Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 31. 2001 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2002)
Tanulmányok – Abhandlungen - Demeter Zsófia: „Ország lappangott itt, mikor nem vala ország” – A református és a római katolikus felekezet Zámolyon. p. 47–83. t. I–VII.
használták. Az újjáépítést adományukkal segítették az akkor Zámolyon szállásoló Ferdinánd Károly ezred katonái is, akik a tűzoltásért jutalmul kapott húsz forintot ajánlották fel erre a célra (Biczó 1896, 29-30.) A mai református templom utcasorban, szabadon álló, barokk épület. Nyugat-keleti tájolású. Téglalap alaprajzú templom, utcai homlokzatához csatlakozó, órapárkányos, összetett sisakú toronnyal. Egyszerű belső tere síkmennyezettel fedett. Fából épült karzata csavart oszlopokon áll (Entz -Sisa 1998, 162.). A tornyot 1882-ben rézfedéssel újjáépítették (Balázs 1986, 190, 276.). A torony újjáépítését megörökítő emléktáblát a templom torony felőli belső falán helyezték el. „Istenünk dicsőségére, az 1829-ben leégett helyébe építtetett ezen rézzel fedett torony a zámolyi reform egyház híveinek buzgóságából 1882-ik évben. Hivatalnokai voltak a gyülekezetnek: Tdő Kontra Imre lelkész, Faragó János tanító, gondnokok: Nagy P. István és Rabi István, presbiterek: T. Farkas Károly, Dr. Farkas Kálmán, Tanárki Pál, Mercsák György, Ujv. Lukács Pál, Szalay Ferencz, Borostyán János, Nagy P. István, Hajnal Mihály, Lepsényi János, Sz. Simon Pál, Molnár József, Simon J. István, Zsebő Pál. A község reform, vallású elöljárói voltak: L. Lukács István bíró, Tanárki Pál, Simon Pál, Katona József esküdtek. Az építkezés közterheit lelkes adakozásaikkal könnyítették: Mercsák György, Tanárki Pál és több buzgó hívek. Díszes tornya szentegyházunknak állj fenn sokáig, s emeld szívünk vágyait - a merre mutatsz - a magas egek felél Legyen te kő falaidban csendesség és jó békesség." (Várady 1994,414.). Rozgonyi helyébe Farkas Dánielt hívták meg Gárdonyból, aki az 1848-49. évi történelmi időkben is szolgálta a gyülekezetet. Halálakor, 1875-ben Kontra Imre foglalta el a lelkészi állást. Az ő lelkészkedése idején igen buzgó építőmunka folyt (Demeter-Fülöp-Lukács-Siklósi 1996, 41.), ritka volt az olyan év, hogy valami ne változott volna. A legfontosabb építkezések közül ki kell emelni, hogy 1886-ban az iskolaudvaron szivattyús kút létesült, majd 1894-ben ötezer forintos költséggel a régi paplak előtt új épületet emeltek a református tiszteletesek használatára (Biczó 1896, 33.). Ezekhez az újabb kori építkezésekhez a Lamberg, majd a Merán család is hozzájárult adományaival, példájukkal már az egyébként katolikus vallású uradalmi tisztviselőket is bátorították, Báró Jenő uradalmi intéző az orgona céljára adakozott. Az adakozók között természetesen a református hívek voltak többségben, de még a helyi zsidó családok (Perl, Vészeli, Deutsch) is áldoztak ezekre a célokra. Biczó Pál munkájában különösen kiemelte idős Tanárki Pál adakozókészségét, aki adószedői fizetéséből rendszeresen ajánlott fel összegeket „Isten dicsőségére" (Biczó 1896, 34.). A reformátusok takarékmagtáruk jövedelmét is a rendszeres építkezések céljára igyekeztek fordítani, a magtárat időről-időre adakozásképpen feltöltötték, s ha szükség volt rá, a gabonát pénzzé tették. A század végéig csak őszi gabonát tartottak, de 1893-ban már 51 mérőnyi tavaszival töltötték fel a magtárat. A református egyháznak hat katasztrális hold 1432 négyszögölnyi, a lelkésznek 35 katasztrális hold 1197 négyszögölnyi földje volt, melyet a XIX. század végéig a hívek munkáltak, ekkortól pénzzel és terménnyel megváltották: a pap munkáltatta, s a hívektől erre évi 125 forintot, 12 mázsa tisztabúzát és 2 mázsa rozsot kapott. A 409 adózó család, összesen 1617 lélek gondozása után a lelkész 1896-ban 1029 forint értékű juttatást kapott, amely a fizetésből, a lakás és a szolgálmányok értékéből állt. 1901-ben a gyülekezet Gulyás Kornélt hívta meg Zámolyra, aki 40 éves tevékenysége alatt igen élénk egyházi életet szervezett (Asszonykört, Leánykört, KIE programokat stb.), a falu egész életére nagy hatást gyakorolt. Az egyházmegyei tanács tagjává választották, s a helyi Hangya Szövetkezet elnöke volt 1924-től. Egész családja, hat gyermeke is segítette munkáját: egyik lánya a községházán lett írnok, másik Tóth Gyula, református rektor, a harmadik pedig az uradalom egyik intézője felesége volt. Padányi Gulyás Kornél 1867-ben született Komáromban, kisnemesi családban Lelkészsége idején 1902-ben és 1920-21-ben tatarozták az összes egyházi épületet, majd 1935-ben az Angster céggel építtették meg a kétmanuálos orgonát. 1925-ben Budapesten öntettek a 301 kilogrammos harangot, 1930-ban pedig a 95 kilogrammosat (Várady 1994. 417.). Az idős lelkész nyugalomba vonulása után Székesfehérvárra költözött apósa egykori házába, ahol egykoron a Pelikán fogadó állott, s ahol a legrégebbi magyar nyelvű színházat megnyitották, s ahol Petőfi Sándor is fellépett 1942 telén. Gulyás Kornél özvegyétől, csukási Boros Amáliától a fehérvári Petőfi hagyományokat már irodalomtörténészek gyűjtötték (Dienes 1957, 100.). Gulyás Kornél érdemének ismerik a faluban, hogy nem engedett az 1919-es tanácsköztársaság utáni bosszúnak, nem engedte elvinni a direktórium tagjait (Szabó 1968. Kézirat, 53.), így az erősen felbolygatott falu hamarosan, egyéb áldozatok nélkül megnyugodhatott. Bíró Ernőt 1941-ben iktatták be a zámolyi lelkészségbei A zámolyi lelkipásztorok névsora a Vértesaljai Egyházmegye Liber Matricularis szerint. 103-104 l.)Igen sokat tett a falusi tehetséges diákok továbbtanulása érdekében. Például hozhatjuk fel erre a tehetséggondozásra Csoóri Sándor visszaemlékezését. „Hogy mégis továbbjutottam, föl, egyenesen a gimnáziumba, véletlen szerencsének, de mindenképpen külső erők összejátszásának köszönhetem. Az Országos Falusi Tehetségkutató Intézmény — Móricz, Németh László, Illyés, Veres Péter, Erdei s mások sürgetésére - 1942-ben húzta végig az országon első ízben mélyre merülő fenékhálóját, s mit ad Isten, mindjárt az első fogás halai köz ott vergődtem én is a hálóban. Az első szűrővizsga — képességpróbák alapján — még Zámolyon zajlott. A nagy próbavizsgák viszont már Pápán, a Pápai Református Kollégiumban. Soha még ilyen távol nem voltam a falumtól! Anyám kísért el, de mivel ő maga se járt Fehérvárnál messzebb, együtt 53
