Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas, Gábor: A Sümeg vidéki falvak múltjából. (Sümegcsehi, Bazsi, Sümegprága) A veszprémi püspöki uradalom történetéhez. XXXIII. p. 61–108.

tályú háza volt az erdésznek, ezt vert falakkal építették. A pásztorház (a Csiderben állt) jobb állapotú volt, bár tatarozásra szorult volna. A majorban álló akol 300 juh befogadására volt alkalmas. 1801-ben a juhok száma 227 volt, amelyek az uradalomnak 77 forintjövedelmet hoztak. A csehi jobbágygazdák száma 55, fiaik 42-ten voltak. A határban levő külső telkek száma 24 és hatnyolcad. A belső fundusók összesen 76, a szántóföldek 1106 mérős nagyságúak, a rétek 411 kaszásak, a szőlő 256 kapás. Állatállomány: 4 igásló, 130 igásökör, 56 tehén, 55 juh. A juhokat 3 gazda tartotta, egyiküknél 48 darab volt. A méhkasok száma 14, ezekből egy gazda 12 darabot birtokolt. A zsellérek vagyona a következő: Belső fundusaik 10, földjeik 106 mérősek, a rétek 13 kaszásak, a zsellérszőlő 48 kapás. (A gazdaszőlőktől elkülönített zsellérszőlőket a később betelepült zsellércsaládok az erdőtől, irtás útján hódították el. Ez a terület a szőlők déli végében volt, az erdőhatárhoz közel esett: Kulcsár-, Farkas-, Pajor-, Gaálféle szőlők.) A zsellérek állatállománya: 10 ló, 12 ökör, 9 tehén, 11 igásfogat volt. A zsellérek fuvaroztak, a gyenge igaerejű telkeseknél dolgoztak, de hosszúfuvarba is felfogadta őket az elöljáróság, amelynek ellenértékét pénzben térítették meg nekik. A házzal nem rendelkező zsellérek szántóföldjei 27 mérősek, rétjük 4 kaszás, szőlőjük 19 kapás. Allatuk kevés: 2 ló és 3 tehén volt a tulajdonukban. A falu lakosainak az állami adója 470 forint, a házi adó (vármegyei adó, amit a források Cassa Domestica-пак neveztek) 315 forint. A lakóknak adóhátralékuk nem volt. Egy pozsonyi mérővel elvetett búzaföld 4 mérő gabonát termett, a rozsföld 5, az árpa 6, a zab 7 mérőt adott. A helységben gabonakereskedés nem volt, a terményt - a gazdák nem tudták eladni - a lakosság felélte. Csehiben katonai kvártélyház nincs, katonai egységeket sem helyeztek a gazdaházakba. A katonatartási adót a vármegye használta fel. Az erdő közös az uradalommal, területe 2009 kat. hold, amelyben a jobbágyi illetőségeket nem különönítették el. A jobbágyok az erdőt haszonvétel címén vették igénybe. A közös erdőben nem volt korszerű erdőművelés, a vágásokat sem alakították ki, a műveléshez szükséges allék hiányoztak. Az erdők faállománya tölgy, bükk és nyír. Az uradalom az erdei jövedelemből 204 forintot vett be. A gazdák az erdőből a száraz és hullott fákon kívül tűzi- és épületfát is kaptak. Ez évente 462 ölet tett ki (tűzifa 225, épületfa 237 öl.). Az erdei legeltetés - Szent György-naptól kisasszony napjáig - megengedett volt. r -\ A veszprémi püspökség sümegi uradalma 1802-ben 99