László György 5 éves Furián György György 4 éves A majorsági gazdálkodás kiterjesztése a falvakban Az eddigiek alapján a földesúri földeket (allodiatúrákaí) az uradalmi központ körül alakították ki. Csehiben és a másik két falu határában kevés volt a földesúri szántó és a kaszáló. 1787-ben Csehi határában urasági müvelés alatt 42 hold szántóföld és 35 hold rét volt (további 2 holdas szőlőültetvény a Cifrakertben). A majorsági gazdálkodást Bajzáth József püspök indította el, majd Kopácsy József idejében (1825-1838) terebélyesedett ki. A gazdálkodás a jobbágyok robotszolgáltatásaira épült, ami megszigorította a szolgálat igénybevételét. Az uradalmi falvak és mezővárosok: Sümeg, Tapolca, Bazsi, Csehi (egyre inkább elmaradt a Püspök előnév), Prága, Nyírád, Monostorapáti, Szentjakabfa, Szentbékálla, Mindszentkálla, Szepezd, Tagyon, Udvari, Páhok, Csicsó. 1788-ban kevés az allodium a falvakban. A szántóföldek 8%-a tartozott ide, a rétek 31%-a, a szőlők 2%-a. Utóbbiak főleg a Balaton-felvidéken voltak. Az uradalmi terület 98%-a erdő volt (Szántó, 1961, 511-524.). 1800 körül még az állattartás dívott az uradalmi falvakban. Csehiben 1802-ben 227, Tapolcán 684, Nyírádon 910, Deákiban 360 juhot tartottak. Csehiben a juhok számára akolt alakítottak ki, a pásztorok és az ispán számára lakásokat. A majorsági gazdálkodás előkészítésére bővítették a Csehimajornak nevezett urasági gazdasági központot. Ez a major Csiderben volt, a szőlőhegyre vezető út és a sümegi országút találkozásánál (Szántó 1961, 511-524.). Kamarai felmérés a sümegi uradalomban (1802) 1802-ben (Bajzáth püspök halála után) a sümegi uradalom vagyonát a királyi kamara emberei felmérték. Az uradalomhoz olyan 10 falu tartozott, amelyekben a teljes földterület püspöki tulajdon. A többi 8 faluban a püspökségnek részbirtokai voltak. Az erdőterület 29032 hold volt, nagyobb része a puszták határaiban, Deákiban, Úrbérben, Csoltán. Majorsági föld Sümeg határában 320 hold (a Várréti- és a Homoki-mezőben). Az ereki majorsági föld 140 hold. Az uradalmi népesség a következő: mezővárosi (sümegi és tapolcai) családok száma 734, a jobbágyfalvakban 1183, telkes gazda 508, házzal rendelkező zsellér 513, házzal nem rendelkező zsellér, azaz lakó 162 (Szántó 1961,511-524.). Csehi lakosságának gazdasági viszonyai (1802) Az adatfelvevők első ízben a szomszédos falvakat sorolták fel: Bazsit, Kovácsit, Döbröcét. Kovácsiról megjegyezték, a falu a keszthelyi Festetich-uradalomhoz tartozott, Döbröce többségében nemesembereké volt. Északnyugati részén Csehi határos volt Farkasfa és Egyházaserenye birtokokkal. Az utóbbiban nemesek gazdálkodtak. Északon Szentmárton birtok Csehivel volt határos, keleten Sümeg mezővárossal. A kamarai tisztviselő megjegyzte, hogy Egyházaserenye és Szentmárton birtokokból egy-egy határrészt a püspökség magának követelt, a határperekben még nem hoztak ítéletet. Csehiben levő épületekről megállapították, hogy nem volt köztük elsőosztályú. (Ebbe a kategóriába sorolták a szilárd fundamentumra kőből vagy téglából emelt épületeket, erős fedélszékkel és éghetetlen anyagú héjazattál). Másodosz98