Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 31. 2001 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2002)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Településtörténeti tanulmányok Sáregres múltjából. p. 95–104.
Helyi ipar, kereskedők 1903-ban Sáregres határában külterület nem volt, ellentétben Örs, Fáncs és В ács Pusztaegres határával. Az ipar és a kereskedelem a helyi igények kielégítésére volt alkalmas. Kivétel a szódavízüzem, amely 1903 óta működött és évente 8 ezer liter likőrt is gyártott. A helyi igényeken túl a szódavizet Cecére, Simontornyára, Örsszőlőhegyre szállították. A községben egy vendéglő és egy kis befogadóképességű szálloda működött. Számon tartottak 2 darálót, 3 kocsmát, 2 mészárost, 4 vegyeskereskedést. A Hangya Fogyasztási Szövetkezet 1902-ben alakult, mint Keresztény Fogyasztási Szövetkezet. A lakosság pénzt a cecei Népbanknál vagy a simontornyai Hitelszövetkezetnél szerezte be. A század elejétől egy gőzmalom működött, amely uradalmi tulajdonban volt. Jelentősek voltak az egresi, fáncsi és Örsi halgazdaságok. 1909-ben a határ területe 1356 kat. hold volt, amelyet 3503 földrészletben müveitek. Szántó 970, kert 60, rét 120, szőlő 12, legelő 87, nádas 10 kat. hold volt. 17 Az első világháború és a forradalmak A katonai mozgósítás elrendelésekor 53 egyén vonult be katonai szolgálatra, 41 fő a közös hadsereghez, 12 a magyar honvédséghez. 1914. július végén az 1874-1890 között született férfiak vonultak katonai szolgálatra, de 17-en (az 1891-1893. évfolyambeiiek) tényleges katonai szolgálatot teljesítettek. Később az 1865-1899. évfolyambeli népfölkelők bevonultatása is megtörtént. Hadimunkára 15 főt vettek igénybe. A világháborúban összesen mintegy 150-en vettek részt. A kincstár - térítés ellenében - 40 lovat rekvirált. A háborúban 40-en kaptak kitüntetést, 41 katona meghalt, eltűnt 15, hadifogságba került 30. A háború alatt erdélyi magyar és osztrák (isztriai) családok menekültek a községbe, összesen 16 család. A háború utolsó hónapjaiban kelt határozat szerint a község a katonaság számára rekvirált szarvasmarhák árát megfizette. (A katonaság a forgalmi érték alatt fizetett az állatokért, ezt egyenlítette ki az elöljáróság.) A háborút követő forradalmi megmozdulások nem vezettek kilengésekre. A harcterekről hazatért katonák magatartása sem volt követelőző. 1918. november 3-án jött létre a polgári demokratikus forradalom helyi szerve (a Nemzeti Tanács.) A testület a szociális kérdések megoldására több intézkedést tett, ez az élelmiszer és iparcikk kiosztástól a földreform-gondolat realizálásáig terjedt. 1918. február végén 118 db 600 négyszögöles parcellát osztott ki az igénylőknek. Az 1919. április 9-én lezajlott tanácsválasztás alkalmával jelen volt Biróczki István, akit a Fejér megyei ForraFejér megyei Levéltár. Fejér vármegye levéltára, Alispáni irattár, Községi közigazgatási iratok, Sár-Egres. dalmi Tanács küldött ki a választás megszervezésére és lebonyolítására. A választást három tagú bizottság vezette le: Hólik István, ifj. Nagy István és B. Gáspár István. A községből 94 fő szavazott, a tanács tagjaivá választották: Kóta Ferenc, ifj. Nagy István, Sebestyén Sándor, Farkas István, Farkas János, Bögyös István, Bencze János, Gáspár István, Hólik Imre, Farnadi János, Takaró János, Gáspár István, Bíró István, Hólik József István, Bíró János jelölteket. Intézőbizottsági tagok voltak: Farkas János (elnök), ifj. Nagy István és Bögyös István. A munkástanács a közvilágítás megoldása érdekében a malom épületében vízi energia felhasználásával elektromos villanytelep létesítését határozta el. Polgári restauráció, kisbirtokosok újra hatalomban A proletárdiktatúra leverése után újjászervezték a polgári önkormányzat szerveit: Jegyző, Vida Lajos; segédjegyző, Benkő Sándor; bíró, Nagy József; törvénybíró, Bögyös István lett. Elöljárók: Kis József Horváth József, Bencze István, Szentpéteri János, Gabóc István voltak. Az önkormányzat szervezete a következő volt: a község élén a bíró állt, aki a törvénybíróval és 4 esküdttel, a pénztárnokkal, a közgyámmal, (az elöljárósággal) irányította az önkormányzati egységet. Az önkormányzat tisztviselői: 1 jegyző, 1 segédjegyző, 1 körorvos, 1 állatorvos, 1 írnok volt. (A körorvos és az állatorvos Cece községben lakott.) Szegődményesek közül a község egy kisbírót, egy szülésznőt, 2 éjjeliőrt alkalmazott. A képviselő-testület 20 tagú volt: 10 virilista, 10 választott tag. A községnek gyámhatósági hatásköre, gyámpénztára nem volt. A XX. század húszas-harmincas éveiben a falu kapcsolatai a következő helységekkel voltak: Igazgatási, igazságszolgáltatási, közrendészeti ügyekben a megyei székhellyel, a falutól 54 km-re lévő Székesfehérvárral, ahol a politikai hatalom a főispán kezében összpontosult. A megyei törvényhatósági önkormányzat, mint a község felügyeleti szerve állandó kapcsolatot tartott fenn a községgel. A megye a kapcsolatot az alispánon keresztül tartotta a községgel. Itt székelt a megyei csendőr kerületi parancsnokság, a törvényszék, az ügyészség, a pénzügyigazgatóság, a kultúrmérnöki hivatal, a katolikus egyházmegyei hatóság, a kórház, a Munkásbiztosító Pénztár. E szervekkel a községi önkormányzat, de az egyes polgár is kapcsolatba kerülhetett. Az önkormányzati hierarchia közbeeső fokán, a közvetlen felügyelet jogával, a 17 km-re lévő sárbogárdi járás állt, élén a főszolgabíróval. Sárbogárdon volt a járásbíróság, a telekkönyvi hivatal, az adóhivatal, a pénzügyőrség, itt volt az országgyűlési választói kerület székhelye is, továbbá egy-egy középfokú tanintézet; (az alreáliskola, majd a polgári iskola). A lakosság felkereste a járási székhely vásárait, hetipiacait. A község életében a harmadik fontos helység, amelyhez folyamatos kapcsolat fűzte, 100
